A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tündérkrónikák. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tündérkrónikák. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. nov. 28.

K.M. Moning - Új nap virrad - Tündérkrónikák 5.

"A legtöbb ember jó, de alkalmanként tesz valamit, amiről tudja, hogy rossz. Néhány ember rossz, és mindennap küzd, hogy uralni tudja a tetteit. Mások a velejükig romlottak, de egy cseppet sem törődnek vele, amíg el nem kapják őket. De a gonosz egészen más teremtmény, Mac. A gonosz olyan rossz, amelyik azt hiszi magáról, hogy jó." 

Sztori: Egy halott férfi fekszik Mac előtt, akit a lány segített megölni. Vajon ki ő? Hosszú utat tett meg a shide-látó mióta Dublinba érkezett. De sok kérdésre nincs még válasz. Vajon Mac, ember egyáltalán? Kicsoda Barrons és titokzatos barátai? Milyen titkai vannak V'lane-nek? Vajon Dani igaz barát? Mit akar a Sinsar Dubh? Megmenthető a világunk? Vagy maga Mac hozza rá a pusztulást?

 Az előző részekről a bejegyzést a Tündérkrónikák címkéknél találod.

Mindenki csak saját felelősségére olvassa, igyekeztem konkrét spoiler nélkül írni!

Nos vége.
Fantasztikus sorozaton vagyok túl, amit biztos vagyok benne, hogy még többször el fogok olvasni.
Azonban van bennem némi szomorúság több okból is:
Egyrészt véget ért egy csodás utazás, amit MacKayla Lane-nel együtt én is bejártam. (Legalább is egyenlőre, hisz az írónő több folytatást is tervez a mellékszereplőkkel a központban, sőt egy rész külföldön már meg is jelent Dani főszereplésével.)
Másrészt annyira szerettem volna 5 pontosra értékelni, de sajnos nem tehetem, mert nem vagyok 100 %-ig elégedett.

Az ötödik rész ott folytatódott ahol az előző véget ért. Nagyon tetszett a történet eleje, csak úgy faltam az oldalakat. Izgatott voltam, sodort magával a történet. Azért voltak részek amik nem tetszettek:
Két dolgot tudok megemlíteni: az egyik, a sok vívódás, hogy végül is kicsoda Mac. Ez vagyok, nem mégsem, de mégis, de nem, hanem inkább az, de nem mégsem és így tovább. Nekem ez az agyamra ment.
A másik dolog ami nem tetszett: V'lane karakterének alakulása.

Ami tetszett: minden más. A történet, a fordulatok, a vége, a szereplők, a rengeteg jó vagy érdekes gondolat, amit Moning beleszőtt a könyvbe és a humor, ami szerencsére át-átszövi ezt a sötét néhol nagyon komor hangulatú könyvet.
Nagyon örülök neki, hogy beszereztem ezt a sorozatot és biztos, hogy a spin-off részeket is el fogom olvasni.

