L.I. Lázár - Rejtőző kavicsok

Fülszöveg:

Ebben a regényben senki sem az, akinek látszik. Lille, a megbízhatóság és a jólneveltség szobra kettős életet él, a valóság elől egy álomvilágba menekül. Praetor, a laza és jómódú srác gondtalanul váltogatja a csajokat, szórja a latin szavakat, s bár ő a csapat esze, mégis lazán elindul a lejtőn. Krisz, a vezérhím, aki „nagyvadat” vesz célba, de azt nem sejti, hogy ez a vadászat megváltoztatja az életét. Anna, a vagány tanárnő különc módszerekkel küzd a tanítványaival – csakhogy múltjában sötét folt éktelenkedik…

– Meddig tart még a kihallgatás?
Lille elszégyellte magát. Tényleg szó szerint letámadta.
– Innál valamit? Éhes vagy?
– Kislány, a kijelentő módról hallottál már?
Bocs… Esküszöm, nem kérdezek többet! – Lille felemelt egy kavicsot, nézte egy darabig, aztán eldobta. – Apám kavicsnak hívja a felbecsülhetetlen értékű embereket.

Kiadó: Móra 2012

Műfaj: ifjúsági, iskolás

Ismét egy könyv, ami ezer éve porosodott a polcomon arra várva, hogy kézbe vegyem. Ennek oka az, hogy meg voltam arról győződve, hogy L.I. Lázár név egy férfit takar. Azért is szereztem be, mert kíváncsi voltam, hogy egy férfi író hogyan látja a magyar ifjúságot.  Aztán kiderült, hogy az írói álnév alatt Lázár Ildikó bujkál, én meg csalódottan feltettem a könyvet a polcra, mert nem akartam egy újabb SZJG-t olvasni. 

Mondjuk ebből a szempontból aztán pozitív csalódás ért, mert egyáltalán nem olyan, nekem inkább a Holt költők társasága jutott eszembe. Nem röhögtem hangosan, nem maszatoltam el a szempillafestéket sírás miatt, de mégis jó érzéssel tettem vissza a könyvet a helyére, igaz maradt bennem egy kis hiányérzet, ami mindenképpen folytatásért kiált. 

Pedig az első oldalak nem bűvöltek el, nagyon szájbarágósnak éreztem, a párbeszédeket meg nagyon erőltetettnek. Így nem beszélnek emberek egymással, főleg nem a gimisek. Szinte mindegyik srác művelt és intelligens, óriási lexikális tudással. Olyannak tűnnek nekem, mint azok az elsősök akik úgy mennek suliba, hogy már tudnak írni-olvasni és unják az egészet, a tanítónéni meg nem tudja lekötni őket. De ebben a történetben a lázadó kamaszok kapnak egy igazi tanítót, akit persze ki akarnak csinálni. Olyan tanárral sajnos én nem találkoztam soha, mint Anna, bárcsak lenne egy ilyen "nevelő" minden iskolában. Ez a könyv sem tartozik a hiteles, valós gimis életet bemutató regények közé, túl sok(féle) probléma üti fel a fejét, túl kevés idő alatt, túl kicsi közösségben. Hitetlenül csóváltam a fejem olvasás közben, persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy nekem már az emlékeim is kopottak a középiskoláról. Lehet, hogy manapság tényleg vannak ilyen diákok? És tanárok? És apák?

Azért egy idő után sikerült beleszoknom ebbe a környezetbe, elvonatkoztattam a saját emlékeimtől és szerintem a történet is levetette az "oktató" jellegét, amikor ez megtörtént, akkor már jól tudtam szórakozni, meg tudtam szeretni a karaktereket (Preator a szívem csücske). Észre sem vettem és pár óra alatt el is olvastam az egészet, és már most biztos vagyok benne, hogy újra fogom olvasni. 

Történet: 10/8 annyira nem eredeti, hogy tízest érdemeljen, de úgy tud szórakoztatni, hogy tanít is. Lehetne belőle ajánlott olvasmány a kortárs magyar irodalom keretein belül.

Karakterek: 10/8 Preator, Krisz jól sikerült karakterek, de a másik két srácnak még a neve sem jut eszembe. Anna és Lille szintén szimpatikus, bár egy ilyen okos lány, mint Lille nem értem miért nem akadt fenn azon, hogy ajándékot kapott a címére(!) a titkos hódolótól, aki elméletileg nem ismeri a lányt. (ez a rész különösen zavart)

Stílus: 10/9 igényes fogalmazás, jóleső humorral fűszerezve. Végre egy író akinek van szókincse és használja is, de nem próbál meg erőlködve trendi lenni. 

Értékekésem: 10/8

Egy kicsit kihagyott ziccernek érzem ezt a történetet. Túl rövid és összecsapott, ahhoz, hogy igazán kultikus, kiemelkedő legyen. Kellett volna még gyomlálni, ültetgetni, rendezgetni azokat a kavicsokat. 

Ezek ellenére is várom a folytatást. (ha lesz egyáltalán) Lesz? Ha nem az sem baj, van fantáziám, tovább tudom gondolni. (csakis happy end-el)

Böszörményi Gyula - Leányrablás Budapesten

Fülszöveg:
1896-ban, a Milleniumi Ünnepségek forgatagában nyoma vész Hangay Emmának, a Marosvásárhelyről érkezett 16 éves leánynak. Négy évvel később titokzatos távirat érkezik tőle, amit jóval az elrablása után adott fel. Húga, a 17 éves Mili kisasszony azonnal a fővárosba utazik, ahol kezdetét veszi a rémálom, melyben egyetlen támasza a jó hírű, ám igen zord természetű mesterdetektív, Ambrózy Richárd báró.

Műfaj: századfordulón játszódó krimi
2014 Könyvmolyképző, 336. oldal

Ajándékba keresgéltem könyvet amikor megakadt a szemem ezen a fülszövegen.

Egy olyan történet, mely a boldog békeidők korában játszódik, és nem a romantika játssza benne a főszerepet, hanem egy titokzatos eltűnés, már úgy kellett nekem, mint a falat kenyér.
Kortárs írótól becsülendő, de eléggé merész vállalkozás.

Nem olvastam még Böszörményitől, de az eddig megszületett pozitív értékelések, a szép borító és a reménykeltő fülszöveg megtette hatását nálam, és így megrendeltem a könyvet.

Talán pont az is volt a baj, hogy túl nagy elvárásokkal álltam neki az olvasásnak, így egy pici csalódás már az elején borítékolható volt.

Olyan részletes leírásokkal van tele a történet, hogy szinte úgy éreztem én is ott járok Budapest utcáin, együtt menekülök, vagy éppen nyomozok bátor főhőseinkkel. 

Sajnos pont ez a túlrészletezés az, ami megtöri az olvasás lendületét, a rengeteg információ, amit az író bezsúfolt a könyvbe gyakran kizökkentett a történetből. Mondom ezt annak ellenére, hogy a ma divatos könyvekből meg pont a leírásokat hiányolom. Itt azonban túl sok volt az oldal alján a lábjegyzet, és bevallom bennem rossz érzetet keltett az is, hogy valóban a korszakban élt emberektől kölcsönvett nevek alatt szerepelt egy-egy mellékszereplő. (én nem szeretném ha beleírnának egy A. nevű bloggert 100 év múlva egy történetbe, aztán lábjegyzetben rám hivatkoznának mint a 2000-es években élő személyre) De ez csak egy kis kukacoskodás részemről, mert azért minden tiszteletem Böszörményi Gyuláé, mert hatalmas kutatói munkát végezhetett a könyv írása előtt.

A másik csalódásom a végével kapcsolatos, mivel ez egy korántsem lezárt történet, jó nagy cliffhanger a vége. Bár tudtam, hogy ez egy sorozat első kötete, de úgy gondoltam ez a nyomozás le lesz zárva.

Na de, hogy a sok-sok pozitívumból is kiemeljek párat, mindenképpen megemlíteném a választékos, igényes írásmódot, a könyv hangulatát és a karaktereket. 

Az biztos, hogy át kell állítani az ember agyát erre a manapság szokatlanul választékos, kicsit régies írásra, de amikor ez megtörténik akkor egy nagyon különleges hangulatot fedezhetünk fel. 

Ami a történetet illeti, kapunk mindent:  a véres gyilkosságtól kezdve, régi családi titkokon át, egy kis bolondokházai betekintést is. Két idősíkon fut a sztori, hisz Emmának 1896-ban veszik nyoma a millenniumi ünnepségsorozat alatt, testvére Mili pedig 4 évvel később ered a nyomába. 

A báró nyomoz, Mili pedig beleártja magát mindenbe, különösen olyan dolgokba amire Ambróczy külön megkéri, hogy ne tegye. Így aztán kettejük között csak úgy vibrál a levegő, szellemes és humoros riposztjaik pedig kellemes kikapcsolódást nyújtanak az olvasónak. 

" – Mondja, kisasszony, elég erős ahhoz, hogy ájulás, hisztéria vagy egyéb más, fiatal lányokra oly jellemző mutatvány nélkül reagáljon a megrázkódtató bejelentésekre?"

Mili olyan főszereplő, aki bátorságával, cserfességével rögtön leveszi az embert a lábáról. Kellően akaratos és kitartó, hogy méltó párja legyen a hasonló tulajdonságokkal bíró Ambróczy Richárdnak.

