Ismét sikerült két klasszikust is becsempészni az olvasmányaim közé, remélem ez a jó szokásom meg is marad ebben az évben.
Mindössze egy könyvre adtam 10 pontot és egy 4 pontos is bekerült olvasmányaim közé.
Lássuk a márciusi termést:
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót 10/10-kedvencA hónap könyve!
A Ne bántsátok a feketerigót! írónőjét feltételezhetően nem kis mértékben ihlették személyes élményei regénye megírásakor. Ezt nemcsak abból a tényből következtethetjük, hogy a regény cselekménye Alabama államban játszódik le, ahol a szerző maga is született, hanem más életrajzi adatokból is. Mint az eseményeket elbeszélő regénybeli leánykának, az írónőnek is ügyvéd volt az édesapja. Harper Lee gyermek- és ifjúkorát szülőföldjén töltötte, ahol valóban realitás mindaz, amit regényében ábrázol, és ez a valóság vérlázító. A regénybeli alabamai kisvárosban ugyanis feltűnésszámba megy az olyan megnyilvánulás, amely a négerek legelemibb jogainak elismerését célozza, különcnek számít az olyan ember, aki síkra mer szállni a színesbőrűek érdekei mellett. A regény egyik legnagyobb érdeme éppen abban van, hogy sikerül erős érzelmi hozzáállást kiváltania az emberi egyenjogúság megvalósítását célzó eszme mellett. Harper Lee a középiskola elvégzése után jogtudományt tanul. Egy évig Oxfordban diákoskodik ösztöndíjasként, aztán Alabamában folytatja tovább tanulmányait. Mint az egyetem folyóiratának szerkesztője, itt kerül először kapcsolatba az irodalommal. Tanulmányai befejezése után New Yorkba költözik, de nem folytat ügyvédi gyakorlatot, hanem különböző szerkesztőségekben dolgozik, sőt egy időben tisztviselői munkát vállal egy légiforgalmi társaságnál. A Ne bántsátok a feketerigót! 1960-ban jelent meg, a következő évben Pulitzer-díjjal tüntették ki. A regényt számos nyelvre lefordították, s talán nem érdektelen az sem, hogy a belőle készült film is hatalmas sikert aratott.
Címkék: amerikai regény, rasszizmus, gyermekszemszög, bíróság, erőszak.
Új kedvencem született!
Bevallom én nem ismertem ezt a könyvet, fogalmam sem volt miről szól, egyszer valamiért felkerült a várólistámra és a könyvolvasómra. Már javában olvastam amikor utánanéztem a molyon, meglepődtem azon, hogy Harper Lee név egy hölgyet takar és egyben sajnálattal vettem tudomásul, hogy nincs más műve. Lenyűgözött a stílusa és a finoman megfogalmazott mondanivalója.
Zseniálisan rafinált könyv, ami kezdetben egy egyszerű ifjúsági könyvnek indul és csak egy kalandos bevezető után jut el a lényegig. Érdekes módon a narrátor Scout-ot is jó ideig fiúnak gondoltam, nagyon szerethető karakter, csakúgy mint az érdekes nevű apja, Atticus Finch.
Ahhoz képest, hogy 1935 óta eltelt 80 a megjelenés óta 55 év, és az USA élén fekete bőrű elnök van az emberi gondolkodás és képmutatás még mindig nem változott meg eléggé. Attól tartok még nagyon sokáig örök-érvényű alkotás lesz, amit itthon is kötelező olvasmánnyá tennék. A filmre is nagyon kíváncsi vagyok, de sajnos nagyon gyatra minőségben találtam csak meg. :(
Több magyar kiadást is megélt már e könyv, de mindegyik borító indulhatna a: keressük a legocsmányabb könyvborítót versenyen.
Apja váratlan halála után a 18 éves Layken lesz édesanyja és öccse legnagyobb támasza. Bár kívülről erősnek tűnik, valójában teljesen reményvesztetté válik.
Ekkor lép életébe egy fiatalember, aki mindent megváltoztat. Az ország másik végébe költöző Layken megismerkedik új szomszédjával, a huszonegy éves, jóképű Will-lel, aki szenvedélyesen rajong a slam költészet iránt. A fiatalok hamar egymásra találnak, és a lányban újra feléled a remény.