Értékelésem:
Történet: nagyon fordulatos, izgalmas, megdöbbentő, elgondolkodtató, hangulatos és az érdeklődést végig fenntartó. Soha nem lehetett tudni, hogy ki a gonosz, van e egyáltalán 1 fő gonosz vagy mindenkinek van valami eltitkolni való ügye. Látszik, hogy az írónő mindent kitalált előre és gondosan felépítette a cselekményt és hozzá a karaktereket. Egyedül V'lane figurájánál nem érzem ezt az átgondoltságot. Az ahonnan kezdett és ahová eljutott szerintem nem lett pontosan levezetve, pedig nagyon fontos szereplő ő. Lehet, hogy nem figyeltem eléggé erre a figurára?(bár ezt nem hiszem, mert ő a kedvenc karakterem) Egy újraolvasáskor talán észreveszek új jeleket és akkor megkövetem Moning-ot.
Szerencsére a történet végére szinte minden kérdésre választ kapunk. Amit elvarratlannak érzek, azt úgy gondolom a spin-off történetekben folytatni fogja Moning, ilyen pl. Dani ügye. (nem véletlen, hogy övé az első spin-off) 5/4,5
Karakterek: ez a sorozat ebben a legerősebb. Én az elejétől fogva szerettem Mac-et. A szivárványlány és a harcos királylány énje is bejött nekem. Úgy fejlődött a karaktere, hogy végig megmaradt ön-azonosnak.
Barrons tökéletes férfi karakter, nem véletlen ez a hatalmas rajongás amivel az olvasók körülveszik. Bár azért ha az életben összefutnék vele lehet, hogy simán lebunkóznám és soha nem állnék vele szóba. :) Nagyon tetszett ahogy lépésről-lépésre egyre többet megtudtunk róla: hogy mi a titka, miért keresi a könyvet és hogy mit érez a lány iránt. De engem, mint szinte mindig a mellékszereplők sokkal jobban izgatnak, jelen esetben Ryodan érdeklődésem tárgya. Nagyon-nagyon remélem, hogy a későbbiekben kap egy külön könyvet társaival egyetemben. A ő múltjuk, jelenük megérne egy külön sorozatot. Na és persze Ryodan és Jo között már volt egy pengeváltás amiből arra következtettem, hogy nekik még lesz közük egymáshoz. :)
A McKeltarok is külön sorozatot érdemelnének. (már van, csak magyarul nem jelent meg) Christian története sem került lezárásra. Vajon mi lesz vele?
Rowena az egyik legellenszenvesebb karakter az egész sorozatban. Az írónőnek úgy sikerült negatív képet alkotnia róla már az elején, hogy szinte semmit nem tudtunk róla. Most végre elnyerte méltó jutalmát, gonosz vén szipirtyó. Umbridge (HP) jutott róla eszembe, ő volt ilyen kibírhatatlan nőszemély. 5/5
Stílus: az írásmód színvonalában határozott fejlődés van az első részhez képest. Nagyon-nagyon tetszik a fordítás is. Engem nem zavar, (mint sokakat) hogy Barrons mellkasában kígyó zörög. Nagyon olvasmányos, ugyanakkor nem leegyszerűsített, mint mostanában az ifjúsági regények többsége.5/5
Kiadás: ez a legszebb borító az öt közül. Egy baj van vele, hogy mindegyiktől különbözik, így aztán a sorozat öt részéből háromnak egyforma az oldala, kettőnek meg teljesen különböző. Nem mutat jól a polcon.

Spoiler!!!!
Legmegdöbbentőbb jelenet: sok helyen kerestem az állam, de legjobban amikor kiderült, hogy Daninek köze van Alina meggyilkolásához.
Kedvenc: Barrons és Mac közötti párbeszédek és különösen Jericho szerelmi vallomása:
"– Te Mac vagy – mondja –, én pedig Jericho. És semmi más nem számít. Soha nem is fog. Olyan helyen létezel, amely számomra minden szabályon túl van. Érted?
Értettem.
Jericho Barrons épp most mondta, hogy szeret."

Spoiler vége!!!!

Összefoglalva: 5/4,5 és ez az egész sorozatra is igaz. Olvassátok! Érdemes!
Kedves Cor Leonis kiadó! Jelzem, hogy március elején van a szülinapom, és nagyon szeretném megkapni rá az Iced magyar kiadását!











2012. nov. 18.

K. M. Moning - Rossz hold kelt fel - Tündérkrónikák 4.

"...csak azt tudtam, hogy amióta a medencénkbe ejtettem a mobilom, újabb és újabb dolgokat és személyeket veszítek el. Egyiket a másik után. Először a nővéremet, aztán a szüleimet és a hazatérés reményét. Igyekeztem alkalmazkodni a helyzethez. Új otthont teremtettem magamnak egy dublini könyvesboltban. Próbáltam új barátokat és szövetségeseket szerezni. Búcsút mondtam a csinos ruháknak, a szőke a hajamnak, a divatmániámnak. A szivárvány színei helyett megelégedtem a szürke árnyalataival, végül a feketével is. Aztán elvesztettem Dublint és a könyvesboltomat. Végül pedig önmagamat."

Csak az előző részek ismeretében olvasd! Spoiler!

Az előző részek értékelését a címkéknél a tündérkrónikák alatt találod.

Sztori: Halloween éjszakáján leomlottak a falak. Tündérek özönlötték el Dublint. Mac egyedül nézett szembe a történésekkel. A szörnyű tündérhercegek prí-yát csináltak belőle.
Van kiút ebből az állapotból? Hol volt Barrons és V'lane? Miért nem kapott a lány segítséget? Mi lesz az emberek sorsa? Immár az egész világot bekebelezi a gonosz tündérek hada?