A gróf úr pedig pont olyan karakter, amit mi romantikus lelkületű nők nagyon imádunk (mínusz bajusz). Titokzatos, rátarti és néha bunkóságával már bicskát nyit, de ugye pont az ilyen figurákba képzelhető bele sok minden, ami aztán vagy meg van benne – és ez kiderül a következő részekből – vagy nincs. Mindenesetre testi hibájával és lehetetlen természetével együtt is izgalmas és egyedi karakter, akire lehet építeni a folytatásokban.

"Ambrózy báró tiszta szívből, lelke legmélyéig hitte,hogy a szoknyát viselő személyek, különösen, ha még nem töltötték be az ötvenet, mind ostobák."

A mellékszereplők sem voltak elhanyagolva, külön élményt nyújtott az ízes beszédjük, sokukat megkedveltem (Tóni, Terka, Emma, Kaméleonka) és hullattam is pár könnycseppet  amikor a sorsuk negatív irányt vett. 

Meg kell dicsérnem a kiadót is, igényes és hangulatos a borító és váratlan húzás a lapokon néhol látható fekete-fehér városkép.

A Leányrablás Budapesten első része az Ambróczy báró esetei sorozatnak. 

Egész biztos, hogy a következő résznek is olvasója leszek, remélem annak, akinek ajándékba vettem a könyvet legalább ennyire tetszeni fog, mint nekem. 

 

Történet: 10/8

Karakterek: 10/10

Stílus: 10/9

Összesítve: 10/9

Mindenképpen azoknak ajánlom, akik szeretik a századfordulós Magyarországon játszódó kalandos történeteket.  Nem tipikus Könyvmolyképzős könyv! Romantika is csak nyomokban lelhető fenn benne.

Anita Gayn - Sütilány

Fülszöveg:
Claire, hogy megmentse a családi vállalkozást, részt vesz egy átváltoztatós valóságshowban, ami annyira jól sikerül, hogy a lány finom süteményekkel teli élete fenekestül felfordul. Ünnepelt celebként tér haza az otthonába, ahol minden megváltozott körülötte. Claire-nek el kell döntene, hogy a show véget ért-e vagy még csak most kezdődik…

Kiadó: Publio 2015
Műfaj: ifjúsági romantikus
E-Book: 990.-Ft!!!, de megvásárolható hagyományos könyvként is.


Szereplők:
Süti, azaz Claire, 17 éves, önbizalom hiányos, de nagyon kedves és mindenkivel törődő lány.
Alex: gyerekkorában egy tv-műsor vezetőjeként ismertségre tett szert, édesanyjával Sütiék szomszédja lesz.
Josh: Süti gyerekkori jó barátja
Kate: A lány unokatestvére és egyben legjobb barátnője.


Nemcsak én, de ti kedves olvasóim is szeretitek Anita Gayn írásait, ezt bizonyítja, hogy a Szent Johanna gimi után az ő sorozatáról írott bejegyzésem a legolvasottabb. Íme.
Nemrég örömmel láttam, hogy egy újabb könyve jelent meg magánkiadásban, rögtön le is csaptam rá. Nem bántam meg, egy igazán kedves történetet olvashattam.

A sztori két idősíkban játszódik ide-oda ugrálva, ami jót tett a cselekménynek, mert így legalább volt egy kis titokzatosság az események körül, és nem volt az az érzésem, hogy már előre tudom mi fog történni.
Az egyik szál az átváltozós valóságshow előtt játszódik és bemutatja, hogy él népes családjával és két jó barátjával Claire egy amerikai kisvárosban. Szüleinek étterme és cukrászdája van, sajnos a vállalkozás felett  gyülekeznek a viharfelhők. Süti megismerkedik a szomszédjukba költöző híres és jóképű Alex-el, aki hatalmas meglepetésre érdeklődést mutat a kissé molett lány után.

A másik szálban a valóságshow megnyerése után Sütit igazi Celebként köszöntik szülővárosában, kamerák kereszttűzében találja magát.
A valóságshow eseményeiből is fel-felvillan egy-egy kép, de ez a rész nincs igazán kifejtve a könyvben, így utólag én nem is hiányolom.
Vajon mi vette rá a lányt, hogy jelentkezzen egy ilyen show-ba? Mi történt Alex-el? Vajon őszinte szerelmet érez új barátja Prince felé? Mi történt két jó barátjával? És vajon sikerül megmenteni szülei éttermét?
Többek között ezekre a kérdésekre ad választ ez a remek kis írás. 

Nagyon egyszerű jellemzést írni erről a könyvről, elég ha annyit írok: édes mint egy finom krémes sütemény. 
Tulajdonképpen ezzel elmondtam mindent.
Aki olvasott már LOL könyveket vagy ifjúsági romantikust az tudja nagyjából, hogy mire számíthat a történetben és a karakterekben egyaránt. Ehhez azonban egy igen választékos, igényes, olvasmányos írói stílus is hozzáadódik, ami miatt én különösen kedvelem Anita írásait.

A főszereplő Süti/Claire számomra nagyon szimpatikus karakter, jól tudok vele azonosulni, mert sok mindenben hasonlít az én tini énemre.
Túl sokat aggódik a súlya miatt, túl nagy felelősséget vállal mindenért és mindenkiért, saját magával törődik a legkevesebbet, imádja az állatokat, a nehéz természetű nagyanyját és barátait. Ráadásul nem rinyál oldalakon keresztül, hanem inkább cselekszik.
Mivel nem szeretnék spoilert írni, így csak annyit árulok el, hogy a legtöbb szereplő hatalmas átalakuláson megy keresztül a történet folyamán és lehet, hogy akit először nagyon kedveltél a végére még meg is utálod.
Egyetlen egyszer, a könyv 80%-nál éreztem azt, hogy most már elég a szerencsétlenkedésből és találjon már végre egymásra a  szerelmespár, de ez még mindig jóval kevesebb szerelmi nyűglődést jelent, mint ami a többi hasonló stílusú könyvben megtalálható.

Örömmel vettem tudomásul azt a tényt, hogy a YA fantasy világát (Démoni titok) elhagyva ismét egy mai romantikus YA könyvet olvashattam egyik kedvenc magyar íróm tollából.
Bátran ajánlom mindenkinek, akik szeretik a LOL könyveket, vagy pl. Leiner Laura könyveit. Hihetetlenül olcsón meg lehet vásárolni e-bookban. Megéri az árát! (google a te barátod)

Történet: 10/9
karakterek: 10/9
Stílus: 10/9

Összesítve: 10/9
Nagyon könnyed, szórakoztató, ifjúsági- romantikus könyv egy kiváló író tollából.
Egy ici-pici plusz kellett volna még a 10 ponthoz, de nem igazán tudnám megfogalmazni, hogy hol veszett el az az egy pont.

Pierrot-Gábor Endre - Az ördög köve

Fülszöveg:

Egy mecseki falu rejtélyes pusztulása 1407-ben…
Egy égből zuhant lebkő titka…
Szerencsevadászok és tudósok küzdelme…
Jonathan Hunt, a New York Times újságírója visszatér…
A „Jumurdzsák gyűrűjé”-nek főhőse a bravúros egri nyomozás után két évvel Debrecenbe látogat, ahol szinte az égből pottyan ölébe egy újabb rejtély. Megismerkedik egy vonzó atomfizikusnővel és forrófejű öccsével. A fiú eltűnik, és a szálak ezúttal is a múltba vezetnek. A kalandokban és váratlan fordulatokban bővelkedő nyomozás évszázadokkal repíti vissza az időben Jonathan Huntot. A könyvtárakban, múzeumokban meglelt dokumentumok, kéziratok és levelek különös természeti jelenség létezésére utalnak. A Magyar Faustként ismert legendás debreceni tanár, Hatvani István hagyatékából kiderül, már ő is vizsgált a 18. században egy bizonyos égi eredetű követ, amely óriási kristályt, talán gyémántot rejt. Az értékes kincsért századokon átívelő hajsza kezdődik.
A tét óriási, Jonathan Hunt ugyanis kideríti: az „ördög köve” halálos miazmát rejt, amely akár az egész emberiséget elpusztíthatja…

Jonathan Hunt kalandok 2. része.

Az első rész Jumurdzsák gyűrűje címmel jelent meg, és Pierrot írótársa még Szélesi Sándor volt. Bár bejegyzés nem született róla, de természetesen olvastam már régebben. Minden megvolt benne amit szeretek egy kaland-sci-fiben. Időutazás, történelmi háttérrel és kedvenc magyar írómmal Gárdonyi Gézával. 10-ből 8 pontra értékeltem és rögtön be is szereztem a 2. részt, amit aztán rossz szokásom szerint feltettem a könyvespolcra és jó egy évig ott is hagytam, mivel a moly-on is elég rossz az értékelése és apámnak sem tetszett. De milyen jó, hogy beneveztem a Könyvmolypárbajra, így hamar rájöttem nem kell mindig adni mások véleményére.

Kiadó: Alexandra 2012
Műfaj: kalandregény

Szereplők:
Johnatan Hunt: magyar gyökerekkel rendelkező amerikai újságíró.
Vera: atomfizikus és egy túlságosan anyáskodó nővér.
Hatvani István: a magyar Faust, az általa hátrahagyott nyomokon próbál kiigazodni főhősünk.

