Gillian Flynn: Sötét helyek

Fülszöveg:

Libby Day hétéves volt, amikor az anyját és két nővérét meggyilkolták a kansasi Kinnakee-ben. Libby túlélte a mészárlást, és nagy port kavaró vallomásában azt állította, hogy tizenöt éves bátyja, Ben volt a tettes.
Huszonöt évvel később a Gyilkosok Klubja – egy hírhedt bűnügyekkel foglalkozó titkos társaság – felkeresi Libbyt. Azt remélik, bizonyítékot találnak Ben ártatlanságára. Libby anyagi haszon reményében együttműködik velük: felkeresi azokat, akik akkor éjjel ott voltak a házukban, és beszámol a klubtagoknak mindarról, amit megtud. A nyomozás során lepusztult sztriptízbárokban és elhagyatott városokban keresi az igazságot, és miközben lassan fény derül az elképzelhetetlenre, ugyanabba a helyzetbe kerül, mint amikor minden elkezdődött: újra egy gyilkos elől menekül.
„Gillian Flynn eredeti, borotvaéles ésszel megáldott, maró humorú, lenyűgöző mesélő, akinek komoly érzéke van a hátborzongatáshoz.” (Stephen King)
„A remek thrillerek rajongói a Sötét helyek leleményes történetvezetését és Flynn prózáját egyaránt élvezni fogják. Utóbbi az első szótól az utolsóig ádáz, könyörtelen és színtiszta élvezet.” (Cleveland Plain Dealer)

Műfaj: nyomasztó hangvételű thriller-krimi
Alexandra 2014 (eredeti megjelenés: 2009) 400 oldal.

Ez a második könyv amit olvastam Gillian Flynn-től, (Holtodiglanról írt bejegyzésem itt olvasható) de úgy érzem elég is ahhoz, hogy felvegyem kedvenc íróim nem túl népes táborába.
Ez a könyve még a Holtodiglannál is jobban tetszett. Bár a tetszett szó elég hülyén hangzik egy ilyen történetnél, de ha egyszer ilyen jól van megírva!

Gillian Flynn

A családirtás mint téma is eléggé megrázó, de ráadásul megint sikerült olyan karaktereket felvonultatnia, akik teljesen zavarba hozzák az olvasót. Elvileg sajnálni kellene őket, megszánni őket nyomorúságos életük miatt, de valahogy mégsem sikerül, hisz minden egyes cselekedetükkel maguk alatt vágják a fát, ezzel valamiféle idegenkedést, sőt néhol utálatot keltve az olvasóban. Annyira tehetetlenek, csak sodródnak az árral. Az olvasó megpróbálja kívülállóként, megfelelő távolságból szemlélni őket, de néhány helyzetben szerintem mindenki felismeri magát vagy életének egy-egy szakaszát és ez nagyon zavarba ejtő. (aki nem: az még nem élt, vagy nagyon szerencsés) Nyers, durva és könyörtelen életet mutat be az írónő, nem szépít meg semmit, túl realista is, amit sokak gyomra nem vesz be. Aki szerethető főhősöket szeretne az bele se kezdjen ebbe a könyvbe!
Ezt nagyon tudja Flynn.
Szívesen elbeszélgetnék vele, hogy neki vajon milyen gyerekkora volt, milyen közegben nőtt fel, mert olyan életszerűen láttatja ezeket a nyomorúságos figurákat, amit nem lehet csak egyszerűen megfigyelni, ezt meg kell tapasztalni. (mondjuk a köszönetnyilvánítás a könyv végén harmóniáról árulkodik, de szerintem nem zörög a haraszt…)
Egy napos könyv volt, alig bírtam letenni, teljesen bevonzott. Mindenféle elméletet gyártottam, de persze egyik sem jött be. Nagyon jól megcsavarintott sztori.
Viszont rendkívül nyomasztó hangulatú könyv, olyan ami mélyen beleivódik az olvasóba. Gondban is voltam azzal, hogy mi legyen a következő olvasmányom, ami kihoz ebből a bénultságból és depresszív hangulatból ami együtt járt ennek a történetnek az elolvasásával.

Történet: 10/10
Karakterek: 10/10
Stílus: 10/10

Összesítve: 10/10 - kedvenc!
Ismét zseniálisat alkotott Gillian Flynn, várom a következő könyvét.
Nem ajánlom viszont az érzékeny lelkűeknek és a túl fiatal olvasóknak.

A könyvből jelenleg forgatják a filmet, Libby Day szerepében Charlize Theronnal, további szereplők:
Christina Hendricks (Patty Day), Nicholas Hoult (Lyle), Chloe Grace  Moretz (Diondra-young)
Elég érdekes a szereposztás, de ha csak egy kicsivel is jobb lesz, mint a Holtodiglan, akkor elégedett leszek.