Ez a rész első olvasás után nekem elég zűrzavarosnak tűnik. Mintha az írónő kicsit elvesztette volna a fonalat. (A bennem lévő gonosz kicsi én szerint inkább az üzleti érdekek miatt húzta-vonta a történetet.) Rengetek mellékszál volt ami a könyv végéig nem igazán nyerte el értelmét. Csak remélni tudom, hogy a lezáró kötetben mindenre választ kapok és minden értelmet nyer.
Az elejével nem voltam kibékülve, olyan fordulatot vettek az események amiktől féltem. A túlzott erotika azonban végül is érthető ha az ember lánya prí-yá-vá válik. Emiatt aztán bosszús lettem és kicsit jegeltem is az olvasást, de szerencsére ez a rész hamar lezáródott. Azt meg kimondottam élveztem amikor Dani átvette az irányítást és az ő szemszöge került előtérbe.
A vége viszont zseniálisra sikerült, természetesen függővéggel. Örülök, hogy tudom rögtön folytatni a következő résszel.

Értékelésem:
Történet: ahogy fent írtam, nekem túl bonyolult volt a sok kis mellékszállal. Nem értem minek kellett ide-oda vándorolni, összefutni mindenkivel aki eddig szerepelt az előző könyvekben, aztán meg hagyni hogy csak úgy lógjanak a levegőben. Elég nehéz volt követni, olyan érzésem volt, hogy a lényeg elsikkad. Azt hiszem tudom ki a végén a halott pasi. 5/4
Karakterek: végre megjelent Ryodan, akire nagyon kíváncsi voltam, remélem még szerepelni fog, bár..... Dani a kedvencem lett. Nagyon jót szórakoztam rajta amikor közölte, hogy a szüzességét egyszer majd V'lane-nek adja, pár oldallal arrébb meg már Barrons-nak adta volna. :) A Nagyúrról még mindig nem tudom mit gondoljak. Christian már megint hova lett? Tetszett ahogy Mac feldolgozta az egész helyzetet, nagyon jó karakter továbbra is. 5/5
Stílus: Olvasás közben már nemcsak Hamilton, de Vavyan Fable írásai is felrémlettek előttem, szerencsére azonban Moning nem olyan dagályos. Viszont a humort már nagyon hiányolom. Nagyon tetszett annak a résznek az írásmódja ahol a zizzencs Mac-ről írt.  5/4,5
Kiadás: ezt a részt már nem a Kelly hanem a Cor Leonis kiadó adta ki. Igazodott az első két részhez a borítónál. A végén vannak receptek amikhez Unseelie húst kellene használni, de szerintem csirkehússal is jónak tűnnek, lehet hogy kipróbálom valamelyiket. :)



Összefoglalva: 5/4,5
Végig 4 pontos volt nálam, de az utolsó jelenetek miatt még jár fél pont.







2012. nov. 13.

K.M. Moning - A hajnalra várva - Tündérkrónikák 3.



"Azok kedvéért, akik csak most kapcsolódnak be a történetembe a nevem MacKayla Lane, röviden Mac. A valódi vezetéknevem talán O'Connor, bár ebben nem vagyok biztos. A valaha élt egyik legerősebb sidhe- látó vagyok. Nemcsak látom a tündéreket, de az egyik legszentebb relikviájukkal (Luin lándzsájával, más néven a Végzet lándzsájával) felfegyverkezve megsebezhetem és meg is ölhetem ezeket a máskülönben halhatatlan lényeket.
Nehogy kényelmesen hátradőljenek a székükben! Nemcsak az én világom van bajban, hanem az önöké is. Most is, ebben a pillanatban, amikor ott ülnek rágcsálnivalóval az ölükben, és készen állnak arra, hogy egy kitalált világba meneküljenek. Tudják, mit? Ez nem kitaláció és nincs menekvés. Az emberek és a tündérek világát elválasztó falak kezdenek leomlani, és sajnálom, hogy tőlem kell megtudniuk, de ezek a tündérek egyáltalán nem hasonlítanak a mesék bájos teremtményeire. Ha a falak teljesen leomlanak... nos, inkább reménykedjenek benne, hogy erre nem kerül sor..."

Az előző két rész értékelését a Tündérkrónikák címke alatt találod.
Továbbolvasás csak az első két rész ismeretében, különben spoilert tartalmazhat!!!