Véleményem szerint nagyon jót tett az íróváltás a könyvnek, bár az első részt már több mint 3 éve olvastam és erősen megkoptak az érzéseim és emlékeim, de azt tudom, hogy a stílusa nem igazán tetszett, ilyen problémám a mostani könyvvel viszont nem volt.
A történet két idősíkon játszódik, miközben Hunt nyomoz és kalandozik a jelenben megismerjük a múltat is mely 1407-ben egy meteoresővel veszi kezdetét és évszázadokon keresztül követhetjük nyomon a lebkövek eredetét.

Végig nagyon érdekesnek és izgalmasnak találtam a történetet, fogvatartott és szívesen olvastam a kalandokat. Az első részben Egernek szinte minden utcáját megismerhettem olyan részletesen és pontosan beleszőtte a történetbe az írópáros a várost, de sajnos ez most nem így történt. A sztori nagy része Debrecenben játszódik egy kis balatoni kitérővel. Ugyan meg lett említve egy-két híres debreceni épület, de most nem éreztem azt, hogy ezzel a könyvvel nekiindulhatnék megismerni a várost, ahol én még soha nem jártam. Viszont nagyon jó olyan kalandos történetet olvasni amely kis hazánkban játszódik, magyar szereplőkkel és magyar történelmi anekdotákkal.
Már az első részben is furcsállottam a kissé különc, de lehet, hogy csak túlságosan is életszerű szereplőket. Mintha az írók nem akarnának igazán szimpatikus karaktereket írni. Maga a főhős is eléggé megosztó figura. Jobban hasonlít egy kicsit hóbortos, bogaras tudósfélére, mint újságíróra. Minden emberben talál valami nem kedvelhető tulajdonságot és a magyar ételekkel sem éppen baráti a viszonya, ez egy ideig idegesített, de aztán már jókat nevettem rajta. A női főszereplő Vera is tele van negatív tulajdonságokkal, de természetesen nem árulok el nagy titkot, hogy még így is elnyeri Johnatán tetszését. Úgy látszik új kalandok mellé mindig új nő kerül főhősünk oldalára.
Természetesen lehet párhuzamot felállítani Dan Brown által írt Robert Langdon sorozattal. Ki ne ismerné A Da Vinci-kódot vagy az általam jobban kedvelt Angyalok és Démonokat. Akik szerették ezeket a könyveket azoknak bátran ajánlom Johnatan Hunt kalandjait, hisz ugyanaz a séma csak magyar helyszíneken magyar történelmi háttérrel egy kis sci-fivel vegyítve.
Nem állítom, hogy nincs a történetben logikátlanság és különösen az első részben túl sok a véletlen is ami előremozdítja a cselekményt, de ez hazai és én mindig elnézőbb vagyok a magyar írókkal.
Furcsállom azok véleményét akik unták néha a történetet elsősorban a sok tudományos rész miatt, nos ezek az olvasók még biztos nem olvasták A marsit. :)  Nekem nem volt sok vagy unalmas pedig abszolút humán beállítottságú vagyok.
Egészen az utolsó oldalakig akár különálló könyvként is olvasható ez a rész, de a legvégén egy váratlan telefonhívással összekapcsolódik a történet az első résszel és ezzel meg is adja az irányt  a harmadik könyvnek.

A harmadik rész Magister M címet kapta és  színhely ezúttal Pécs lesz, ahol én már többször is jártam (igaz nagyon régen) és egyik kedvenc városom.
A karácsonyra kapott könyvutalványból ezt vettem, remélem nem bánom meg.

Történet: 10/9
Karakterek: 10/8
Stílus10/9

Összesítve: 10/9
Most úgy érzem jobban tetszett, mint az első rész, de lehet hogy azt újra fogom olvasni és akkor átértékelem a Jumurdzsákra adott 8 pontot.

On Sai: Lucy

Fülszöveg:

A kalózkirály megindult a végeken. Senki sem tudja, a mentálok mit tesznek, védik az emberiséget, vagy a sorsukra hagyják őket.
Don rájön, hogy az események láncolata mögött a Gonosz áll, és a Navran bolygón élők kiirtását akarja. Mi a bölcsesség útja, beavatkozhat-e az emberiség sorsába egy mentál erőszakkal? És mit forral Lucy az árnyas, tóparti fák alatt?
Lucyt felkavarja Don jelenléte, és felbosszantja Chester politikai ügyeskedése. Rendet akar a világegyetemben, és úgy avatkozik be a harcba, amire senki sem számít. Ám a segítségnek ára van, és Lucy megfizet érte. Vajon elhiszi neki valaki, hogy helyes döntéseket hoz?
Scar még Artúr szerelmi vallomásán dühöng, miközben a katonai központban elkezdi az ügynökképzést. Megpróbál beilleszkedni, de rögtön gyanússá válik. Főleg, hogy megérkezik Don, és egy akció után a feje tetejére áll a titkosszolgálat.
Mindeközben Artúr az események sűrűjében próbál helyt állni, az életét kockáztatja, hogy véghezvigye az astori szerelőkkel a lehetetlent. Ráadásul találkozik Scarral. Vajon el tudja mondani, mit érez? Isten vagy a Sátán kísértése az a különös éjjel?
És mit tesz mindeközben Chester?
Lehet-e a jó ügyért rosszat tenni? Feláldozhatók-e mások magasabb célokért?
Mi a szerelem? Felszabadító erő, pusztító sötétség, vagy egy váll, ahol békére találsz?

Szivárgó sötétség 2. része.
Első részről a bejegyzésem itt olvasható.

Kiadó: Könyvmolyképző 2014
Műfaj: sci-fi, fantasy

Szereplők:
Lucy: ellentmondásokkal teli mentál, aki mégis emberi érzelmeket kezd mutatni.
Don: a lázadó mentál, aki látszólag sokkal emberibb, mint a többi fajtársa.
Scar: a keresztény árva lány, akit felkarol a trónörökös és titkos ügynöknek képez ki.
Artúr: Scarral együtt nőtt fel egy keresztény világban, most mégis hitét vesztett, aki ha kell kalózokkal üzletel, hogy megépítsen egy űrbázist.
Chester: a nagy manipulátor, vajon milyen titkokat rejt még?

Olyannyira tetszett az első rész, hogy kedvenccé avattam, így nem volt kérdés, hogy a második résznek is a polcomon a helye. Egy gyors Scar újraolvasás után bele is vetettem magam a Lucy történéseibe, de sajnos elég hamar rádöbbentem, hogy ez a rész..... túl rövid lett. Én még olvastam volna tovább.  A végére lapozva viszont ért egy kellemes meglepetés, hisz az olvasói véleményeknél megtaláltam a sajátomat. Szívmelengető érzés volt.

Szerintem életének bizonyos szakaszán mindenkit foglalkoztatnak a nagy kérdések az élet rejtelmeiről, úgy mint pl. hogyan keletkezett a világegyetem? Mi/ki valójában Isten? Ha Isten létezik, akkor létező a Sátán is? És kik vagyunk mi emberek, milyen szerepet töltünk be a világban? És még sorolhatnám azokat a kérdéseket amiken néha-néha eltöprengek jómagam is. Aztán évek is eltelnek az ügyes-bajos dolgaimmal és nem foglalkozom a témával. De pár évente jön egy-egy könyv - érdekes módon mindig sci-fi műfajban - ami ismét gondolkodásra serkent, mégpedig úgy, hogy közben szórakoztat is. Na ilyen történet a Lucy is.
Többeknek is azért nem tetszett más az első rész sem, mert túlságosan jelen volt a történetben a vallás. Nos azoknak nem ajánlom a második részt sem, mert itt most már nekem is néha soknak tűnt. (ördögűzés, Isten megtestesülése)  Nem vagyok ateista, de egy vallásnak sem vagyok híve, valahol a köztes térben lebegek és szerintem ez a legrosszabb pozíció amiben csak lehet egy ember, így aztán nekem Scar kétség nélküli hite sok, valahogy az ő történetszála emiatt most nem is volt annyira kedves nekem, kivéve Alfával közös jeleneteit akinek személyében új kedvencet avattam.
A történet annyira sokrétű és bonyolult, hogy képtelenség összefoglalni. Hogy őszinte legyek fogalmam sincs Bea, hogyan képes rendszerezni ennyi mindent és még szórakoztató és olvasmányos történetet is írni belőle. 

„Szemet szemért, fogat fogért.” Ez volt a kedvenc megfejtendő rejtélye. Lehetséges, hogy a szervátültetés valami titkos cserekereskedelem alapján történt? De mi az értelme annak, ha más fogát ültetik be? Pláne a szemét. Izgatta a kérdés."

A felszínen ez egy űrben játszódó kalandregény, ahol az egyik tulajdonképpen jogos trónörökös (jelenleg kalóz) háborút indít a mentálok által támogatott Chester ellen.

A rétegekben azonban ott vannak az egyes emberek sorsai, kire miként hat a közeledő háború és ott van a két mentál, sőt az egész mentál-társadalom akikre szintén hatalmas nyomást gyakorolnak az események. 

Szerintem a könyv legnagyobb erőssége a karakterekben rejlik. Mindegyikőjük nagy változáson ment át a Scar óta, de talán Lucy az aki a leginkább kinyílt és a rideg mentálból egy emberi érzelmeket is megmutató szenvedélyes nő lett. Igaz elég gyakran átment egy hisztis gyerekbe is, a Donnal való szappanoperájuk a másik negatívum amit fel tudok hozni a történet hibájaként.