Csakhogy egy megdöbbentő felfedezés már az első csodálatos randevú után kettejük közé áll. Ettől fogva minden találkozás fájdalmassá válik számukra. Meg kell találniuk az egyensúlyt az egymás iránt táplált érzelmek és az őket szétszakítani akaró erők között.
Címkék: New Adult-romantikus
2014 Könyvmolyképző
Rég könnyeztem már olvasás közben, most sikerült. Pedig direkt kerülöm a megható történeteket mostanában, de most beletenyereltem.
Azt gondoltam csak a sima szerelmi civódás lesz a téma, így meglepett a mélyebb tartalom.
Nagyon tetszett Hoover stílusa. Személy szerint nem vagyok versrajongó, de az ebben a könyvben olvasható verseket szerettem, mert mindegyik direkt volt, nem úgy kellett kihámozni a szóvirágok közül a sokadik értelmet, nyers stílusukkal nagyon hatásos és felkavaró érzést keltettek bennem.
Bár van még része szerintem ez így is egy szép, lezárt történet, de a két kis srác miatt el fogom olvasni, ők voltak a kedvenceim. Attól viszont félek, hogy ennyi csapás után még mivel akarja ez a gonosz Colleen sújtani főszereplőinket, szenvedtek ők már eleget.
A sok viszontagság, szívfájdalom és sorscsapás
ellenére a Layken és Will szerelme tovább él, és egyre biztosabbnak
tűnik, hogy ők ketten összetartoznak.
A két fiatal azonban még nem is sejti, hogy mindaz, ami összehozta őket, egy idő után kettejük közé állhat. Kapcsolatuk komoly veszélybe kerül, és elképesztő akaraterőre lesz szükségük ahhoz, hogy megmentsék. Layken nem biztos benne, hogy Willel való viszonya a megfelelő alapokra épült, Will pedig nem tudja, hogyan bizonyíthatná szerelmét egy olyan lánynak, aki továbbra is „töklámpásokat farag”.
Miközben válaszokat keresnek a kérdéseikre, egy még nagyobb erőpróba vár rájuk – valami, ami nemcsak az ő életükre, de megmaradt szeretteik életére is végzetes hatással lehet…
Címkék: New Adoult - romantikus
Könyvmolyképző 2014.
Amikor befejeztem az egyébként remek első részt már akkor sem értettem, miért van folytatása, az úgy volt kerek és egész ahogy volt. Persze igazam lett, mert tényleg felesleges volt folytatni a sztorit, szegény főhőseink csak még többet szívtak, miközben logikátlan és érthetetlen dolgokkal nehezítették saját életüket.
Nagyon dühös vagyok, mert az első rész tényleg nagyon jó volt. Ebben még a versek sem tetszettek annyira.
Szegények el sem tudom képzelni mi lesz még velük a folytatásban (már amit kihámoztam az angol fülszövegből az is sok)
Nagy csalódás az első rész után.
Kelly Oram: Szívzűrterápia stébereknek 10/5
Avery gyakorlatilag születése óta szerelmes a legjobb barátjába. Aidennek ugyan fogalma sincs erről, a lány mégis vígan tervezgeti közös jövőjüket. Egész addig, amíg a srác közli, hogy barátnője van… Mit lép erre a stréber Avery? Hát igazi kocka módjára a tudományba menekül: egy sor társadalmi kísérlettel akarja bebizonyítani, hogy az összetört szív csak akkor gyógyul be, ha az ember előbb túljut a gyász hét fázisán. Csakhogy a kivitelezéshez szüksége van egy független külső megfigyelőre — itt lép a képbe Aiden bátyja. A csöppet sem stréber Grayson olyan dolgokra veszi rá a gátlásos lányt, amiket korábban álmában sem mert volna megtenni. A suli alfahímje és a legnagyobb stréber egyre több időt tölt együtt — persze kizárólag a tudomány érdekében! —, és közben egy egészen új kísérlet veszi kezdetét…
Címkék: LOL könyv, ifjúsági-romantikus
Móra 2014
Lehet, hogy csak a hangulatommal volt baj, de ez most nekem nem jött be.
Fárasztott, de nagyon.
A sztori nem volt kerek, a karakterek kétdimenziósak voltak és csak úgy sodródtak az árral, egyedül Libby vitt egy kis szint ebbe a már sokszor megírt poros kis történetbe.