Sztori: Mac felfedezte a Sinsar Dubh titkát. Megosztani azonban nem akarja senkivel, mivel nem tudja ki az ellenség és ki a barát. Nem bízik sem Jericho Barronsban, sem V'lane-ben, sem pedig a többi shide-látóban. Halloween éjjelén sötét erők gyülekeznek. Mit tervez a Nagyúr?  Ki segít Mac-nek megmenteni a világot? Vajon leomlanak a tündéreket és az embereket elválasztó falak? Eljön a hajnal...?


MacHalo
Első olvasáskor, több mint egy évvel ezelőtt valószínű kicsúszott a számon egy cifrább káromkodás és valószínűleg "lepetúniáztam" a kedves írónőt is, amikor elolvastam az utolsó fejezetet. Ilyen függővéget írni kegyetlenség. A Merry Gentry sorozatban vannak hasonló befejezések. Most könnyebb a dolgom, hisz megjelent már az utolsó két rész is és nyúlhattam volna érte a polcra, de mégsem tettem. Annyira intenzív élmény volt a 3. rész, hogy úgy gondoltam tartok egy napos pihenőt a következő előtt. De ma semmi sem tántoríthat el a folytatástól. :)

Azt gondolom, hogy Moning legnagyobb érdeme, hogy úgy tud írni, hogy azonnal magam elé tudom képzelni a szereplőket, a környezetet az egész cselekményt. Olvasás közben szinte filmszerűen peregnek le előttem a történések. És én ezt nagyon szeretem, mert vizuális típus vagyok. Szinte kézzelfogható hangulatot tud teremteni. Most már egyenesen félnék Dublinba menni. :) (na jó, ha nagyon muszáj lenne akkor vinnék magammal jó pár zseblámpát)
Ami annyira nem jött be az az eleje és a vége. Miért kell még a harmadik könyvnél is elismételni, hogy kicsoda Mac, miért van Dublinban stb.? Ez nem egy tv-sorozat következő évada. Aki nem emlékszik az előző részre olvassa el újra. In medias res híve vagyok. :)
A vége, nos erre csak azt tudom mondani: nemnemnem!!! Van már szexes tündéres, angyalos, vámpíros akármilyenes, miért kellett ez? Ebben a sorozatban 1 beteljesült erotikus jelenet kellett volna lehetőleg azzal a férfival aki a végén megkapja Mac-et. (van rá jelentkező bőven) Az első könyvben még Sookie-hoz hasonlítottam McKayla-t most már inkább Merry Gentry lesz belőle? (remélem nem)
Azért gondolom megvolt a célja ezzel a jelenettel az írónőnek és lesz értelme is. Akkor túllépek rajta, de most emiatt nem érzem tökéletesnek a könyvet.:)

Sinsar Dubh
Értékelésem:
Történet: Próbáltam összerakni a szálakat, de képtelenség annyira összetett az egész. Kaptunk egy-két választ, főleg V'lane jóvoltából, de legalább féltucat újabb rejtély is felbukkant. Annyira talán nem volt pörgős mint az előző rész, de nem is ártott kicsit megpihenni.  5/4,5
Karakterek: Néha előtör belőlem a tizenéves rajongó lányka, és felváltva vagyok szerelmes Barronsba és V'lane-be. Barrons titokzatosabb mint Cortez (SZJgimi), de most néha nagyon idegesített, volt egy-két nem túl szimpatikus megnyilvánulása. :)  A tündérherceg meg dögösebb mint valaha és ráadásul most jó sokat is szerepelt. De miért nem bírja egymást ez a két félisten?
Christian Mckeltar egyenlőre nem varázsolt el, de kíváncsi vagyok lesz e nagyobb szerepe. A képességét viszont nem szeretném birtokolni az biztos.  5/5
Stílus: szerencsére már nem olyan csapongó, mint az első részben. A humor is kevesebb volt talán az egyre sötétebb történések miatt. Azért remélem a következő részekben is lesz egy-két humorbomba. 5/4,5
Kiadás: nemnemnemnemnem!!! Ugyanaz a kiadó adta ki (Kelly), amelyik az első két részt, mégsem ugyanolyan. Borzalmasan mutat egymás mellett a három (öt) könyv a polcon, mintha nem egy sorozatba tartoznának. A borító sem tetszik. 
Emlékezetes jelenet: Barrons szülinapi tortás jelenete. Először még vicces volt, aztán Jericho-ból előtört a távolságtartó, arrogáns énje és.....olyan barronsi véget ért a dolog. :)
A másik amikor V'lane otthagyta Mac-et a nudistastrandon.  :)

Összefoglalva: 5/4,5 Csak akkor olvasd el ha már beszerezted a 4. részt! 
Egyébként meg: maradj a fényben!