"– Elnézést. Don szerint allergiás vagyok az emberiségre." (Lucy)

Nagyon tetszik a könyv humora, ami elsősorban Artúr barátja Márk jeleneteiben csúcsosodik ki. Kedvenceim még a két mentál köpenye, amik igazi személyiséget kaptak.
A történet valójában a jó és a rossz harcáról szól, csak éppen azt nem lehet soha sem tudni, hogy hőseink döntéseikkel melyik ügyét szolgálják. És vajon Chester ez a kiismerhetetlen figura kinek az oldalán áll, mit tud egyáltalán, és mit akar?

"Minden út a pusztuláshoz vezet."

Úgy érzem még sok meglepetés vár minket a következő részben, a sötétség már nem csak szivárog, de robbanni fog. Reményeim szerint minél hamarább.

Történet: 10/10
Karakterek. 10/10*
Stílus: 10/10

Összesítve: 10/10 kedvenc
Remek folytatása a Scar-nak, akinek az tetszett az ezt sem hagyhatja ki.

Simon Tamás - Vérmacska avagy Alfi világuralomra tör

Sztori:
Alfi a rettenetes modorú, káromkodó, öntörvényű macska pár hetesen, két fröccs ellenében kerül az általa Szőrinek csúfolt gazdihoz. A kismacsek méltó módon nevéhez (Adolf) hamarosan az egész családon eluralkodik.
Lesz ne mulass, ha valami nem úgy történik ahogy őméltósága óhajtja. Beindul a terror.
Vigyázz kedves olvasó, mert hamarosan elönt a pisa, a kaka és olyan válogatott káromkodások zúdulnak rád, amitől egy rendes macska behúzná fülét és farkát...

Vérmacska sorozat:
1. Vérmacska avagy Alfi világuralomra tör
2. Vérmacska 2 avagy a világuralom Alfira tör

Kiadó: Könyvmolyképző 2011
Műfaj: napló regény E/1-ben egy macska szemszögéből
Főbb szereplők:
Alfi, a macsek: : "én vagyok itt a jóisten f*szán a bojt, úgyhogy talán illő volna, ha nem lennél ennyire szigorú, hanem elkezdenél végre imádni…
Szőri, a gazdi: "aj, te depressziós köcsög, ne legyél már elkenődve, mint a szarom a spájzajtón, van életed, csak nincs értelme.
Feketehajú: Szőri anyja
dr. Cemende: az állatorvos
Kislófasz: a vetélytárs kiscica

Valamikor réges-régen egy ismerős panel-család kiköltözött vidékre a nagyihoz egy kertes házba, ahol már lakott egy-két kutya is. Mivel féltették gyönyörű, fajtiszta sziámi macskájukat, úgy gondolták jó ötlet lenne a mi kis családunknak gondjaira bízni a cicát. Nem ellenkeztünk, egy ideig.
3 napig bírtuk Jennifer uralkodását, aztán ment vissza kutyaeledelnek eredeti gazdáihoz. Nem voltunk felkészülve erre a tüzelő szukára és ő sem ránk.  Szóval ha csak egy kicsit is, de át tudom érzeni milyen lehet együtt élni egy Alfival.

Az előző évi könyvmolypárbaj egyik versenyzője Bandytha írt egy klassz kis bejegyzést erről a könyvről, ami meghozta a kedvem az olvasáshoz, így az idei párbajra be is neveztem, és nem bántam meg.

Forrás

Nem véletlenül választottam az idézetek közé olyanokat ami tartalmaz olyan kifejezéseket, melyek nem általánosak általában a regényekben. Fel akarok készíteni mindenkit arra, hogy ebben a könyvben  oldalankét minimum 5X szerepel olyan szó, hogy: bassza meg, köcsög, lófasz, buzi stb, ez a macsek mindenhová odapisál, kakál, hány és mindezt gyakran teszi. Vagyis aki érzékeny az ilyesmire ne vegye kezébe ezt a könyvet!
Nekem nem volt bajom vele, pár oldal után megszoktam e szokatlan stílust és nagyon jókat nevettem Alfi macska beszólásain. Ez a könyv legnagyobb erőssége és valószínűleg ennek a szokatlan stílusnak köszönheti népes rajongótáborát, akik még a facebookon is követik a terrormacska életét, nem is beszélve a blogjáról. (Alfimacsek néven megtalálható)
Nos és nem fogom követni a közösségin és egyenlőre a 2. rész olvasását is halogatom, mivel bevallom a nagy nevetések között néha bizony unatkoztam is. Ennek pedig azaz oka, hogy Alfi meglehetősen ingerszegény környezetben éli mindennapjait és kicsit unalmas volt már tizedszerre azt olvasni, hogy hogyan tette tönkre Feketehajú virágait, vagy éppen miért pisilte le Szőri takaróját. Egy kicsit jobban elszállhatott volna az író fantáziája a történetvezetés terén, nem is beszélve arról, hogy káromkodások tekintetében is jóval nagyobb szókincsből lehetett volna válogatni.
Alfi és Szőri viszonya egyébként egy megfáradt házassághoz hasonlít leginkább, amelyben két nagyon magányos lény próbálja túlélni a mindennapokat, veszekednek, kibékülnek, imádják egymást, majd keresztbe tesznek egymásnak. Na jó ezt inkább csak a macsek teszi.  Alfi csupa olyan dolgot vág gazdája fejéhez ami rá legalább annyira érvényes, hisz nem csak Szőri dagadt, lusta és becsajozni képtelen.

"Az orvosnál kaptam féreghajtót is, bár nem hiszem, hogy használ, mert Szőrös még mindig itt van."

A rosszindulatú, kiállhatatlan,diktátor macska portréja mögött azért néha-néha áttűnik a magányos, szeretetre vágyó kiscica is.
De ezt csak nagyon halkan jegyzem meg nehogy meghallja, hisz még lekarmolja a vádlimat az ebadta.

Történet: 10/7
Karakterek: 10/9
Stílus: 10/7

Összesítve: 10/7
Elég rá egy csöndes délután, lehetőleg nem emberek között a tömegközlekedésen, vagy orvosi váróban, mert előbb utóbb meglincselnek a sok és hangos röhögés miatt.
Ne vedd komolyan és akkor jól fogsz szórakozni.

Leiner Laura - Késtél

Borító

Sztori:
Bexi a tizenhét éves tinilány egy éve tette fel a Youtube-ra Késtél című szerzeményét, mellyel nem várt sikert aratott. Régi barátai elfordultak tőle mikor kiválva a sulibandából a menedzsere, Körte segítségével országos hírű sztár lett. A sztárság azonban nemcsak kiváltságokkal jár....
Bexit meghívják a nagy sikerű tehetségkutatóba, hogy énekeljen duettet az egyik nyerésre is esélyes versenyzővel, Nagy Márkkal.  Mivel kell a reklám a hamarosan megjelenő második nagylemeznek a lány belemegy, nem is gondolja, hogy ez az egy hét mennyi váratlan meglepetést hoz.

A Bexi sorozat első kötete.

Kiadó: GABÓ 2014
Műfaj: ifjúsági-regény, E/1 nézőpont
Helyszín: Budapest napjainkban
Szereplők:
Budai Rebeka (Bexi): tini rocksztár
Körte: Bexi menedzsere
Nagy Márk: Pop/rocksztár leszek versenyzője, Bexi duettpartnere
Sleisz Antal: Bexi haverbarátja
Továbbá: egy húg, egy anya, Kemál a szomszéd és Aszádék, vagyis: Bogyó, Pepe, Puding, Geri (a bizonyos Késtélgyerek) stb...

A húgom is és én is kedveljük Leiner Laura könyveit, így aztán a megjelenés után pár nappal már a kezünkben tartottuk a könyvet. A borító egyébként nem tetszik, nem túl ötletes.
Ez az első olvasmányom a 2014/2014 könyvmolypárbajra benevezett könyvek közül.

Nem húzom az időt, így rögtön elárulom, hogy nekem bizony ez tetszett. Van egy-két dolog amit hiányolok a könyvből, de alapvetően szinte tökéletes ebben a műfajban, hisz nem akar több lenni egy egyszerű szórakoztató YA-regénynél.
A történet nekem nagyon bejött, hisz szeretem a tehetségkutatókat, érdekel a háttérben zajló munka, egy mai híres magyar lány élete, gondolatai, érzései. Azt gondolom, hogy bár Laura nem tini és nem rocksztár, de mégis úgy érzem sok mindent meríthetett a saját tapasztalataiból, amik aztán visszaköszönnek Bexi karakterében és a vele kapcsolatos dolgokban. Gondolom neki sem egyszerű szembesülni a rosszindulatú kommentekkel, a sanda tekintetekkel. 

Beleláthatunk abba, hogyan változtatja meg valaki életét, ha meg tudja valósítani az álmát, híresség lesz annak nemcsak előnyeivel, de bizony számtalan hátrányával együtt.
Végre nincs sulijelenet, sem közös ökörködések, teljesen új a téma ezzel a zenei világgal.
A zene mindenütt jelen van a történetben, nekem legalább 5-6 alkalommal kellett gugliznom, mivel a címek és előadók alapján nem jöttem rá melyik is az a dal amiről éppen szó van, vagyis nem árt ha olvasás közben a közelben van egy okosteló v. laptop.