Nem emelkedett ki a sok hasonló témájú könyv közül, sem a humorával, sem pedig szerethető szereplőivel. Valószínű pár nap múlva már nem is fogok emlékezni rá.
A két fiatal azonban még nem is sejti, hogy mindaz, ami összehozta őket, egy idő után kettejük közé állhat. Kapcsolatuk komoly veszélybe kerül, és elképesztő akaraterőre lesz szükségük ahhoz, hogy megmentsék. Layken nem biztos benne, hogy Willel való viszonya a megfelelő alapokra épült, Will pedig nem tudja, hogyan bizonyíthatná szerelmét egy olyan lánynak, aki továbbra is „töklámpásokat farag”.
Miközben válaszokat keresnek a kérdéseikre, egy még nagyobb erőpróba vár rájuk – valami, ami nemcsak az ő életükre, de megmaradt szeretteik életére is végzetes hatással lehet…
Címkék: New Adoult - romantikus
Könyvmolyképző 2014.
Amikor befejeztem az egyébként remek első részt már akkor sem értettem, miért van folytatása, az úgy volt kerek és egész ahogy volt. Persze igazam lett, mert tényleg felesleges volt folytatni a sztorit, szegény főhőseink csak még többet szívtak, miközben logikátlan és érthetetlen dolgokkal nehezítették saját életüket.
Nagyon dühös vagyok, mert az első rész tényleg nagyon jó volt. Ebben még a versek sem tetszettek annyira.
Szegények el sem tudom képzelni mi lesz még velük a folytatásban (már amit kihámoztam az angol fülszövegből az is sok)
Nagy csalódás az első rész után.
Avery gyakorlatilag születése óta szerelmes a legjobb barátjába. Aidennek ugyan fogalma sincs erről, a lány mégis vígan tervezgeti közös jövőjüket. Egész addig, amíg a srác közli, hogy barátnője van… Mit lép erre a stréber Avery? Hát igazi kocka módjára a tudományba menekül: egy sor társadalmi kísérlettel akarja bebizonyítani, hogy az összetört szív csak akkor gyógyul be, ha az ember előbb túljut a gyász hét fázisán. Csakhogy a kivitelezéshez szüksége van egy független külső megfigyelőre — itt lép a képbe Aiden bátyja. A csöppet sem stréber Grayson olyan dolgokra veszi rá a gátlásos lányt, amiket korábban álmában sem mert volna megtenni. A suli alfahímje és a legnagyobb stréber egyre több időt tölt együtt — persze kizárólag a tudomány érdekében! —, és közben egy egészen új kísérlet veszi kezdetét…
Címkék: LOL könyv, ifjúsági-romantikus
Móra 2014
Lehet, hogy csak a hangulatommal volt baj, de ez most nekem nem jött be.
Fárasztott, de nagyon.
A sztori nem volt kerek, a karakterek kétdimenziósak voltak és csak úgy sodródtak az árral, egyedül Libby vitt egy kis szint ebbe a már sokszor megírt poros kis történetbe.
Nem emelkedett ki a sok hasonló témájú könyv közül, sem a humorával, sem pedig szerethető szereplőivel. Valószínű pár nap múlva már nem is fogok emlékezni rá.
Bármibe is fogtam, nagy port kavart és alighanem a legújabb akcióm is kiüti a biztosítékot: harminc napra a nép szolgálatába álltam, óránként százezer forintért felkínáltam magam a férfiaknak. Jó előre kijelentettem, hogy feljegyzések készülnek a titkos légyottokról, ennek ellenére sorban jöttek a pasik. Család fontosságáról papoló politikus, ismert üzletember, olimpiai bajnok, közkedvelt műsorvezető és bundabotrányba keveredett focista. Meg sok más olyan fickó, aki a testemre vágyott.
Az alfahímek nyilván nagyképűen újságolták a köreikben, hogy megfektették Kelemen Annát, fizettek neki, hogy a szolgájuk legyen. Holott ők lettek az én rabjaim. Méregdrága órákkal, autókkal, ruhákkal és ékszerekkel igyekeztek a kedvemben járni. A többségük rendszeresen visszajárt, de aki csak egy újabb trófeaként tekintett rám, most retteghet. Hiszen amivel a barátok előtt dicsekszünk, azt szégyelljük az asszony és a nyilvánosság előtt…
Nekem nincs vesztenivalóm!