2012. nov. 12.

K.M. Moning - Álom és valóság - Tündérkrónikák 2.

"– Hogyan várhatja el, hogy mindent elmondjak, amikor maga soha nem mond el semmit? Semmit sem tudok magáról!
– Én vagyok az, aki állandóan megmenti az életét. Ez nem mond magának semmit?
– Megmenti, de miért? Mert szüksége van rám. Mert ki akar használni.
– Mi másért menteném meg? Mert kedvelem? Jobb hasznosnak lenni, mint szeretve. A szeretet érzelem. Az érzelmek… – Felemelte a kezét, és erősen ökölbe szorította. – .. .olyanok, mintha vizet tartana a kezében. Ha kinyitja a markát, nincs benne semmi. Jobb fegyvernek lenni, mint nőnek."


 Az első rész értékelését itt olvashatod.

Sztori: Alig pár hete, hogy Mac Dublinba érkezett, hogy kinyomozza nővére halálának körülményeit, elkapja gyilkosát és bosszút álljon.  Rá kellett azonban döbbennie, hogy semmi sem az aminek látszik, még ő maga sem egy hétköznapi lány. Felfedezte shide-látó lépességét és  a körülötte lévő világ sötét oldalát. Megismerkedett jó pár szörnnyel, gengszterrel, gonosz tündérrel. Nem egyet magára haragított, de szerencséjére mindig ott van Jericho Barrons, hogy kisegítse szorult helyzetéből. Amikor pedig a titokzatos férfi nem elérhető, megjelenik V'lane az ellenállhatatlan tündérherceg, hogy tovább bonyolítsa Mac amúgy is eseménydús, veszélyekkel teli életét. Tovább folyik a kutatás az SZT-k és a hajsza a Sinsar dubh után.

Dublin
Az eredeti fülszöveg szerintem nagyon félrevezető ennél a könyvnél. Már rég nem a gyilkos utáni nyomozás a legfőbb dolog Mac életében, és Barrons-nak sem kell megmentenie a lányt a szextündér halálos öleléséből.
Nekem is nehéz így utólag visszagondolni, hogy miről is szólt ez a rész, de azért igyekszem nem ferdíteni, bár az előző résznél kaptam megfeddést, hogy a gyilkos személye állítólag nem derült ki, csak Mac hiszi, hogy igen (na meg én) úgyhogy utólag ezt javítottam. 

Az első résznél még fanyalogtam sok mindenen, ez azonban már megközelítette a tökéletest. Nem volt benne unalmas rész, csak úgy pörögtek az események. Ugyan még mindig sok benne az ismétlés, (nem engedi az írónő elfelejtetni velünk Mac rózsaszín énjét) de így is csak úgy faltam az oldalakat. Sajnáltam, hogy nem volt több időm/energiám egyhuzamban kiolvasni. Mindenesetre mikor elolvastam az utolsó sort már vettem is le a következő részt a polcról.

Értékelésem:
Történet: tovább fokozódott az izgalom, nőtt a rejtélyek száma. Amolyan átvezető rész volt ez, tele mellékszálakkal, amik során jobban megismerhettük ezt a különleges világot és a benne létező fura lényeket. De még most is tele van titkokkal ez a világ, csak remélni tudom, hogy elég lesz a következő három rész a kibogozásukra. 5/4
Karakterek: Mac napról-napra jobb harcos lett és kevesebbet is nyavalygott. Barrons világába ugyan nagyobb betekintést nyertünk, de ezzel is csak a titkai száma növekedett. Még mindig arrogáns, de nagyon szexi a maga rossz-fiús módján.
Nagy kedvencem V'lane a tündér, bár kegyetlen módszerei vannak és az emberek egy szinten vannak nála az állatokkal, mégis tetszik ahogy megpróbálja becserkészni Mac-et. A hangulatváltozásai miatt bekövetkezett természeti változások (pl. hóesés) a kedvenc részeim a könyvekben. És hát ő is nagyon dögös, kár hogy keveset szerepelt. Nagyon érdekel a Barrons-V'lane ellentét oka.
Danival a shide-látó kislánnyal még nem sikerült megbarátkoznom, pedig jó lesz ha jóban leszek vele, mert az ő karaktere kapott egy spin-off-ot aminek első része az USA-ban már meg is jelent.10/5
Stílus: a második részre már megszoktam a kiszólásokat az olvasókhoz, igaz kevesebb is volt belőle. A humor még mindig zseniális. Nagyon olvasmányos, mégsem felszínes írás. Komoly gondolatokkal teli, de mégis könnyed és fiatalos. 10/5
Kiadás: továbbra is szép.
Emlékezetes jelenet: a barlangi, ami során sajnos végig az az érzésem volt, mintha ezt már olvastam volna más könyvben is. Tisztára Anita Blake érzésem volt, de ha már lopás legalább jótól sikerült. :)
Nemcsak emiatt, de van egy olyan érzésem, hogy Moning, Hamilton rajongó lehet. Engem a stílusa is emlékeztet rá. 