"– És…izé… – kezdte Pepe. – Nektek is lesz olyan összevont nevetek?
– Milyen összevont név?
– Ha két híres arc összejön, akkor keresztezik a nevüket, tudod. Mer' lehetnétek ti a Márxi. Vagy Berk – tűnődött."

Laura sikerének egyik titka, hogy az olvasó könnyen tud azonosulni a főszereplőkkel vagy legalább szimpatizál velük. Mivel elég kevés az olvasók között a tinisztár, így úgy gondolom most a második opció a lehetséges. Bexit én nagyon megkedveltem, meghozott egy nagyon nehéz döntést, megvalósította az álmát, miközben nemcsak a barátait, de barátját, Gerit is megbántotta. Ehhez képest mégsem kesereg túl sokat -persze lehet valakinek ez is sok, hisz hosszú belső monológjai vannak - csinálja azt amit vállalt és fellépései kárpótolják a magányért.
Körte és az általa menedzsert Fogd be Aszád nevű együttes tagjai szállítják a történetben a humort, igazi trollok. Nem lett annyira hangosan röhögős, mint a Bábel vagy az Szjg gimi, viszont a karakterek sokkal jobban meg lettek formálva. Semmilyen hasonlóságot nem éreztem Laura előző könyveinek karaktereivel és ez nagyon jó. Viszont a fiúk jelleme nem az a tipikus romantikus hős figura, amit elvárnánk egy ilyen típusú regényben.

Van egy sértődött Gerink, aki egy év után sem igazán tudja megemészteni, hogy barátnője egy olyan dallal futott be amit róla írt, ettől aztán nem vált ki az emberből nagy szimpátiát, de azért gondoljatok bele: közös álmuk volt Bexivel a zenélés, aki otthagyta és egyedül ragadta meg a lehetőséget. Ki az akiben nem lenne tüske? Hisz többnyire önző emberek vagyunk.
És van egy Márkunk akit ez az idézet jellemez a legjobban:

"Márk gondolatainak kilencvenkilenc százalékát az köti le, hogy saját magával foglalkozik. A maradék egy százalékban pedig megzavarják."

Vagyis egy rendkívül egoista, önimádó figura, aki azonban rém vicces helyzeteket tud produkálni, amellett, hogy számomra rendkívül idegesítő, és aki még meg sem nyerte a versenyt, de rajongóit már "Márkereknek" hívja.
Ezt találom a könyv legnagyobb hibájának, vagyis nincs egy fiú sem akibe bele lehetne egy kicsit szeretni. De ki tudja vár minket a folytatás ami talán árnyalja a képet és valamelyik fiút majd megszeretem.
Még a negyvenes Körte is kicsit infantilis, az különösen tetszett, hogy Bexit gyereknek hívja és próbálja a földön tartani a lányt. 
A történet egyébként egy drámai csúcsponton ér véget, amit aztán valamilyen szinten elspoilerez  a második részből bemásolt ajánló. Ezt egy kissé furcsálltam, de várom a csavart hátha lesz valami meglepetés. 

Történet: 10/10
Karakterek: 10/8
Stílus: 10/9

Összesítve: 10/9
Nagyon jól szórakoztam. Izgatottam várom a folytatást!

Bexi és Márk által énekelt duett eredetije:
https://www.youtube.com/watch?v=8UVNT4wvIGY

Bíró Szabolcs - Non nobis, Domine 1 - Kelet oroszlánja

"Hiába lesz valakiből tökéletes lovag; hiába tudja, hogy neki nem szabad szerelmesnek lennie. Azt már a szív dönti el, amit azonban nem az ember irányít. A szív magáé Istené, ő pedig önálló akarattal ruházta fel. A szív valójában sokkal bölcsebb az észnél, és egyedül ő tudja, mit akar. Időnként pedig felülkerekedik a tulajdonosán, legyőzi az észt, és kis időre bár, de képessé válik arra, hogy irányítsa a döntéseinket. Ilyenkor cselekszünk helyesen. Ilyenkor teszünk jót."

Sztori:
Miután a  kereszteseket kiűzik a Szentföldről,  Bátor Vilmos templomos lovag huszonhárom év távollét után hazatér Magyarországra.  Magához veszi elárvult unokaöccsét, Attilát akiből templomos lovagot kíván faragni. A fiú azonban vágyik a szabad életre, főleg miután megtapasztalja a szerelmet is mikor megismerkedik Ágnessel. A templomosoknak azonban sok mindenről le kell mondaniuk, a szerelemről is.

Bíró Szabolcs, szlovákiai magyar író, aki fiatal kora ellenére már több kiadott könyvvel dicsekedhet. Ez volt az első könyv amit olvastam tőle, kicsit felemás érzéseim vannak e könyvével kapcsolatban.

Édesapámnak vettem a könyvet ajándékba, de neki sajnos nem tetszett. Ezek után sokáig halogattam az olvasását, de végül is a könyvmolypárbaj kihívásra nagy merészen beneveztem.

Bíró Szabolcs

Szinte oldalszámra pontosan a könyv feléig rettenetesen untam a történetet. Egyáltalán nem érdekelt Attila személye, sorsa, cselekedetei. Több mint egy hónapig tartott ennek a 200 oldalnak az elolvasása, ezalatt 12 másik könyvet olvastam ki. A második 200 oldalt viszont 3 nap alatt felfaltam.
Ennek nem teljesen az író az oka, hanem az én ízlésem. Az eleje egy fiúgyerek kiképzéséről szólt, ami engem teljesen hidegen hagyott. Talán ha 13 éves fiú lennék akkor jobban betalált volna. A másik dolog, hogy sajnos egyik szereplő sem lopta be magát a szívembe. Talán a végén Caroberto csillantott meg valami olyasmit amit elvárok egy férfikaraktertől. Vilmost kimondottan ellenszenvesnek találtam, Ágnesnél nem értettem mi az ami annyira vonzza benne a fiút. Attilának is eléggé ellentmondásos a személyisége, a pökhendisége kimondottan taszító volt.
Aztán ahogy haladt előre a történet és nőtt fel Attila, kezdett egyre jobban érdekelni a sorsa. A szerelmi szálon nagyon jókat mosolyogtam, itt egyértelműen lejött, hogy férfi írta a könyvet. Csak ők tudnak ilyen józan észt is majdnem teljesen elsöprő, első látásra szerelemről írni, amikor a férfi semmit és senkit nem vesz észre az imádott nőn kívül. A női írók ezt mindig túlgondolják, hezitálnak, bonyodalmakat keltenek a szerelmesek között. Persze van itt is akadály, de egyszerű és világos a kialakult helyzet.
Nagyon szeretem a történelmet, de az agyam egy szita, szinte minden áthullik rajta, így a kicsit megmásított és a függelékben megmagyarázott történelem nekem fel sem tűnt. Ez a korszak nem is a kedvencem (1300), és ez a könyv sem szerettette meg velem. Érződik, hogy az író hatalmas forrásanyagot dolgozott fel és adta meg így a történelmi hátteret könyvének.
A végére már annyira megtetszett az egész, hogy valószínű elolvasom a második részt is, ami gondolom egyenes folytatása ennek a félbehagyott első résznek.
Amiben nagyon erős a könyv az a stílus. Szabolcs igényesen ír, szépen fogalmaz, leszámítva egy-két párbeszédet ami nem illett a középkori hangulathoz.


A cím a templomosok jelmondatának egy része, a teljes szöveg így hangzik:  Non nobis Domine, non nobis, sed nomini tuo da gloriam! ('Ne nekünk, Urunk, ne nekünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget!')

Történet: 10/7
Karakterek: 10/6
Stílus: 10/8

Kiadás: 
Ulpius 2012
Nagyon színvonalas a borító, tetszett az Utószó és a jegyzetek is. 

Műfaj: történelmi regény

Értékelésem: 10/7
Nálam Gárdonyi az alap, ha történelmi regényekről van szó. Szabolcs nagyon fiatal (26 éves), még akár fel is érhet közös kedvencünkhöz. A tehetsége egyértelműen megvan hozzá. Megértem azokat akik imádják ezt a könyvet, nálam is csak a témaválasztással van gond.

Gaura Ágnes - Lángmarta örökség

" …neked tényleg mindegy, melyik testrészeddel gondolkodsz, a farkadban is kábé annyi virgonc agysejt van, mint a szürkeállományodban. Nekem viszont elég neuron működik az agyamban ahhoz, hogy még az általatok gerjesztett problémákat is elemezzék és menedzseljék, így nincs szükségem arra, hogy más testrészemmel is gondolkodjak – magyaráztam a férfiak és nők közötti egyik alapvető különbséget.
– Ezt az elméletet bizonyára a fallosz-irigység szülte – jegyezte meg Attila lebiggyesztett ajakkal.
– Nem túl valószínű – feleltem, mivel fallosz-irigység nem létezik. Azt az elméletet a fallosz-büszkeség szülte."

Borbíró Bori sorozat 4. része.
Előző részről itt írtam.