Címkék: magyar, bulvár, szex
Ulpius 2014
Nem igazán értem miért ez a címe, hisz az világosan kiderült, hogy nagyjából 18 éves kora óta áll a nép szolgálatában, az pedig akárhogy is számolom nem harminc napot ölel fel. Vagy neki a pénzes mókusok nem tartoznak a nép közé? (nem)
A kíváncsiságom hajtott, hogy elolvassam, mert nagyon fura jelenségnek tartom őt, de sajna nem igazán sikerült jobban megfejtenem. Mondjuk valószínűleg nincs is mit megfejteni rajta, ő egyszerűen csak egy olyan nő aki a pénzszerzés számára legegyszerűbb módját választotta. De vajon mi lesz vele majd úgy 10 év múlva? Akkor miből fogja kifizetni a sok botoxot? Most kellene fognia egy állandó gazdagot, amíg még van rá kereslet.
Én leginkább arra lettem volna kíváncsi, hogy egy szigorúan fogott, de talán emiatt is egy kicsit balhés (nyilván erősen szeretethiányos) középiskolás, tizennyolc éves szűzlányból, hogy lesz egyik napról a másikra pornószínésznő és kurva. Ez az átmenet érdekelt volna legjobban, de erre csak annyi volt a válasz, hogy kellett a pénz. És ez az ami tragikus. Mert lehet, hogy van pénze, de most is azt érzem rajta, hogy nagyon magányos. Mi a tanulság? A pénz nem boldogít. (mondjuk szerintem ez egyén kérdése) A sztorizgatásai gyengék voltak, magáról meg nagyon keveset árult el.
Éljen a király…
Miután évszázadokig hátat fordított a trónnak, Wrath, Wrath fia végül apja nyomdokaiba lép… imádott fele segítségével. A korona azonban mázsás súlyként nehezedik a fejére. Miközben folytatódik az Alantasok Társaságával vívott könyörtelen háború, és a banditák banditája is egyre súlyosabb fenyegetést jelent, Wrath választás elé kerül, amely mindent és mindenkit veszélybe sodor.
Beth Randall azt hitte, tudja, mire vállalkozik, amikor feleségül ment az utolsó tiszta vérű vámpírhoz a Földön. Tudta, hogy nem lesz egyszerű menet. Ám amikor úgy dönt, hogy gyermeket akar, váratlanul éri Wrath reakciója… és a távolság, amely elválasztja őket.
A kérdés az, vajon az igaz szerelem győz-e… vagy a gyötrelmes örökség kerekedik felül?
Címkék: romantikus-fantasy, vámpír, erotikus
Ulpius 2014
Valahogy olyan érzésem van, hogy elfogyott a muníció. Ward ugyanazokat a köröket futja, nem mer igazi nagyot durrantani, valami igazán váratlannal előállni.
Persze azért olvastatta magát a könyv, és jó olvasni a régi „ismerősökről” de, hogy őszinte legyek a viszonylag új szálakra és szereplőkre egyáltalán nem vagyok kíváncsi.
Szinte már nem is lehet elkülöníteni a pasikat olyan egyformák, nem is beszélve a szerelmi száltól ami mindig ugyanúgy alakul. Elég lapos már és unalmas, túl sok a szereplő, holott én szívesebben olvasnék a régi harcosokról.
Nekem az előző résszel véget ért ez a sorozat, ezentúl már csak a régi szép emlékek miatt nosztalgiázok majd akkor, ha kezembe veszem az új részeket.
"És most, esküdt uraim, hallgassák meg az utolsó instrukciót, amelyet Önöknek adhatok. … Az önök kötelessége most már megpróbálni elválasztani egymástól a tényeket és a képzelgést. Egy ember meghalt. Arra biztatom önöket, hogy becsületesen és megfontoltan döntsenek.”
Címkék: amerikai dráma, bíróság, színmű és film.
Nemzeti Színház 2006
Amilyen kis rövid sztori, annál mélyebb tartalommal bír. Elgondolkodtató történet az emberi gondolkodásról, közönyről, jogról és kötelességről és még nagyon sok mindenről. Felháborító és felrázó.
Szívesen megnézném színházban, eddig valahogy kimaradt nekem.