Összefoglalva: 5/4,5 csak így tovább!




2012. nov. 6.

K.M. Moning - Keserű ébredés - Tündérkrónikák 1.

"Vámpírok? Pfuj. Halottak. Egy szót se többet. Időutazás? Hah! A modern kényelem előnyt élvez egy nagydarab felföldivel szemben, akinek olyan a modora, mint egy ősembernek. Farkasemberek? Ó, kérem, ez egyszerűen hülyeség. Ki akar olyan pasival ágyba bújni, akit a benne lakozó kutya irányít?
Na nem mintha nem ilyen lenne minden férfi még a likantróp gén nélkül is."


Sztori: McKayla Lane egy csinos 22 éves georgiai lány. Élete legnagyobb problémája az lenne ha kedvenc rózsaszínű körömlakkját kivonnák a forgalomból. Legalábbis eddig úgy gondolta.
Gondtalan élete megváltozik mikor Írországban tanuló, két évvel idősebb nővérét kegyetlen módon meggyilkolják.
Mac elindul Dublinba, hogy megkeresse testvére gyilkosát. Hamar rájön, hogy egy  különös és veszélyekkel teli világba csöppent. Felfedezi különleges képességét és egy segítővel, Jericho Barrons-al az oldalán felveszi a harcot a tündérekkel és egyéb mitikus lényekkel. Céljuk a Sötét Könyv megszerzése és az emberiség megmentése.

Tündérkrónikák sorozat részei:
1. Keserű ébredés
2. Álom és valóság
3. A hajnalra várva
4. Rossz hold kelt fel
5. Új nap virrad

Tavaly már olvastam a sorozat első három részét e-bookban. Egy darabig úgy nézett ki a magyar olvasók le is maradnak a két utolsó részről, de szerencsére jött a Cor Leonis kiadó és gondozásukban megjelent a két utolsó kötetet. Egy jó akció során én is beszereztem a polcomra  mind az öt részt. Úgy éreztem kellene egy újraolvasás mielőtt a két utolsó résszel lezárom Mac és Barrons történetét. Így aztán több mint egy év után ismét elmerültem a Keserű ébredésben. Jól tettem, mert bizony eléggé megkopott az emlékezetem.

Az írónő
Igazából a véleményem második olvasásra sem változott.
Ez bizony egy bevezető rész annak minden hibájával együtt. Pont annyira tetszett meg, hogy kíváncsi legyek a többi részre, de különösebben nem voltam elragadtatva tőle. Ma már persze tudom, hogy jól döntöttem mikor továbbolvastam a sorozatot.
Olvastam már tündéres könyvet a Marry Gentry-t, így engem már nem lepett meg, hogy  a tündérek bizony nem azok a kedves lények amilyeneknek a mesékből megszoktuk őket. Ezek a tündérek sokkal inkább hasonlítanak a démonokhoz.
Tetszett a felépített virág, amelyről azonban még csak sejtéseink lehetnek az első rész elolvasása után. Az, hogy Írország a helyszín külön piros-pont az írónak.
Nagyon erős a két főszereplő karaktere. Mac sokaknak nem szimpatikus, sőt egyeseknek idegesítő, hisz semmi más nem izgatja, csak hogy jól álljon a haja, csinos ruhákba öltözhessen és begyűjtse a férfiak elismerő pillantásait. (lehet, hogy magáról mintázta az írónő?) Kicsit felszínes lánynak tűnik, de hamar fel kell nőnie miután Dublinba érkezik. Nekem különösen tetszik az, hogy nem egy-kettőre lesz belőle szuper női harcos, hanem továbbra is folyamatosan tanulva csetlik-botlik. Nem lehet nem észrevenni Mac és Sookie (True Blood) közti hasonlóságot. Mindketten csinos tipikus déli lányok extra képességekkel. Viszont külön imádom Mac-ben, hogy szeret olvasni!