Sztori:
Weinhauser nagyi hagyatéka nem csak szellemi  kihívások elé állítja Borit, az egyiptomi hieroglifákkal írt szöveg ugyanis óriási veszélybe sodorja a lányt. Felbukkan egy ősi boszorkányszövetség, egy Ajtony nevű vámpír, és a Hajós dinasztia képviseletében Jakab. Ők mind az örökséget akarják. Miközben folyik a harc és a taktika a felek között, Géza is meglepetéssel szolgál.

Moly-adatlap

Az előző rész okozott némi csalódást, így kicsit féltem vajon miként alakul a történet. Szerintem Ágnes olvasta az előző részekhez megfogalmazott kritikáimat és most az én ízlésem szerint írta meg a sztorit.
Na persze, ez csak vicc volt, de tény, hogy sokkal jobban tetszett ez a történet, mint az előző két rész.

A továbbiak olvasása csak az előző részek ismeretében ajánlott!

Az elején nem volt hosszú felvezető, rögtön elkapott a történet és vitt is magával. Gyerekkoromban imádtam Egyiptom  történelmét, azóta ugyan megkopott a varázs és a tudásom is, de jó volt egy kicsit elmerülni újra ebben a témában. Igaz már szinte vége volt a könyvnek mire megérkeztünk Egyiptomba, de én nem bántam, sőt. Az azelőtti történések sokkal jobban tetszettek, mint a sírkamrás jelenetek.
Imádtam, hogy Attila ismét a régi önmaga, vagy legalábbis majdnem hozza az első részben megismert bunkó, cinikus, titokzatos lényét. Bori és a közte folytatott párbeszédek a legjobb jelenetei a könyvnek. Remélem sokáig megmarad köztük a távolságtartó vibrálás, kár lenne elrontani egy románccal. Toporogjon csak egy helyben a kapcsolatuk, legyen jó sok előjáték, hogy aztán robbanhassanak majd úgy kb. a 7-8. részben. :) Addig sok-sok vihart és szócsatát!
Ami Gézát illeti nekem eddig túl színtelen volt, de most kapott egy rendkívül érdekes történetszálat ezzel az átalakulással, kíváncsian várom a folytatását. Remélem bekever még Bori életébe.
A másik meglepetés Fehérholló, akinek személyiségébe sokkal mélyebben beláthattunk, mint eddig. Egész megkedveltem a fickót.
Sajnos Béla és Koppány nem szerepel a részben épp csak meg vannak említve. Eric még mindig parkolópályán van, amolyan- na hozzuk be őt is egy-két jelenet erejéig nehogy elfelejtse az olvasó- szinten.

Erre a részre is jellemző, hogy a könyv 80 %-a párbeszédekből áll, de már nem zavart annyira, mint az előző résznél, mivel nem volt annyi magyarázó, már-már okoskodó a szöveg ami megtörte volna a dinamikát. Ágnes stílusa melynek jellemzője a könnyed, fiatalos, humoros párbeszédek még mindig levesz a lábamról. Nagyon olvasmányos és magával ragadó. Nekem sokkal pergőbb volt, mint az eddigi könyvek, egyszer sem kalandoztam el olvasás közben, pedig ez eddig mindegyik részél előfordult. 
Már nemcsak a húgom, de az unokatesóm is rajongója lett a sorozatnak.


Történet: 10/9
Karakterek: 10/9
Stílus: 10/10

Kiadás: Delta Vision 2014
Hétköznap kezdtem el amikor csak este tudok olvasni, de ezt a könyvet akkor képtelenség, mert olyan apró betűkkel van szedve, hogy megfáradt szemeim nem bírják. De sebaj mert a hétvégén ráértem.

Műfaj: urban fantasy

Értékelés: 10/9
Csak azért nem tíz, mert a sírkamrában történtek nem tetszettek és mert mondat közben van vége ennek a résznek. Nagyon várom a folytatást, remélem még idén!

Fejős Éva - Bangkok, tranzit

"… a keresők jutalma, hogy néha rátalálnak valamire, persze nem arra, amit keresnek, de talán valami érdekesebbre, izgalmasabbra, sejtelmesebbre…"

Sztori:
6 ember utazik a fülledt hangulatú Bangkokba. Mindegyikük kereső. Céljaik és okaik különbözőek, ahogy ők maguk is más-más démonnal küzdenek. Vajon megtalálják amit keresnek? Bangkok csak egy állomás lesz egy jobb, szebb jövő felé?

Moly-adatlap

Sok rosszat hallottam Fejős Éva regényírói munkásságáról (valószínű ő is bekerült a "divat pfujolni " kategóriába) így aztán nem terveztem könyveinek olvasását, egészen addig, amíg tavaly nyáron a névnapomra a húgom meg nem lepett ezzel a könyvvel. Majdnem egy évig pihent a polcomon, míg rávettem magam az elolvasására, mivel arra számítottam, hogy valamilyen szinglis, romantikus, csacskaság lesz. Ehhez képes  pozitívan csalódtam, bár sokkal többet is ki lehetett volna hozni belőle.


Maga az alapsztori tetszik. 6 különböző ember érkezik az európai ember számára egzotikusan idegen Bangkokba, és néhányuk útja keresztezi is egymást. Mindegyikük élete valamiért kisiklott, érzik, hogy valami hiányzik ahhoz, hogy boldog életet éljenek. Mindannyian keresnek valamit, ők maguk sem tudják, hogy mi az. Úgy gondolják Thaiföldön magukra találhatnak. Számukra Bangkok egy tranzit, csak egy állomás, a múlt és a jövő között. 

Fejős Éva

Általában szeretem ha több szálon fut a cselekmény, sok szereplővel, de ebben a könyvben ez nem működik. Sajnos kb. a könyv egyharmadáig fogalmam sem volt, hogy ki-kicsoda. Amikor végre el tudtam már mélyülni a történetben, hirtelen minden olyan kiszámíthatóvá vált, túl sok lett a véletlen találkozás, ami összehozta az embereket. A köny felénél lehetett sejteni mindegyik szereplő útkeresésének a végét. Semmi meglepetés nem ért és nagyon kurtán-furcsán ért véget a könyv. Kerestem is, hogy biztos van folytatás, de csak az egyik szereplő történetét folytatta Éva, az Éjszaka Bangkokban című kisregényében.

Érződik, hogy az írónő ismeri az ottani életet, a várost, az ételeket, körülményeket. Én legalábbis elhittem neki, amit arról a világról és a benne élő emberekről leírt. Ez az egyik pozitívuma a történetnek
A könyv hangulata kicsit szomorkás, de a vége pozitív kicsengésű. Várakozásaimmal ellentétben nem egy habkönnyű limonádé, igaz sajnos ki is hagyta a lehetőséget amit az alapkoncepció ígért.

Mindössze két szereplő életébe kapunk bővebb betekintést, a többiek csak lógnak a levegőben, szinte minden előjáték nélkül kerülnek Bangkokba, és csak pár mondatból értesülünk utazásuk okairól, ezt is csak fokozatosan adagolva. Már jócskán zajlottak az események mire rájöttem, hogy melyik névhez, melyik karakter és történet kapcsolódik. És ez nem a rossz névmemóriám miatt van, hanem mert kidolgozatlanságuk miatt nem különülnek el markánsan a szereplők, különösen a férfiak. Egyébként szimpatizálni nem igazán tudtam velük, valahogy mindenkiben volt valami idegesítő. Teri flashback-jei bár valóban elmélyítették a karaktert, de engem különösen idegesítettek, mintha egy másik regényből olvastam volna párhuzamosan részeket, egyszerűen nem illeszkedett bele a történet egészébe, hisz Teri/Helennek igazából a jelenben csak mellékszerep jutott. Anne és Paul  oka és viselkedése volt számomra a leghihetőbb, bár Paul azért elmehetett volna egy dokihoz, mielőtt felszámolja egész életét. Lian története megérne egy külön könyvet, most nagyon el lett vágva ez a sztori pedig volt benne potenciál. David nálam teljesen elvágta magát a gyerekprosti dologgal, hiába próbálta jóvátenni. Még ha nekem nem is jött be Anne és férje sztorija megértem, hogy ennek lett folytatása, hisz nekik még nagyon  sok problémát kell leküzdeniük.

Ha minden szál jól ki lett volna dolgozva még kb. 200 oldalon akkor ebből akár egy jó könyv is születhetett volna. Így csak azt tudom elmondani, hogy az előzetes várakozásaimat ugyan felülmúlta, de így is csak egy közepes alkotás lett. Ezek után nem érzem azt, hogy további Fejős könyvekkel kellene próbálkoznom.

Történet: 10/6
Karakterek: 10/6
Stílus: 10/5

Kiadás:  2013 Ulpius
Ez a borító csak az előítéleteimet táplálta.

Műfaj: kortárs magyar regény

Értékelésem: 10/6
Túlságosan hatni akar az olvasó érzelmeire, de mégis tipikus esete a sokat akar a szarka, de nem bírja a farka mondásnak.
Jó alapötlethez egy kiforratlan kidolgozás társul.
Egyszer el lehet olvasni. Én strandra nem ajánlom, mert ahhoz túl kusza a történetvezetés. Inkább egy esős, nyugodt napon olvassátok. 

"Írj meg/Nézz meg/Olvass el/Tégy meg mindent, ami akarsz, mielőtt meghalsz" - bloginterjú Anita Gayn-nel

Anita Gayn egy fiatal magyar írónő, akit alig pár hónapja fedeztem fel magamnak amikor kezembe került első magánkiadásban megjelent könyve a Senkinek sem kellesz. Pillanatok alatt beleszerettem történeteibe, karaktereibe és stílusába, és ezzel nem vagyok egyedül, hisz 49 olvasó is kedvenc könyvének jelölte. Ugyanakkor rengeteg kérdés merült fel bennem a titokzatos Anitával és könyveivel kapcsolatban, ezért e-mailen keresztül kapcsolatba léptem vele, melynek eredménye ez az interjú lett.

Mesélj néhány dolgot magadról. Mi az életfilozófiád?
Huszonéves kétkutyás szingli lány vagyok, akinek lételeme az írás. Jelenleg egy közösségi házban dolgozom, szerencsére a munkám mellett jut időm írni, ami a hobbijaim egyike. Emellett még szeretek olvasni, kutyázni és sorozatokat nézni. Még nem igazán gondolkodtam el az életfilózófiámon, de akkor legyen ez: Írj meg/Nézz meg/Olvass el/Tégy meg mindent, ami akarsz, mielőtt meghalsz. Ez most elég jól hangzik számomra. 

Ki a kedvenc íród? Műfajod, könyved?

Ez az egyik legnehezebb kérdés, mert sok kedvencem van kezdve Dickenstől és Jane Austentól egészen J. K. Rowlingon, George R. R. Martinon át egészen On Sai-ig (aki a legújabb nagy kedvencem), szerintem naphosszat sorolhatnám. Ugyanígy a műfajokat is: YA, fantasy, horror, történelmi romantikus, krimi... végül is minden jöhet, tényleg szeretek olvasni. Kedvenc könyvem nincsen, nem tudnék csak egyet választani. 

Mikor és miért kezdtél el írással foglalkozni?

Amikor megtanultam írni, már elkezdtem történetekkel foglalkozni, de azok nem voltak komoly dolgok, mondjuk csak pár sor meg egy általam rajzolt kép. Később fokozatosan elkezdtem többet írni, de soha, semmit nem fejeztem be, amíg fel nem nőttem és elhatároztam, hogy egy sztorit mindenképpen megírok elejétől a végéig. Onnantól nem volt megállás, azóta írok. Hogy miért? Mindig is voltak történetek a fejemben, ezeknek valahogy ki kellett jönni.

Témáidat hogyan választod ki? Mi a munkamódszered? Mi inspirál?

Általában nem választok, párhuzamosan írok történeteket, például jelenleg egy átlagos YA-sztorit, közben egy fantasy befejezését és épp erősen gondolkodom egy sci-fis disztópián. Ezenkívül nagyjából tíz történet van a fejemben, amit csak le kéne írnom. Sajnos nem vagyok annyira rendezett, hogy legyen munkarendszerem. Általában leülök a laptop elé és csapongok ide-oda attól függően épp mihez van kedvem.
Inspiráció minden hatás, ami csak ér, legyen az magánéletbeli történés, egy jó könyv vagy egy fantasztikus film, de sokszor elég egy buszon hallott beszélgetés részlete, vagy az egyik álmom. A könyv általában magát írja, kialakítja a saját szereplőit, a saját részleteit én általában csak abban vagyok biztos, hogy milyen nagy dolgok történnek majd meg. A kis mellékszálak általában a karakterek jelleméből adódnak, illetve mivel mindenkinek van saját élete, hobbija, családja, és nem állhatnak egy helyben, miközben mondjuk a két főszereplő éli világát, muszáj azt is egyenesbe hozni.

Írásaid a Merengőn, a saját blogodon olvashatóak. Próbáltál kiadót keresni írásaidnak? 

Igen, évekig próbáltam. Nem igazán jött össze korábban. Az Underground kiadót egy kedves barátnőm találta nekem, és mivel tetszett, amit ajánlottak, sikerült könyv formába önteni a Démoni titkokat, amit félelmetesen jó érzés volt a kezembe venni. Úgy tervezem, hogy a következő résznél is igénybe veszem a segítségüket, mert minden simán és könnyedén ment velük. Még ha magánkiadásról is van szó, nagyon hálás vagyok a munkájukért.

Senkinek sem kellesz folytatásainak kiadásán nem gondolkodtál el?
Gondolkodtam rajta, de eléggé túlléptem már ezen a sorozatomon, bár most, hogy az „új generáció” könyvein ötletelek (ezek a Knight gyerekek lennének, akik időközben eléggé felnőttek) eszembe jutott, hogy jó lenne kezdeni velük valamit. 

Ahogy már említetted nemrég jelent meg szintén magánkiadásban a Démoni titkok, mely egy trilógia első része és ellentétben korábbi írásaiddal ez egy fantasy regény. Honnan jött az ötlet?

Megálmodtam egy jelenetet a második kötetből, amihez ki kellett dolgoznom egy olyan világot, amiben ez megtörténhet. Ez lett a Démoni titkok.

És az emberek-démonok keresztezése milyen inspirációból született?

Nagyon sok horrorfilmet nézek, ezekben folyton előfordul ilyen „démoni megszállás” dolog, hát innen.

Ez az egy testben két lélek dolog elég összetett probléma utána olvastál a témának?

Nem igazán merültem bele a pszichológiai részletekbe, mert mégsem skizofrénia, inkább csak úgy írtam, ahogy elképzeltem az egészet különféle szituációkban.

A következő rész mikorra várható?

Az írása folyamatban van, de igazából elég lassan megy, mert folyton újabb és újabb ötletek kínoznak, amik sokkal jobban kívánják, hogy megírjam őket. De belátható idén belül szeretném befejezni.

Te csinálod a szerkesztést is, vagy van mögötted egy kialakult team?

Hm, ha azt szerkesztésnek lehet nevezni, akkor igen, én csinálom. Nincs igazi team, csak két kedves barátnő, de ők nem a szerkesztésben segítenek, inkább véleményezik a problémásabb részeket, minden más az én művem. Tudom, jó lenne átnézetni egy igazi szerkesztővel, de nem ismerek egyet sem.

Esetleg előolvasásra lehet jelentkezni? :)

Persze, bárki kapcsolatba léphet velem, de az illetőt halálra szekálnám a kérdéseimmel, néha még kérdőíveim is vannak, nem tudom, mennyire vagyok ezekkel a rigolyákkal elviselhető. Különben jelenleg nincs is mit előolvasni, maguk alá temetnek a félig, háromnegyedik kész kéziratok.


Köszönöm az interjúban való közreműködését húgomnak, ieszti-nek, aki szintén rajongó. És kívánom Anitának, hogy felfigyeljen tehetségére egy nagy kiadó és kikerüljenek a fiókból azok a félig, háromnegyedik kész kéziratok és gyönyörű kiadásban felkerülhessenek minden olvasni szerető ember polcára.

Anita Gayn írásainak blogja: http://anitagayn.blogspot.hu/
Facebook: https://www.facebook.com/AnitaGayn?ref=stream

Anita Gayn - Démoni titkok

"Alapesetben az angyalok odafent, a démonok odalent tanyáznak, de néha a két főgóré oszt nekik néhány jegyet, hogy beugorhassanak látogatóba hozzánk. Az angyalokkal nincs gond, legalábbis általában. Jönnek-mennek, ahogy Isten jónak látja, de Lucifer magasról tesz rá, hogy a haverjai mit csinálnak idefent. És a démonok feljönnek, gyilkolásznak, katasztrófákat idéznek elő, megszállnak fiatal szüzeket, hogy dögös bőrcsizmás gogo-táncost csináljanak belőlük…_Alexis figyelmeztetően morrant egyet. – Egyszóval rosszalkodnak. Erre vagyunk mi. Elkapjuk a grabancukat, és visszaküldjük oda, ahová valók, a Pokolba. Tiszta sor, nem?"

Fülszöveg:

Jay miután autóbalesetet szenved, idegen helyen, csupa ismeretlennel körülvéve tér magához, akik azt állítják, három év telt el a baleset óta, ő pedig időközben egy olyan természetfeletti világnak lett tagja, aminek addig a létezéséről sem tudott.
Kin hosszú évekig magányosan küzdött az emberekért, amíg meg nem találta Jayt. A lány segített neki visszanyerni az emberségét és úrrá lenni a testébe zárt démonon, csakhogy Jay most nem emlékszik semmire, ez pedig az életébe kerülhet…

Pokolból trilógia első része. Moly-adatlap

Miután megláttam a moly-on, hogy lehet jelentkezni Utazókönyvre nem volt kérdés, hogy megteszem, hisz Anita eddigi könyvei kivétel nélkül mind nagyon tetszettek. Ez a könyv azonban jócskán eltér az eddigi történeteitől.

Történet: 10/7
Mindenkinek van egyfajta ízlésvilága olvasmányai terén is. Én szinte mindenevő vagyok műfajok terén, de az urban-fantasy-k tekintetében vannak határaim. Nem szeretem a boszorkányos könyveket, a túl sok fura szerzetet felvonultatót, a mentálosat és legfőképpen az angyalosat. Szerencsére ebben a könyvben az angyalok csak mellékszereplők, de így is megjelenik a pokol és menny, az ördög és angyal, az apokalipszis is emlegetve van, szóval csupa-csupa olyan dolog ami miatt egy könyv nálam már eleve mínusz 1-ről indul. Nagyon meglepett a témaválasztás, hisz az írónő eddigi történeteiben kivétel nélkül mindig a szerelem és a szereplők lelki élete, vívódása volt a középpontban mindenféle fantasy elem nélkül. Ezekből kiindulva, túl sok jóra nem számítottam, de szerencsére a végén mégis pozitív érzésekkel búcsúztam a könyvtől.
A Démoni titkokban felépített világ véleményem szerint jól átgondolt, kellőképpen titokzatos, hagy a képzelőerőnek teret, de ez elvárás is egy trilógia első részénél. Nem voltak üres járatok végig feszes tempójú történetet olvashattam. Nehéz spoiler nélkül írni erről a sztoriról, mindenesetre a fülszövegben említett "testébe zárt démon-t" szó szerint kell érteni. Nagyon jó ötletnek tartom az egy testben két lélek koncepciót.
Nekem egy kicsit zavaros  Anna Romano szerepe és úgy egyáltalán a "rossz" oldal motivációja. De ez lehet azért van mert figyelmetlenül olvastam, főleg a pokolbeli jeleneteket, de mint említettem ez az egyéni ízlésem miatt van és valószínűleg nem a könyv hibája. 
Végre egy sztori ami E/3-ban íródott, és ezáltal jóval szélesebb látókört ad az olvasónak, és mivel nem Jay az egyetlen főszereplő, így hímnemű olvasók is nyugodtan kézbe vehetik.

Karakterek: 10/9
Nagyon kedvelem a főszereplőket. Jay engem emlékeztet egy kicsit Haley-re  a Hazudd, hogy szeretsz-ből. Nagyon kedves, mindenkivel barátságos, rendkívül pozitív a rossz fiút is megszelídítő, de nagyon harcias és talpraesett lány. Kylanmáról viszont elsőre Samara (A kör) jutott eszembe és ettől nehezen tudtam elvonatkoztatni, mindenesetre örülök, hogy az én fejembe nem visít folyamatosan egy másik lény. A Kin-Xamian páros nálam telitalálat. Ők ketten együtt megtestesítik az általam favorizált férfikaraktert amit elvárok egy jó fantasyban, vagyis titokzatos, kemény, sőt durva és kegyetlen, de mégis a szíve mélyén érző lélek. Azt sajnálom, hogy Alexis-t, Dennis-t és Apát nem sikerült jobban megismerni, de remélem a folytatásban az ő történetük is előtérbe kerül. Szeretnék kicsit többet tudni Azravdel-ről is, az ő szemszögéből is látni az eseményeket.

Stílus: 10/8
Én bevallom hiányoltam a több érzelmet, a lelki vívódásokat amiket már megszoktam Anita könyveiben. Viszont továbbra is nagyon értékelem a szép, egyszerű fogalmazást, a szóismétlés hiányát, mely nagyon gyakori hiba ismertebb magyar íróknál. Végre egy író, aki olyan összetett mondatokat tud alkotni, hogy az ne legyen dagályos és mindent megmagyarázni akaró. (ezért nem is értem miért nem talált még kiadót magának ez a lány) Olvasmányos és nagyon feszes a tempó, néha egy kis humor feloldásként még belefért volna. (talán Dennis-Tamme-t kellett volna többet szerepeltetni)

Kiadás:
Underground - Magánkiadás 2013
A borító rettenetesen ronda, egyedül a tűz-színt tudom rajta értékelni. Kicsit fapados. Szerencsére a szerkesztés, nyomtatás jól sikerült, nincs benne több hiba, mint egy "rendes" kiadó által jegyzett könyvben.

Műfaj: urban-fantasy

Értékelésem: 10/8
Eddigi Gayn olvasmányaim alapján nem ezt vártam, de végül is nem csalódtam, sikerült megbarátkoznom a Démonok világával és várom a folytatást.
14-től ajánlom minden fantasy-t kedvelő olvasónak.

Nemsokára közzéteszek egy általam készített bloginterjút Anita Gayn-el. Még szerkesztés alatt van a dolog, de remélem a jövőhéten meglesz.

Tavi Kata - Nyitótánc

"Megjegyzem sms-t sem írt. Sem egy e-mail-t. Sem egy rohadt üzenetet Facebookon. Hányadik században él ez? A tizenötödikben?
Nem, ott sem élhet, mert egy nyomorult postagalamb se járt felém."

Sztori:
Új iskola, új társak, egy régi barát.
Lilla a tánc szerelmese megkezdi első évét a középiskolában.  Az új szomszéd a rock-sztár külsejű Krisztián is a lány osztálytársa lesz. Régen barátok voltak, de most a srác elutasító Lillával szemben. 
A Nyitótánc az iskola első évét, a lányra váró kalandokat foglalja össze.

Sulijegyzetek sorozat első kötete.

Moly-adatlap

Teljesen véletlenül bukkantam rá erre a könyvre és mivel mostanában sokadik gyerekkoromat élve  teljesen rá vagyok kattanva a Young Adult könyvekre egy bátor húzással meg is rendeltem. Nem bántam meg.

Tavi Kata írói álnév, ezzel a könyvével megnyerte az Aranymosás pályázatot 2013-ban. Honlapja: http://tavikata.blogspot.hu/

Történet: 10/8
Igen, egyértelműen nem lehet elvonatkoztatni az SZJG sorozattól. Ez is egy lány középiskolai éveiről szól, E/1-ben mesél és emiatt adott a hasonlóság. Valószínűleg ettől áll a moly-on 83%-on, pedig véleményem szerint sokkal többet érdemelne, mert kategóriájában ez egy jó sorozatnak ígérkezik.
Sőt továbbmegyek, ha valaki ezt olvassa először az lehet, hogy nem jut tovább az SZJG első kötetén.

Az iskola első évében megesik minden Lillával, ami szokásos az ilyen történetekben: reménytelen szerelem, barátság, veszekedés, félreértés, sértődés kicsi hiszti stb. Szerencsére nincs túlcifrázva, de sajnos nem is történik benne semmi igazán jelentős, legalábbis most pár héttel az olvasás után nem igazán tudok felidézni semmi extra dolgot.

Írónő

A fejezetek hónapokra oszlanak, ettől aztán kicsit végigszáguldunk ezen az egy éven, de legalább pörgős a sztori. 
Természetesen ez sem egy átlagos magyar iskolában játszódik, hisz itt képeznek művészeket, sportolókat és táncosokat is, az osztálylétszám normális, így nem is kerül mindenki előtérbe. Míg főhősnőnk a táncosok táborát erősíti, addig plátói szerelme Krisztián kosaras. A vonzódás köztük egyértelmű, de persze meg kell futni a szokásos köröket. :)
Mivel én nem vártam mást, ezért nekem jó szórakozást nyújtott, de lehetett volna egy kicsit több, vagy csak egy kicsit más, mint a sokat emlegetett sorozat.

Karakterek: 10/9
Lilla a főszereplő igazi életrevaló csaj. Néha kissé idegesítő, de én szerettem, az külön tetszik benne, hogy vörös, és, hogy semmiben sem emlékeztet Renátára. Krisztiánnal úgy vagyok ahogy anno Cortezzel, nem igazán lett a szívem csücske. Azért akadt kedvencem Márk személyében, aki meglehetősen titokzatos figura, remélem a nem lesz úgy elcseszve, mint Arnold és végre én is rajonghatok valakiért. A többi szereplőt is lehet egy kicsit összehasonlítani más SZJG szereplőkkel, de igazából ezek mind-mind csak most jutottak eszembe olvasás közben nem annyira. Valamiért az anyukának itt is elég fura dolgai vannak. (úgy látszik az írónők mindig szigorúbbak az anyukákkal) Túl sok volt a szereplő akiket képtelen voltam megjegyezni, tetézte ezt, hogy az egyik osztálytársat Kristófnak hívják, míg a PASI-t Krisztiánnak. Az elején sose tudtam melyikről van szó. (jó jó tudom, hogy azonos nevűek is járnak egy osztályba, de akkor is....a névmemóriám nulla)

Stílus: 10/9
Ami megkülönbözteti az SZJG-től, főleg az első két résztől, hogy sokkal jobban van megírva. Talán nincs benne annyi humor, viszont nem is kell oldalakon keresztül arról olvasni, hogy éppen mivel szöszmötölnek az osztálytársak. Első könyvnek különösen ígéretes, de lehet még fejlődni.

Borítóterv

Kiadás: 
2013 Könyvmolyképző
Tetszik a borító,  helyesek rajta a fiatalok (még ha nem is 15 évesnek tűnnek). Viszont van benne egy két elgépelés. A cím remek, többféleképpen is utal a sztorira.


Értékelésem: 10/9
A magas pontszám azért van, mert úgy érzem semmivel sem marad el a külföldi Young Adult könyvektől, és a magyar írókkal szemben amúgy is mindig elnézőbb vagyok.
Két baja van ennek a könyvnek, az egyik az, hogy az SZJG sorozat után jelent meg, a másik pedig, hogy még nem jelent meg a folytatás.
Aranyos, kedves gimis történet, elsősorban a gimis korosztálynak, vagy az olyanoknak mint én. (vagyis akik még mindig bele tudják élni magukat az ilyen történetekbe is. - na ja, még ma is álmodok felelésekről, pedig még időszámításunk előtt voltam középiskolás. :D