Tetszett benne a minimalizmus, az hogy csak a lényegre koncentrál, nincsenek hosszú leírások, agyonmagyarázás, csak a párbeszédek fontosak, és így is hatásos az egész.
Azért arra még kíváncsi lennék, hogy mi is az igazság.
John Wayne Cleavernek hívnak.
15 éves vagyok, és a hullák a hobbim.
A terapeutám szerint szociopata vagyok.
De nem vagyok sorozatgyilkos.
John veszélyes, és ezt ő is tudja magáról. Megszállottan érdeklődik a sorozatgyilkosok iránt, de nem szeretne hozzájuk hasonlóvá válni. Pedig óriási a kísértés…
Mivel gyerekkora óta a családja által üzemeltetett halottasházban segédkezik, hozzászokott a holttestek látványához és meg is kedvelte őket. Azok legalább az élőktől eltérően nem kérnek számon rajta minduntalan emberi érzéseket.
Amikor egy brutális sorozatgyilkos elkezdi áldozatait szedni a kisvárosban, kénytelen felülírni a maga számára alkotott szabályokat, amelyekkel eddig kordában tartotta a benne lakozó sötétséget. Nyomozni kezd a tettes után, akiről egyre inkább az a benyomása: emberfeletti képességekkel bír.
Címkék: ifjúsági fantasy, horror, krimi, sorozatgyilkos
Fumax 2014
Nagy csalódás.
Pedig gyanakodhattam volna a fülszöveg utolsó mondata alapján, hogy ez nem egy krimi vagy thriller, hanem egy fantasy. Sajnos nálam ezzel le is írta magát a történet.
Azt gondoltam, hogy egy Dexter kaliberű, defektes, de mégis szimpatikus sorozatgyilkos (micsoda oximoron :D) gyerekkorába pillanthatunk be, és követhetjük nyomon, hogy lesz a szociopata srácból érzelemmentes gyilkos. Igen, van egy ilyen része is a sztorinak, de az egészet agyoncsapta a természetfeletti szál, és ezzel okozott nekem nagy csalódást.
Sajnos nekem Wells másik sorozata sem igazán jött be, úgyhogy egyenlőre ennek a folytatását sem tervezem.
126 évvel a IV. világháború után emberek és kiborgok népesítik be Új Peking utcáit. A népességet halálos járvány tizedeli. Az űrből kegyetlen holdlakók figyelnek és várnak a megfelelő alkalomra… Senki sem sejti, hogy a Föld sorsa egyetlen lány kezében van…
Cindert, a tizenhat éves kiborgot a társadalom nagy része technológiai tévedésnek tartja, mostohaanyja pedig ki nem állhatja. De a kiborglétnek is megvannak a maga előnyei: Cinder szinte mindent meg tud javítani (robotokat, lebegőjárműveket, sőt még a saját meghibásodott alkatrészeit is), ezért Új Peking legjobb műszerészének tartják. E hírnevének köszönheti azt is, hogy Kai herceg személyesen keresi fel, hogy hozza helyre meghibásodott androidját. A megbízás „nemzetbiztonsági ügy”.
Vajon tényleg Cinder kezében van a Föld jövőjének kulcsa? Vagy a holdbéli királynőnek sikerül varázserejével és más fondorlatokkal meghódítania Kai herceget és vele az egész világot? A Holdbéli krónikák első könyve Hamupipőke klasszikus meséjét kombinálja a Terminátor és a Star Wars elemeivel. Az eredmény egy fantasztikus, magával ragadó történet.
Címkék: ifjúsági-disztópia, sci-fi
Alexandra 2012
Sokáig tartottam a várlólistán, mert nem igazán tudtam elképzelni, hogy jó dolog sülhet ki a mese és a sci-fi ötvözéséből. Nem is sikerült hibátlanul összegyúrni a két műfajt, de annyira szerethető volt a történet és a két főszereplő, hogy nagyjából elfelejtette velem a hiányosságokat. Szerencsére a mese rész csak halvány nyomokban emlékeztetett az eredetire, nekem pl. lehet, hogy eszembe sem jutott volna, ha nem ez a cím. Olvasmányos, pörgős, egyszerre kiolvasós könyv, aminek sajnos „mondat közben” van vége. Ráadásul valamiért azt gondoltam, hogy a második rész már teljesen más sztori lesz, más szereplőkkel, de nem, úgyhogy most várom mikor jutok hozzá.