"Egyébként szeretem a könyveket, jobban, mint a filmeket. A filmek
megmondják, mit gondolj. Egy jó könyv megengedi, hogy legyenek saját
gondolataid. A filmek egy rózsaszín házat mutatnak, egy jó könyv viszont azt mondja, hogy van egy rózsaszín ház, de megengedi, hogy az utolsó simításokat magad végezd el, esetleg kiválaszthatod a tető stílusát, és leparkolhatsz előtte. Az én képzeletem mindig felülmúlta a filmeket."


Bevallom én értetlenül álltam eddig a nagy Barrons imádat előtt. Engem első olvasásra nem fogott meg ez a karakter. Most viszont kimondottan figyeltem rá olvasás közben és már teljesen más szemmel látom őt, mint először. Valóban nagyon izgalmas, titokzatos, de nem ritkán meglehetősen arrogáns és lekezelő férfi. Nem tudjuk róla kicsoda-micsoda, honnan jött, mik a céljai, még igazából azt sem mit gondol Mac-ről. Leginkább a humora tetszik. Mindenesetre hatalmas lehetőség van ebben a párosban.

Ami miatt mégsem győzött meg az első rész az talán az írásmódra vezethető vissza. E/1-ben íródott a történet vagyis Mac meséli el utólag visszatekintve. Nagyon sok benne az ismétlés, meg a jövőre vonatkozó előrejelzések, amiket én más könyvekben sem szerettem soha. Néha lényegtelen infókkal telnek az oldalak, és bizony emiatt voltak benne részek amiket unalmasnak tartottam és szívem szerint átugrottam volna rajtuk.

Értékelésem:
Történet: Műfajilag urban fantasy, de nem az ifjúsági kategória, annál sötétebb hangulatú. Éppen, hogy csak beindulnak az események, felállnak az ellenfelek, elkezdődik a kutatás a Sötét könyv után. És bár megtudjuk ki Alina gyilkosa (?), még több kérdés vetődik fel Mac-ben és az olvasóban egyaránt. Mint írtam feljebb: tipikus első rész, ami meghozza a kedvet a többi rész olvasásához. 5/3,5
Karakterek: A két főszereplő nagyon jól megírt figura. Mac személyiségfejlődése már most nyomon követhető. Barrons pedig hozza a titokzatos, jó pasi figurát. A köztük lévő kémia még csak kialakulófélben van. A többi szereplőről még korai lenne bármit is mondani, de valamiért érzem, hogy V'lane a kedvencem lesz. 5/4,5
Stílus: Nagyon ide-oda csapongó volt az elbeszélés, de mivel egy 22 éves leányzó mesél így végül is érthető, de engem eleinte zavart. Csakúgy mint a sok ismétlés és leíró rész, amiket alapból szeretek, de ebben a történetben mégis gyakran untam. Néha kiszól az olvasóhoz is, ami eléggé fura. Ami viszont nagyon jó az a könyv humora (petúnia). A két szereplő közti párbeszédek (különösen amik csak fejben történnek meg) és JB beszólásai is sziporkázóak. 5/3
Emlékezetes jelenet: 1. Az a bizonyos múzeumos. Amikor megjelenik V'lane és Mac-ről potyognak a ruhák. Nekem ez a jelenet bár emlékezetes, de nem tetszik. Valahogy úgy érzem nem illik a könyvbe. Van már szextündéres könyv nem kell másik.
2. A végén amikor Barrons(!!!!) a Jéghercegnő nevű rózsaszín körömlakkal festi MacKayla körmeit. Na ettől kész lettem. 
Kiadás: Nagyon szép a borító és plusz pont az elején a térképekért a hátulján a lexikonért és legfőképpen a kiejtési útmutatóért. Azért negatívumként az is el kell mondanom, hogy találtam néhány helyesírási hibát.

Összefoglalva: 5/3,5 de tudom már hogy az ezt követő két rész többet kap! :)
Minden urban fantasy rajongónak ajánlom elsősorban nőknek, de mivel nem romantikus (eddig) a hímnemű olvasók is belenézhetnek, remélhetőleg nem akasztja ki őket nagyon Mac plázacicákra hasonlító karaktere.
Viszont csak akkor kezdjetek neki ha már megvan a második rész is!