Érdekes a világ amit Meyer felépített, jók az erkölcsi dilemmák (szegény Kai-nak fel van adva a lecke).
Ami bennem hibaként megmaradt az az, hogy ez egy 2,5 milliós városban játszódik (nekem legalábbis ez rémlik), ahol szinte mindenki ott van a bálon, (nem derült ki számomra kik is kaptak meghívót, úgy tűnt mindenki) Cinder mégis 1 perc alatt minden ismerősét kiszúrta a tömegben. Ez nekem valahogy nem jön össze. Összességében örülök, hogy elolvastam, a baj az, hogy a folytatásokra várnom kell.
A 19 éves Avery Morgansten, annak a bizonyos 5 évvel korábbi rettenetes, egész életét megváltoztató Halloween bulinak az emlékei elől menekülve, beiratkozik az otthonától több ezer kilométerre levő főiskolára. Amire azonban soha nem számíthatott volna, hogy éppen az a fiú kezd érdeklődni iránta, aki egyetlen pillanat alatt összetörheti Avery, gondosan felépített jövőjét.
Vannak dolgok, amiket meg kell élni…
Cameron Hamilton 190 centi magas, szikrázóan kék szemű, szívdöglesztő srác, akinek csodálatos képessége van arra, hogy elérje, Avery megint olyasmikre vágyjon, amikről úgy gondolta, hogy régen kiölték belőle. Nagyon nem jó ötlet összejönni vele. Ugyanakkor lehetetlen semmibe venni a feszültséget, amely kettejük között támad, és amely felszínre hozza Avery lényének, addig nem tapasztalt oldalait.
Vannak dolgok, amiket nem fojthatunk magunkba…
Amikor azonban Avery váratlanul fenyegető e-maileket és telefonhívásokat kezd kapni, már kénytelen szembenézni a múltjával, amit szeretett volna rejtve tartani. Van ugyanis valaki, aki nem engedi, hogy elfelejtse azt a bizonyos éjszakát, amikor minden megváltozott. Vajon sikerül végül feldolgoznia magában, hogy felszínre kerül ez a rettenetes igazság? És Cam mellette áll majd, hogy támogassa?
És vannak dolgok, amikért megéri harcolni…
Címkék: New Adoult, romantikus
Könyvmolyképző 2015
Ja, hogy J. Lynn egyenlő Jennifer L. Armentrout? Ha ezt tudtam volna akkor lehet, hogy kezembe sem veszem ezt a könyvet, mert nekem az Obszidián nem jó ajánlólevél. Lehet, hogy jó a csaj stílusa és sokan szeretik a karaktereit, de a történetmeséléshez nincs nagy képzelőereje, csak simán másol más könyveket.
Számtalanszor olvastam már ezt a sztorit is: régi árnyakkal küzdő fiatal lány, akit kiszúr magának a hercegfi (akinek természetesen gyönyörű szeme és legalább 6 kockája van), de persze ő nem és nem enged, mert a régmúltban történt események miatt képtelen elengedni magát, persze a végét úgyis tudjuk az első mondat után. Ez nem is baj, mert igazából sokkal többet nem is várok az ilyen típusú könyvektől. Nagyon apró dolgok azok, amik miatt 1 v. 5 csillagot kap nálam egy ilyen történet. Azt szeretem ha van benne humor, ebben volt egy kicsit, azt is szeretem ha a férfi főszereplő megfog, ebben a sztoriban ez csak egy kicsit sikerült, egy másik elvárásom hogy a leányzó ne legyen idegesítő a sok nyavalygással, na ez itt nem sikerült. Az eleje jól indult, de szerintem túl van írva és valahol félúton meguntam. Mondjuk a pillanatnyi hangulatom is nagyon számít a romantikus könyvek értékelésénél.
Anita Gayn: Sütilány 10/9
bejegyzésem a könyvről: http://ananiila.blogspot.hu/2015/03/anita-gayn-sutilany.html
A hónap idézete:
Ha minden ember egyforma, miért nem tudnak kijönni egymással? Ha mind egyformák, miért néznek le másokat oly nagy buzgalommal?
(Harper Lee )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése