Összefoglaló - 2016. június

Mindjárt vége a nyárnak, de én még csak a júniusi olvasási élményeimmel jövök. Nem megy az írás már jó ideje. :(
Hat könyv a havi termés, ebből öt fantasy és egy ifjúsági könyv magyar női írótól. (na ki lehet az?)

Folytattam az Éjangyal trilógiát, és befejeztem több évi késedelem után a Riyria krónikákat is.

Brent Weeks: Az árnyékvilág peremén
Kylar leszámolt orgyilkos életével. Az Istenkirály hatalomátvétele után a mestere, Durzo, és legjobb barátja, Logan halottak. Kylar új életet kezd: egy új városban, új barátokkal, új hivatással. Új életével új titkok kerülnek napvilágra és régi ismerősök keresik fel Kylart. A sok új rejtély közül csak egy, hogy Logan talán életben van. Kylart fájdalmas választások elé állítják: örökre kilép az árnyak közül, és békében él új családjával, vagy kockára tesz mindent, hogy végrehajtson egy utolsó, nagy megbízatást?
Éjangyal trilógia 2. része
Kiadó: Könyvmolyképző 2011
Műfaj: high fantasy
Az első résznél még csodálkoztam a kiadón, de ennél már értem, hogy miért a Könyvmolyképző adta ki ezt a sorozatot. Általában nincs bajom a romantikus szállal (sőt), csak ebben a történetben ez a fajta huzavona Kylar és Elene között teljesen felesleges és ezáltal borzasztón idegesítő. Márpedig a könyv első harmada ezzel megy el, és bizony fontolgattam a félbehagyást, csakis Logan és a vele történtek miatt adtam esélyt. 
Sajnos a karakterek többsége még mindig lóg levegőben, nincsen komoly hátterük, magyarázat a viselkedésükre. (ez különösen igaz Vi-re) 
Értékelésem: 10/6
Jó, sőt kiváló is lehetne ez a sorozat, ha csak a történetet vesszük alapul, de sokkal összeszedettebben kellett volna megírni. 

Brent Weeks: Túl az árnyakon
Azért küzdj, hogy győzz. Ne azért, hogy ne veszíts. Hogyan lehet választani két élet között? Hogyan döntheted el, feláldozod-e azt, akit szeretsz, azért, hogy megmenthess valaki mást? Kylar nekivág a lehetetlennek, hogy megmentse a barátai és talán az ellenségei életét. Egy istennő életére tör. Választhatsz becsület és barátság között? Te melyiket választanád? A szörnyetegek által ostromlott Cenaria romokban hever. Logannek két választása van: mindent kockára tesz, vagy elpusztítja a királyságot. Az Istenkirály is tervez valamit északon.
Éjangyal trilógia 3. része
Kiadó: Könyvmolyképző
Műfaj: high fantasy
Nem bírtam ráhangolódni. Annyira kesze-kusza volt a történet, hogy a végére sem állt össze nekem. Mondjuk valószínű, hogy egyszerűen csak annyira untam, hogy alig vártam a végét, és a figyelmem lankadt. 
Nagyon ínséges időknek kell bekövetkeznie, hogy elolvassam a nulladik történetet ezek után. 
Összességében ez nem az én sorozatom, számomra csak közepes minőségű, rengeteg innen-onnan lopott ötlettel. A romantikus szál alaposan megfeküdte a gyomromat, ennyi szüzet egy rakáson és ennyi nyavalygást én nem várnék egy férfi írótól. 
Értékelésem: 10/5
Pedig az első rész még ígéretes volt, de ha egyszer nincs ötlet akkor kár erőlködni.
Van egy 0. rész is A tökéletes árnyék címmel, de ezek után én kihagyom.

Leiner Laura: Nélküled
Bexi 4. része
Bexi és Nagy Márk története sosem volt egyszerű. Az, hogy Márk leütötte Beki exét egy tévéműsor kellős közepén, nem sokat segített a kapcsolatukon, sőt. Vajon lehet újra Berk, esetleg Márxi, vagy a Fogd be Aszád tagjai újabb vicces párneveken törhetik a fejüket? És hogyan fog hatni mindez Körte, Evelin és Aszádék, Anti és a trágár csellista jól összeszokott csapatára? Van helye köztük újabb embereknek is, vagy végleg széthull a társaságuk?
Kiadó: L&L 2016
Műfaj: ifjúsági
A 3. rész értékelésénél ezt írtam: úgy látszik sosem növök ki a tini-könyvekből. 
De. 
Legalábbis mostanában már nem fogyasztom akkora számban őket, mint régen. 
Az elmúlt hónapokban csak fantasyt olvastam, kicsit el is fáradtam a sok elképzelt világ eseményeibe, így nagy elánnal vetettem bele magam ebbe a történetbe és sokáig jól is szórakoztam. Ahogy aztán lenni szokott egy idő után iszonyatosan el kezdett bosszantani a két főszereplő lehetetlen viselkedése. Beki és az ő mindenkinél, mindent jobban tudó magatartása kiakasztó. Nagy Márk meg, még mindig egy p@cs. 
Biztos megvan Laura fejében a tökéletes fiú, aki gyönyörű, kedves, vicces, jó barát és szerető, meg minden ami még kell ahhoz, hogy ideális legyen. Csak éppen ezt nem igazán közli az olvasóval. Mert mit is látunk Márkból? Azt, hogy baromira jól néz ki, manipulatív, egoista és végtelenül önző, és néha vicces. Ezeket támasztja alá a viselkedése. A feltételezhető jó tulajdonságai nem igazán derülnek ki a cselekedeteiből, csak abból, hogy valaki azt mondta, vagy ő azt mondta. De ezzel már Corteznél is bajom volt, a mai napig nem értem mi olyan csodás abban a fiúban. 
Pedig ha valaki, akkor én aztán tudom értékelni a titokzatos karaktereket, képes vagyok egy félmondat, egy elejtett megjegyzés miatt „beleszeretni” egy szereplőbe. 
Sajnos megint ott tartunk, hogy két fiú között őrlődik Beki és egyik sem egy főnyeremény, de ez már volt és kicsit uncsi. 
A többi rész viszont tetszett (Aszádék, Körte stb.) és természetesen kíváncsian várom az új kalandokat. (kivéve Beki és a két-három fiú közti eseményeket, az nem érdekel)
Értékelésem: 10/8

Michael J. Sullivan: A Smaragdvihar
Riyria krónikák 4. rész
A Riyria egyik fele, Hadrian Blackwater Novron elveszett örökösének felkutatására indul. Egykori társa életét féltve, Royce Melborn ismét csatlakozik hozzá egy utolsó küldetésre, így együtt szállnak tengerre. A sikerre egyetlen esélyük, ha szembeszállnak a kíméletlen Merrick Mariusszal, a mesterbűnözővel, aki barátból Royce legádázabb ellenségévé vált. Útjuk csapdák és árulás ingoványos vidékén át vezet, és Hadrian arra kényszerül, hogy szembenézzen rég eltemetett múltjával.
Kiadó: 2014 Fumax
Műfaj: fantasy
Két évvel ezelőtt olvastam az előző részt, emlékeim már eléggé megkoptak, de túl sok az olvasatlan könyv és kevés az idő, egy újraolvasás szóba sem jöhetett. 
Hadrianék szála nem igazán tetszett, nem vagyok oda a kalózos-tengerészes sztorikért, bár az emberevős törzsi hókuszpókuszos még rosszabb volt. 
A két lány szála érdekesebb volt, de igen csak érződött ezen a részen, hogy átmenet egy nagyobb szabású történés előtt. 
Értékelésem: 10/7

Michael J. Sullivan: Télvíz idején
Riyria krónikák 5. rész
Az Új Birodalom olyan ceremóniával készül megünnepelni a Nemzetelvűek felett aratott győzelmét, ami örökre emlékezetes marad. A Télvíz-ünnepre időzítik a császárnő kézfogóját, no meg Degan Gaunt és a Melengári Boszorkány nyilvános kivégzését. Terveik szerint Modina ezt követően végzetes balesetet szenved majd, így az új császár ülhet a birodalom trónjára. Micsoda gyönyörű nap lesz az! Csak egy a bökkenő: Royce és Hadrian közben megtalálták a rég elveszett örököst.
Kiadó: Fumax 2014
Műfaj: fantasy
Most nagyon mérges lennék, ha nem tudnék nyúlni a polcra a következő kötetért. Az a befejezés, vagy mi a csuda… 
Minden volt ebben, ami tetszik a középkori világra emlékeztető fantasykben (ez a kedvencem a műfajon belül), vagyis lovagi torna, ármány és szerelem, titkok és árulások. 
Nagyon eseménydús kötet volt, pár óra alatt kiolvastam volna, ha nincs a foci EB. (az azért elsőbbséget élvezett, meg sajnos a meló is) 
Nekem egy dolog nem tetszett, Royce és Gwen szerelme valahogy nem jön be és emiatt a velük történtek sem. 
Mindenesetre Royce húzása a végén szerintem olyannyira durva volt, hogy nekem megbocsáthatatlan. Majd kiderül Hadriannak is az e. Várom.
Értékelésem: 10/9

A hónap könyve:

Michael J. Sullivan: Percepliquis- Az elveszett város
Riyria krónikák 6. rész
„Láttam nagy utazás. Tízen mennek. A nő, akinél a fény, ő vezet. Az út a föld gyomrába és kétségbeesésbe visz. A holtak hangja vezérli léptedet. Visszamész időben. Háromezer éves háború kezdődik újra. A hideg börtönébe zár világot, halál fenyeget embereket, és neked döntést kell hoznod…!” Ímígyen jósolta Fan Irlanu, az Oudorro falu tenkin látóasszonya. A Riyria története ezzel elérkezett a befejezéséhez. A Trónbitorlókban tetten ért két tolvaj összes sorsfordító kalandja ehhez a pillanathoz vezetett el. Háromezer év múltán itt az idő, hogy Novron Örököse végre beteljesítse sorsát.
Kiadó: Fumax 2015
műfaj: fantasy
Remek zárórész volt, kellően kalandos és olvasmányos. 10/9 
Ha az egész sorozatot nézem, akkor 10/8. Elég hullámzó volt számomra, de egy ilyen hosszú sorozattól nem is lehet elvárni, hogy minden rész kiválóan teljesítsen. 
Annak idején az első részt a tesóm kapta ajándékba, de neki nem jött be, így lenyúltam és a többi részt már magamnak szereztem be. Nem bántam meg, biztos vagyok benne, hogy pár év múlva újra előveszem és egyben is elolvasom a 6 részt. Közben engem beelőzve azért a tesóm is elolvasta, sőt apukám is, aki amúgy nem bírja a fantasyt. 
Nekem pont az ilyen fantasyk a zsánereim. Középkori hangulat némi mágiával egy-két fura szerzettel. 
Ha mindenképpen bele akarok kötni akkor két dolgot tudnék kiemelni: 
az egyik, a nem túl eredeti történet, hisz lássuk be, szinte mindent olvastunk már más könyvekben. De legalább jól van elmesélve. A másik, amit nagyobb gondnak érzek, a kissé egysíkú karakterek. Oké nekem ez a mániám, nem tehetek róla, de Hadrianon és Aristan kívül a többiek nem kaptak kellő hátteret, támogatást a szerzőtől. Valahogy a kezdetektől volt távolságtartás köztem és Royce között, nem tudtam beleszeretni. A többi mellékszereplő nem győzött meg, ha valaki meghalt nem hagyott nyomot bennem, a legnagyobb gond a folyton változó rossz oldallal volt, már szinte nem is emlékszem rájuk, annyira semmilyenek voltak (talán Saldur a kivétel). Mivel nem volt kellőképpen megtámogatva a jó és rossz oldal, így a katarzis is elmaradt az összecsapásuknál. Ettől lett volna 10 pontos a sorozat. De nem fanyalgok tovább, hisz jól szórakoztam olvasás közben, a könyvek jól mutatnak a polcon, a borítók gyönyörűek. (csak nem bírom ki, hogy ne jegyezzem meg: sajnos néha találkoztam értelmetlen mondatokkal, amiket simán ki lehetett volna szűrni) Ajánlom a műfaj kedvelőinek. És nem! Nem akarok előzményt, meg spin-off-ot! Új történetet, új szereplőkkel kedves Michael J. Sullivan.

Összefoglaló - 2016. május

Folytattam az előző hónapban megkezdett fantasy mániámat. Ezúttal mindössze négy könyvet sikerült elolvasnom.
Természetesen mindegyik könyv egy-egy sorozat része. Magyar írótól nem olvastam, 1 nő és kettő férfi a nemek szerinti elosztás.

A hónap könyve:

Anthony Ryan: A vér éneke
Hollóárnyék trilógia első része.
Vaelin Al Sorna apja legfőbb hadúr az Egységes Királyság uralkodójának szolgálatában. Mindössze tízéves fiát magára hagyja a Hatodik Rend kolostorának vasrácsos kapujánál. A Rendben árva gyermek módjára nevelkedő és jogos örökségétől megfosztott fiú meggyűlöli apját.
A rendtestvérek Vaelint és társait kegyetlen kiképzésnek vetik alá, ahol a sikertelenség következménye sokszor a halál. Megtanulnak viszont lovakkal bánni, kardpengét kovácsolni, életben maradni a vadonban, és nem utolsósorban embert ölni. Társául egy taszító küllemű, ám annál vérszomjasabb kutya és egy meglehetősen szeszélyes természetű ló szegődik, aki hősünket tűri meg legkevésbé a hátán.
Ekkor kezd el munkálni benne a vér éneke, egyfajta különleges képesség, amely segíti és vezérli útja során.
Miután kiképzése véget ér, a hírnevet és rengeteg sebet szerzett fiú a király befolyásának hálójába kerül, Hite és lelkiismerete ellenére, képességei végső határát feszegetve. Az őrült vagy lángész Janus király által kirobbantott igazságtalan háborúban tipródva Vaelin próbál az őt övező gyűlölet ellenére minél többeket megóvni, függetlenül attól, melyik oldalon állnak. Uralkodója hódítani küldte, de számol-e a háttérben munkálkodó erőkkel és Vaelin igazi céljaival?
Műfaj: fantasy, high fantasy
Kiadó: Fumax 2014
A könyv első fele tulajdonképpen egy ifjúsági fantasy, mely egy kölyök férfivá érését meséli el. Ez a rész szinte tökéletes volt, alig bírtam letenni annyira tetszett. 
Amikor Vaelin felnőtt és bekerült a „gépezetbe” a politikai intrikák, harcok, háborúk világába, egy kissé megcsappant az olvasási kedvem. De ez egyéni ízlés kérdése, mert maga a történet továbbra sem lett unalmas – ami lássuk be óriási erény egy ilyen hosszú könyvnél – csak én nem bírom ha rátelepszik a sztorira a politikai cselszövés, nem is beszélve a rengetek harci leírásról. Van benne romantikus szál, de ez nem egy női fantasy. 
A főszereplő egy meglehetősen higgadt, kicsit távolságtartóan viselkedő, de mégis szimpatikus figura. Rendtársai is figyelemreméltó, jól megformált karakterek. 
Ami miatt nem kap 10 pontot ez a könyv, az a világfelépítés, túl középkori, némi vallási felhanggal és egy kis mágiával, nekem túl klisés. Értékelésem: 10/9
Azoknak akik most ismerkednének meg ezzel a könyvvel azt tudom ajánlani, hogy figyeljenek az apró részletekre, mert az író sok mindent elárul, aminek lehet, hogy csak 200 oldal múlva lesz jelentősége, ugyanakkor tévútra is visz egy-egy elejtett megjegyzéssel.

Anthony Ryan: A várúr
Hollóárnyék trilógia 2. része
Hazatérése után Vaelint, az új király kinevezi az Északi Végek várurának. A megfáradt harcos azt reméli, végre békére lelhet ezen a kietlen, fagyos vidéken, távol a királyság hazugságaitól és intrikáitól. Ám a vér énekével megáldottak nem élhetnek csendes életet. Sok ellenség elhullott Janus király háborúiban, de nem minden legyőzött halt meg, így Vaelin célponttá válik, nem csak azoknak, akik bosszúra szomjaznak, hanem azok számára is, akik tudják, mire képes. A Hit alapjai megrendültek, a királyságban egyre többen beszélnek nyíltan uralkodóváltásról. A vér éneke felbecsülhetetlen segítőtárs az ilyen vészterhes időkben, de használója az igazi hatalom töredékét birtokolja csak azokhoz képest, akik ismerik titkait. Valami ugyanis a királyság ellen vonul, valami, ami szörnyű erőknek parancsol, és Vaelinnek rá kell ébrednie: a végső megsemmisüléssel szembenézve még a legkelletlenebb kéz is kész kardot rántani.
Műfaj: fantasy, high fantasy
Kiadó: Fumax 2015
Szerettem olvasni, jó volt. De. 
Az első rész az igazi nagy fantasykhez mérhetően is színvonalas volt, a jól felépített karakter központúságával és a jól megszőtt, bár eléggé lassú történetével. 
Ez a rész viszont csak egy a sok jó, de nem kiváló színvonalú könyvek között. Más kategória. 

Két bajom volt vele, az egyik a rengetek mellékszereplő, akiket képtelen voltam megjegyezni, nem is tudtam kötődni hozzájuk, így sorsuk (haláluk) nem tett rám mély benyomást. 
A másik problémámat nehéz megfogalmazni, de talán úgy írnám le leginkább, hogy nem tapadt a történet. 
Volt úgy, hogy két napig nem tudtam olvasni és amikor újra kezembe vettem, fogalmam sem volt, hogy éppen hol tartok, kivel mi van. A 4(5) szálon futó cselekmény is megnehezítette a dolgot, bár én kimondottan szeretem a több szálas sztorikat. Na ennyit a hibákról. 
Amúgy ahogy már írtam élveztem a történetet, érdekes volt, hogy míg az első rész szinte teljesen férfi központú volt, most két hölgy is saját fejezeteket kapott, mégsem fordult át a cselekmény romantikus giccsbe (ezért szeretem jobban a férfi fantasy írókat). 
A történet nemhogy nem lassú, de valósággal száguld, rengeteg minden történik a 4 főszereplővel, miközben végig tudtam, hogy hosszú vándorlásuk egy felé viszi őket. 
Leginkább Frentis életének alakulását követtem a legnagyobb érdeklődéssel, de az új szereplő Reva is hozott frissességet a könyvbe. 
Értékelésem: 10/8 Annak ellenére, hogy más a színvonala ennek a résznek, mégsem tudok 8 pontnál rosszabbat adni rá (talán inkább az első részt kellene felpontoznom). 
Kíváncsian várom a folytatást. (júliusnál lesz)

Erika Johansen: Tear királynője

Tear királynóje sorozat 1. része A tizenkilenc éves Kelsea Glynn pontosan olyan, mint a többi hasonló korú lány: engedetlen, meg van győződve a saját igazáról és mindig mindent jobban tud az idősebbeknél. De tőlük eltérően ő éppen egy királyságot készül megörökölni: egy királyságot, ami korrupt, romlott és veszélyes. Vagy a legrettegettebb uralkodójává válik, vagy már az első héten orgyilkosok áldozata lesz – minden rajta múlik, és azon, hogy milyen döntéseket képes meghozni. Erika Johansen regénye klasszikus fantasy elemekből építkezik, de nem szégyell sokszor kegyetlen és erőszakos lenni: a Tear királynője egy fiatal lány történetét meséli el, aki sokáig volt kénytelen száműzetésben élni, hogy végül hűséges testőreivel visszatérjen, és elvegye, ami jogosan jár neki. Fekete mágiával, rejtélyekkel és akciódús jelenetekkel teli történet, amire már Hollywood is lecsapott: várhatóan Emma Watson lesz a készülő film főszereplője és egyben producere is.

Műfaj: fantasy, high fantasy, ifjúsági

Kiadó: Agave 2015

Ez az a tipikus „jólesett” kategória. Szerettem olvasni, sőt a feléig faltam az oldalakat, kedveltem Kelsea-t és a többi szereplőt is, a felépített világ is tetszett. Középkori fantasy világ mágiával, amiről azonban kiderül, hogy a jövőben játszódik, valamilyen még nem körvonalazódott apokaliptikus esemény után. A főszereplő egy karakán csajszi, egyenlőre szinte nulla a romantikus vonal a sztoriban, de azért vannak figyelemre méltó férfi karakterek is. 
Értékelésem: 10/8 mert hiányzik a fűszer a történetből. 
De mindenképpen vevő vagyok a folytatásra.

Brent Weeks: Az árnyak útján

Éjangyal trilógia 1. része

Durzo Blint számára az orgyilkosság művészet, és ő a város legelismertebb művésze.
Azoth számára kétes a túlélés. Valami olyasmi, amit senki sem garantál. Utcagyerekként nő fel a nyomornegyedben, és megtanulja gyorsan felmérni az embereket. Ahogy megtanul vállalni bizonyos kockázatokat is. Olyan kockázatokat, mint Durzo Blint tanítványának állni.
De hogy felfogadja őt, Azothnak hátat kell fordítania régi életének, és elfogadnia új személyiségét és nevét. Nem Azoth többé. Kylar Sternként meg kell tanulnia az orgyilkosok világának veszélyes politikáját és a különös varázslatokat – és kifejleszti a halálhoz való érzékét.

Műfaj: fantasy, high fantasy

Kiadó: Könyvmolyképző 2010

Az év eleji krimi korszak után, most fantasy korszakomat élem. Csak és kizárólag ez a műfaj köt le, ebből is a high és dark fantasy. 
Csináltam egy áttekintést itt a moly-on arról, hogy milyen könyveket érdemes beszerezni ebben a kategóriában, így aztán nem véletlen, hogy az értékeléseim is többnyire pozitívak, hisz sok moly (többnyire) nem tévedhet. 
Bár van 0. történet is ehhez a sorozathoz, direkt nem azzal kezdtem, bevallom én nem bírom az utólag megírt előzményköteteket, sem pedig a kiegészítő novellákat (ahogy elnézem ennek most óriási divatja van a magyar szerzők körében is), talán majd sorra kerül ha elolvasom az összes részt. 
Jó kis történet volt, érdekes szereplőkkel, egy kemény világgal, amely azonban bennem nem állt még össze egésszé. Kicsit hézagos a világfelépítés, de nyilván kell valami a többi részbe is.
Rengeteg az akciójelenet, különösen a vége felé, nekem már túl sok is volt, főleg hogy rengeteg mágia is volt benne, ami ilyen mennyiségben számomra már nem élvezhető. 
A sok csűrcsavar, hazugság és a fordulat a végén (Roth) engem már lefárasztott, de mindezek ellenére örülök, hogy megvan a 2. rész is és folytathatom tovább. 
Érdekes módon nem Kylar sorsa izgat jobban, hanem Logané.  Értékelésem: 10/8

Brandon Sanderson - Tűzlény

Fülszöveg:
Davidnek mindenki azt mondta, lehetetlen – hogy még a Leszámolók sem öltek meg soha egyetlen Főidolt sem. Ám a legyőzhetetlen, halhatatlan, elpusztíthatatlan Acélszív halott. És David oltotta ki az életét. Úgy volt, hogy Acélszív megölésével könnyebbé válik az élet. Ám Davidnek rá kellett jönnie, hogy ettől csak még több kérdése támadt. Komoly kérdések. És Új-Chicagóban nincs senki, aki ezekre válaszolhatna. Újjáépített Babilon, az egykor Manhattan néven ismert városrész, azonban számos lehetőséget rejt. A titokzatos Főidol, Regália uralkodik a vízzel elárasztott, leigázott Újjáépített Babilonban, de David biztos benne, hogy erre vezet az út, hogy megtalálja, amit meg kell találnia. A Főidol zsarnoksága alatt nyögő városba veszélyes ugyan behatolni, de David kész vállalni a kockázatot. Mert Acélszív megölése lyukat ütött David szívébe. Méghozzá oda, ahol egykor a bosszúvágya lakozott. És ezt a lyukat valahogy egy másik Idol töltötte ki – Tűzlény. David pedig hajlandó egy komorabb és még veszélyesebb küldetésre indulni, mint amilyen az Acélszív elleni küzdelem volt, hogy megtalálja Tűzlényt, és meglelje a válaszait.

Leszámoló trilógia 2. része
Műfaj: sci-fi-fantasy, ifjúsági
Kiadó: Delta Vision 2015

Az első rész címe: Acélszív, erről a bejegyzésem itt  olvasható.

Először is köszönöm a Delta Vision-nek, hogy végre normális betűméretben és sorközzel adták ki ezt a könyvet, így nem kellett már kora este abbahagynom az olvasást a fáradt szemeim miatt.

Az első részhez hasonlóan ez a történet is vászonra termett. Sanderson olyan részletgazdagon, és mégis unalomtól mentesen ír, hogy azonnal látom a történéseket ahogy azt a filmvászonra elképzelem. A Tűzlény is rendkívül pörgős, egy pillanatnyi szusszanást sem enged, ha nem hátráltattak volna bizonyos körülmények egy nap alatt kiolvastam volna annyira beszippantott.

Az Acélszív szürke fémvárosát, most felváltja a színes, vízzel elárasztott Újjáépített Babilon (régi New York), ahol Pirkadatnak köszönhetően minden épületet növények szőnek be. Bár itt is egy Főidol uralkodik és követ el rémtetteket, az emberek mégis jóval optimistábban élik meg mindennapjaikat. 

Ami miatt azonban nem tudtam kitörő örömmel lelkesedni az új helyszínnek, hogy két kedvencem Cody és Abraham sajnos Új-Chicagóban maradt és így csak epizódszerepet kaptak. Megismerkedtünk helyettük új Leszámolókkal, de azért remélem az utolsó részben újra összeáll az első részben megszokott kis csapat (legalábbis egy része).

Nem akarok spoilerezni, de igazán váratlan fordulatokkal folytatódott David és az Idolok története. Sok minden kiderült magáról a Vészről is, ami megalkotta az Idolokat, de rengeteg kérdés még megválaszolatlan maradt. 

És természetesen ez a rész is úgy ért véget, hogy azonnal a folytatásért kiált.

A kiadó 2016-ra ígéri a befejezőrészt Mitosis címmel. Nagyon remélem nem kell sokáig várnunk rá. 

Történet: 10/8

Karakterek: 10/8

Stílus: 10/9

Összesítve: 10/8

Hozza az előző rész színvonalát.

Mivel nem hemzseg a piac a fiúknak írt ifjúsági fantasyk-tól, mindenképpen hiánypótló regény.

Brandon Sanderson - Acélszív

Fülszöveg:
Hősök nem léteznek.
Az Idolok hihetetlen képességekkel bírnak, de őket egytől-egyig a gonoszság vezérli.
Chicago felett a leghatalmasabb Idol vette át az uralmat. Acélszív parancsol az elemeknek, és állítólag nem fog rajta pisztolygolyó, penge és bomba sem. Legyőzhetetlen.
Mindez tíz éve történt. Az emberiség a puszta túlélésért küzd. Senki sem lázad, csupán egyetlen csoport: a Leszámolók. Átlagemberek sötét, kétes csoportja, akik eltökélték, hogy az Idolok tanulmányozása révén kiderítik a lények gyenge pontját, és végeznek velük.
A nevem David Charleston. Egyelőre még nem tartozom a Leszámolók közé, de feltett szándékom csatlakozni hozzájuk. Van nálam valami, amire szükségük lehet. Valami értékes és hihetetlen dolog. Nem tárgy, hanem tudás. Én ismerem a titkát.
Tanúja voltam annak, amint Acélszív megsebesül.

Műfaj: ifjúsági fantasy - szuperhősös
Kiadó: 2014 Delta Vision
Leszámolók sorozat első része.


Van a környezetedben egy 14-16 év körüli, a szuperhősös filmekért rajongó srác, aki azonban könyvet csak tanulás céljából vesz a kezébe? Vedd rá, hogy olvasson bele ebbe a regénybe!
Véleményem szerint, ez egy olyan könyv amivel meg lehet szerettetni az olvasást a fiatal fiúkkal is.
Nem véletlen, hogy Hollywood is érdeklődik a sztori iránt, igaz elég lassan csordogálnak csak a hírek ezzel kapcsolatban.
Minden megvan benne ami kell egy jó szuperhősös, akció dús, szerethető karakterekkel teli filmhez, ami még néha humoros is tud lenni.

Sanderson ismét egy különleges világot teremtett, igaz éppen csak annyit felfedve belőle, amit egy sorozat első része megkíván.
A cselekmény hihetetlenül pereg, soha nem laposodik el, lélegzetvételnyi idő sincs, annyi minden történik. Emiatt rendkívül olvasmányos és egy percig sem unalmas a cselekmény, viszont nincs idő megpihenni és kicsit jobban megismerni a karaktereket. Sajnos azt kell mondjam ismerve más Sanderson könyveket is, az írónak nem erőssége a karakterábrázolás.
Főhősünk, David 20 éves, sokat megélt fiú, de néha úgy viselkedik, mint egy 13 éves kiskamasz, ami kicsit hitetlenné teszi a figuráját, viszont ebből is látszik, hogy ki a célközönség.
Van persze lány is a történetben, de a szerelmi szál elhanyagolható és amúgy is Megan karaktere sokkal érdekesebb egy szimpla lányénál, akibe beleszeret a főhős.
Bár a leszámolók gárdáját viszonylag megismerjük a történet folyamán (kedvencem Cody, naná hisz skót származású), a gonosz Idolokat és különösen Acélszív figuráját elég sok homály fedi. Különösen annak fényében, hogy végül is ő a címszereplő.
Eléggé keserű az a világkép, hogy aki hatalmat kap, az szinte mind a gonoszok közt végzi.
Ami még furcsa volt nekem az a humor, valahogy nem mindig esett jól, nem voltam rá mindig vevő.
Aki figyelmesen olvas, annak azért sok minden kikövetkeztethető a későbbi fordulatokból. De ez nem az a könyv amin sokat kéne agyalni, egyszerűen csak szórakozni kell rajta és vele.

Ezt a bejegyzést egy újraolvasás után írom, amit a 2. rész kézbevétele előtt ejtettem meg. Azt kell mondjam nagyon rám fért, mert szinte semmire sem emlékeztem az egészből, valószínűleg azért mert túl sok akciójelenet volt benne, amit az én kis agyam kiszelektált egy rakás lényeges infóval egyetemben.
A véleményem igazából nem változott: remek kikapcsolódást nyújt, szórakoztat (nem csak tizenéves srácokat), sőt kíváncsivá tesz a folytatásra, de hiányzik belőle valami plusz, ami mondjuk az Elantrisban megvolt.

Történet: 10/8
Karakterek: 10/8
Stílus: 10/8

Összesítve: 10/8
Érdemes elolvasni azoknak, akik szeretik a könnyen emészthető fantasztikus irodalmat, kedvelik pl. Pittacus Lore sorozatát, vagy az ifjúsági disztópiákat.
Én pedig már olvasom is a folytatást. A címe: Tűzlény (bejegyzés lesz)

Cassandra Clare: Az angyal (Pokoli szerkezetek 1)

Fülszöveg:
A mágia veszélyes 
– de a szerelem még veszélyesebb!
Amikor a tizenhat éves Tessa Gray megérkezik a viktoriánus Angliába, valami rettenetes vár rá a londoni Alvilágban, ahol vámpírok, boszorkánymesterek és más természetfeletti lények járják az utcákat a gázlámpák alatt. Tessának nincsenek barátai, és egyetlen pillanatra sem érezheti magát biztonságban, ezért menedéket kér az Árnyvadászoktól, akiknek egyetlen célja, hogy megszabadítsák a világot a démonoktól. 
Ahogy egyre mélyebben merül el a világukba, a lány azt veszi észre, hogy egyszerre varázsolja el két legjobb barát, és nem sokára rá kell döbbennie, hogy a szerelem a legveszélyesebb varázslat mind közül.

Műfaj: 19 században játszódó ifjúsági fantasy steampunk beütéssel.
Kiadó: Könyvmolyképző 2012
Pokoli szerkezetek sorozat eddig magyarul megjelent részei:
1. Az angyal
2. A herceg
3. A hercegnő

Valóban jobb ez a történet, mint bármelyik általam olvasott Végzet ereklyéi rész, de azért nekem nem lesz kedvenc.
A másik sorozatnál kifogásoltam Clare írói tehetségét (amiért aztán meg is kaptam a magamét a moly-on) most túl sok bajom már nem volt a stílusával, egyedül a befejezetlen mondatok bosszantottak benne, de lehet, hogy csak azért volt zavaró, mert rosszul volt tördelve a szöveg, vagy hiányoztak az írásjelek. 
Azzal, hogy a történet a 19. században játszódik, lett egyfajta bája illetve hangulata az egésznek, nekem ez sokkal jobban bejött. 
A főszereplő lány, Tessa is jóval kedvesebb volt szívemnek, mint Clary. Will viszont egy az egyben Jace, és hozzá inkább negatív érzés társul részemről, így a kialakulóban lévő szerelmi szál nekem érdektelen, mivel nem tudok szurkolni nekik. 
Magnus Bane, aki a legígéretesebb szereplő volt az Ereklyékben sajnos itt is csak epizódszerepet kapott.
Tulajdonképpen a történet hasonló, itt is egy átlagos lányról derül ki, hogy természetfeletti képességgel rendelkezik, ami által betekintést nyer az árnyvadászok különleges világába. 
Jóval kevesebb az esemény ebben a történetben, mint az alap sorozatban, mondhatnám azt is, hogy unalmas volt a könyv első fele. 

Cassandra Clare

A lassú építkezés után beindult a cselekmény, elkezdődött a jó és rossz harca, ami tetőzzön egy csatában, hogy aztán egy olyan végbe forduljon, ami azonnal követeli a folytatást. 
Legalábbis azok számára, akiknek bejött az, amit olvastak.
Mivel engem annyira nem nyűgözött le a történet, így nem is érzek ellenállhatatlan késztetést  a második rész azonnali kézbevételére. Majd egyszer. Talán.
Abban viszont nem vagyok biztos, hogy az, aki ezt a sorozatot olvassa először, vajon tökéletesen megért e mindent ebből a képzeletbeli világból és sajátos nyelvezetéből, kifejezéseiből. Clare szerintem feltételezte, hogy az Ereklyék rajongói fogják ezt is olvasni, így nem igazán magyarázza meg az általa alkotott világot. 

Amit még nem értek az a borító.  Az angyal egy medál, amiről kiderül, hogy egy szerkezet, rajta is van a borítón, de ki ez a pasi?

Történet: 10/6 - az eleje unalmas és lassú
Karakterek: 10/7 - Jem és Henry szimpi
Stílus: 10/7 - még mindig érzek benne az olvasásból kizökkentő mondatokat

Összesítve: 10/7
Aki szereti az ifjúsági fantasyt a viktoriánus korba helyezve annak telitalálat. Aki szerette A Végzet ereklyéit annak pedig kötelező!

Samantha Shannon: Csontszüret

Fülszöveg:
2059. Scion London. 
Paige Mahoney látszólag egy átlagos tizenéves lány, aki titokban egy alvilági szervezetnek dolgozik. Kisstílű lopások helyett ő nagyobb tétben játszik. Paige egy álomhacker, aki feltöri mások elméjét, és a gondolataikban kutat fontos információk, összeesküvési tervek után. Mindezt pénzért. Egy nap azonban sötét és gonosz erő keríti hatalmába… Beláthatatlan következményekkel. 
Oxford több évszázada lekerült a térképről, azóta titkos börtönváros, ahol a paranormális bűnözőket tartják fogva egy idegen faj felügyelete alatt. A rephaiták belőlük toboroznak hadsereget, hogy véghezvigyék titkos tervüket. Paige mentora és kiképzőtisztje Arcturus, a vérhitves, aki halálos ellensége az embereknek. Ahhoz, hogy szabaduljon, be kell törnie mestere elméjébe, és fel kell fedni a titkát…

Műfaj: disztópia, fantasy, ifjúsági
Kiadó: Athenaeum 2013.
Csontszüret egy 7 részesre tervezett sorozat első része. 
Írónője Samantha Shannon 1991-es születésű londoni lány, akit már most ki is kiáltottak az új Rowlingnak, ami több szempontból is túlzás, hisz egészen más műfajban ír, de remélem felnő majd honfitáráshoz. 

Samantha Shannon

2015 februárjában már olvastam ezt a könyvet, mivel most jelent meg a 2. része, így eljött az idő az újraolvasásra. Ennek örömére meglehetősen kedvezményes áron saját példányt is be szereztem, mivel már első olvasáskor úgy éreztem ez egy olyan sorozat, mely helyet érdemel a polcomon. 

Már első találkozásunkkor is imádtam ezt a történetet, de másodszorra még inkább belopta magát a szívembe. Kellett is egy újraolvasás, hisz a történet és a benne felépített jövőkép jóval összetettebb a szokásos disztópiákénál. 
Az értékelésekből úgy vettem észre sokaknak talál túlságosan is bonyolult, ez az egyik oka, hogy tetszési %-a már 90 alá került a moly-on. A másik ok pedig gondolom az, hogy gyakorlatilag nincs szerelmi szál, illetve csak egy ici-pici kis izzás van a szereplők között, melyből csak reménykedhetünk a későbbiekben egy nagy lobbanásra. 
Nem mondom, hogy teljesen eredeti az ötlet, de legalább nem egy-két hanem sok-sok ötletből lett összegyúrva és így már egész újnak tűnik. Elég sok az információ ami rázúdul az emberre, túl sok a szám és az idegen kifejezés - amikről fogalmam sincs hogyan kellene kiejteni - ezek szerintem meglehetősen ijesztően hatnak az olvasóra, különösen azért mert már az első oldalakra is ez a jellemező. 

"Olyasmit is érzékeltem, ami nem a közvetlen közelemben történt: rögtön tudtam, ha kint, az utcán végigsétált egy látó, és megéreztem, amikor Covent Gardenben gyülekezni kezdtek a lelkek. Amint rákapcsoltak a létfenntartó gépekre, a Seven Dials egy mérföldes körzetében bármit kiszagoltam az éterben."

A főszereplő lány végre nem tini, hisz már 19 éves, a férfi főszereplők meg még idősebbek, mégis azért megmaradt a YA kategória bája is, hisz nincs benne erotika. Nálam külön előny, hogy miközben a saját és más emberek életének megmentéséről van szó, nem a szerelmi nyűgjén töpreng oldalakon keresztül a főhősnő. 
A cselekmény végig izgalmas és eseménydús, ha nem is váratlan de különös fordulatokkal. 

A történet egy olyan alternatív jövőben játszódik, amelyben régóta élnek köztünk tisztánlátók. A köznapi emberek természetesen félnek a sokféle különleges adottságokkal rendelkező emberektől, így a karhatalom megpróbálja begyűjteni őket. A főhős Page álomjáró, ami egy különlegesen ritka képesség, ő a Hét pecsét nevű bűnöző csoport egyik tagja.
Egy nap végzetes hibát követ el és elfogják, több társával együtt egy Sheon I nevű helyre szállítják, ahol legnagyobb megdöbbenésére egy idegen faj a rephaiták uralkodnak. Már 200 éve titkos szövetségre léptek a London területén létrejövő Scionnal. Page a XX. csontszüret keretében kerül a városba, ahol különböző próbatételek várják. A rephaitak külsőre emberi lények, de az emberek aurájából táplálkoznak. Page-t a vérhitves Arcturus választja ki tanítványának. Miközben Page próbálja kifürkészni e világ titkait, felkelti a rephaiták vezetőjének Nashirának a figyelmét. Immáron az életben maradása a tét.     

Fassbander, mint a Nagymester

És a férfi főszereplő! Úgy kellett már nekem egy ilyen karakter! Nagyon titokzatos, elsőre félelmetes, de mégis már az első megjelenésekor érezni lehet, hogy hatalmas lehetőségek vannak benne és még a könyv végén sem tudom eldönteni, hogy ő vajon a jó vagy a rossz oldalt képviseli (bár eldőlni látszik, de azért még sok a homály) és ez nagyon jó egy könyvsorozat esetén. Még a neve is különleges: Arcturus Mesarthim. 
Szó van a könyv megfilmesítéséről, bár konkrétumot nem találtam, az én ajánlatom Arcturus megformálására nem lehet más, mint: Michael Fassbander. 

Hogy negatívumot is mondjak: sajnos rengetek a nyomdahiba a könyvben, remélhetőleg a folytatás nem ilyen lesz. 
Viszont a borító gyönyörű.


Történet: 10/10
Karakterek: 10/10
Stílus: 10/10


Összesítve: 10/10 - Kedvenc
Azoknak ajánlom akik szeretik a kicsit összetettebb, bonyolultabb disztópiákat. Engem pár részlet emlékeztet a Tündérkrónikákra, bár ez nem olyan vicces. Jók a szereplők, izgalmas a cselekmény.
Elrettentő lehet, hogy a történet 7 részre tervezett és nem lezárt az első rész. És angolul is még csak két rész készült el. 

"Perzselt a lélegzete. Lassan csókolóztunk. Ne hagyd abba, ne hagyd abba! Semmi másra nem bírtam gondolni, csak erre: ne hagyd abba. Végigsimított a csípőmön, a hátamon, szorosan magához ölelt. Éreztem súlyosan dobbanó szívverését. A ritmusát. A ritmusomat."

Gaura Ágnes - Lángmarta örökség

" …neked tényleg mindegy, melyik testrészeddel gondolkodsz, a farkadban is kábé annyi virgonc agysejt van, mint a szürkeállományodban. Nekem viszont elég neuron működik az agyamban ahhoz, hogy még az általatok gerjesztett problémákat is elemezzék és menedzseljék, így nincs szükségem arra, hogy más testrészemmel is gondolkodjak – magyaráztam a férfiak és nők közötti egyik alapvető különbséget.
– Ezt az elméletet bizonyára a fallosz-irigység szülte – jegyezte meg Attila lebiggyesztett ajakkal.
– Nem túl valószínű – feleltem, mivel fallosz-irigység nem létezik. Azt az elméletet a fallosz-büszkeség szülte."

Borbíró Bori sorozat 4. része.
Előző részről itt írtam.

Sztori:
Weinhauser nagyi hagyatéka nem csak szellemi  kihívások elé állítja Borit, az egyiptomi hieroglifákkal írt szöveg ugyanis óriási veszélybe sodorja a lányt. Felbukkan egy ősi boszorkányszövetség, egy Ajtony nevű vámpír, és a Hajós dinasztia képviseletében Jakab. Ők mind az örökséget akarják. Miközben folyik a harc és a taktika a felek között, Géza is meglepetéssel szolgál.

Moly-adatlap

Az előző rész okozott némi csalódást, így kicsit féltem vajon miként alakul a történet. Szerintem Ágnes olvasta az előző részekhez megfogalmazott kritikáimat és most az én ízlésem szerint írta meg a sztorit.
Na persze, ez csak vicc volt, de tény, hogy sokkal jobban tetszett ez a történet, mint az előző két rész.

A továbbiak olvasása csak az előző részek ismeretében ajánlott!

Az elején nem volt hosszú felvezető, rögtön elkapott a történet és vitt is magával. Gyerekkoromban imádtam Egyiptom  történelmét, azóta ugyan megkopott a varázs és a tudásom is, de jó volt egy kicsit elmerülni újra ebben a témában. Igaz már szinte vége volt a könyvnek mire megérkeztünk Egyiptomba, de én nem bántam, sőt. Az azelőtti történések sokkal jobban tetszettek, mint a sírkamrás jelenetek.
Imádtam, hogy Attila ismét a régi önmaga, vagy legalábbis majdnem hozza az első részben megismert bunkó, cinikus, titokzatos lényét. Bori és a közte folytatott párbeszédek a legjobb jelenetei a könyvnek. Remélem sokáig megmarad köztük a távolságtartó vibrálás, kár lenne elrontani egy románccal. Toporogjon csak egy helyben a kapcsolatuk, legyen jó sok előjáték, hogy aztán robbanhassanak majd úgy kb. a 7-8. részben. :) Addig sok-sok vihart és szócsatát!
Ami Gézát illeti nekem eddig túl színtelen volt, de most kapott egy rendkívül érdekes történetszálat ezzel az átalakulással, kíváncsian várom a folytatását. Remélem bekever még Bori életébe.
A másik meglepetés Fehérholló, akinek személyiségébe sokkal mélyebben beláthattunk, mint eddig. Egész megkedveltem a fickót.
Sajnos Béla és Koppány nem szerepel a részben épp csak meg vannak említve. Eric még mindig parkolópályán van, amolyan- na hozzuk be őt is egy-két jelenet erejéig nehogy elfelejtse az olvasó- szinten.

Erre a részre is jellemző, hogy a könyv 80 %-a párbeszédekből áll, de már nem zavart annyira, mint az előző résznél, mivel nem volt annyi magyarázó, már-már okoskodó a szöveg ami megtörte volna a dinamikát. Ágnes stílusa melynek jellemzője a könnyed, fiatalos, humoros párbeszédek még mindig levesz a lábamról. Nagyon olvasmányos és magával ragadó. Nekem sokkal pergőbb volt, mint az eddigi könyvek, egyszer sem kalandoztam el olvasás közben, pedig ez eddig mindegyik részél előfordult. 
Már nemcsak a húgom, de az unokatesóm is rajongója lett a sorozatnak.


Történet: 10/9
Karakterek: 10/9
Stílus: 10/10

Kiadás: Delta Vision 2014
Hétköznap kezdtem el amikor csak este tudok olvasni, de ezt a könyvet akkor képtelenség, mert olyan apró betűkkel van szedve, hogy megfáradt szemeim nem bírják. De sebaj mert a hétvégén ráértem.

Műfaj: urban fantasy

Értékelés: 10/9
Csak azért nem tíz, mert a sírkamrában történtek nem tetszettek és mert mondat közben van vége ennek a résznek. Nagyon várom a folytatást, remélem még idén!

Anita Gayn - Démoni titkok

"Alapesetben az angyalok odafent, a démonok odalent tanyáznak, de néha a két főgóré oszt nekik néhány jegyet, hogy beugorhassanak látogatóba hozzánk. Az angyalokkal nincs gond, legalábbis általában. Jönnek-mennek, ahogy Isten jónak látja, de Lucifer magasról tesz rá, hogy a haverjai mit csinálnak idefent. És a démonok feljönnek, gyilkolásznak, katasztrófákat idéznek elő, megszállnak fiatal szüzeket, hogy dögös bőrcsizmás gogo-táncost csináljanak belőlük…_Alexis figyelmeztetően morrant egyet. – Egyszóval rosszalkodnak. Erre vagyunk mi. Elkapjuk a grabancukat, és visszaküldjük oda, ahová valók, a Pokolba. Tiszta sor, nem?"

Fülszöveg:

Jay miután autóbalesetet szenved, idegen helyen, csupa ismeretlennel körülvéve tér magához, akik azt állítják, három év telt el a baleset óta, ő pedig időközben egy olyan természetfeletti világnak lett tagja, aminek addig a létezéséről sem tudott.
Kin hosszú évekig magányosan küzdött az emberekért, amíg meg nem találta Jayt. A lány segített neki visszanyerni az emberségét és úrrá lenni a testébe zárt démonon, csakhogy Jay most nem emlékszik semmire, ez pedig az életébe kerülhet…

Pokolból trilógia első része. Moly-adatlap

Miután megláttam a moly-on, hogy lehet jelentkezni Utazókönyvre nem volt kérdés, hogy megteszem, hisz Anita eddigi könyvei kivétel nélkül mind nagyon tetszettek. Ez a könyv azonban jócskán eltér az eddigi történeteitől.

Történet: 10/7
Mindenkinek van egyfajta ízlésvilága olvasmányai terén is. Én szinte mindenevő vagyok műfajok terén, de az urban-fantasy-k tekintetében vannak határaim. Nem szeretem a boszorkányos könyveket, a túl sok fura szerzetet felvonultatót, a mentálosat és legfőképpen az angyalosat. Szerencsére ebben a könyvben az angyalok csak mellékszereplők, de így is megjelenik a pokol és menny, az ördög és angyal, az apokalipszis is emlegetve van, szóval csupa-csupa olyan dolog ami miatt egy könyv nálam már eleve mínusz 1-ről indul. Nagyon meglepett a témaválasztás, hisz az írónő eddigi történeteiben kivétel nélkül mindig a szerelem és a szereplők lelki élete, vívódása volt a középpontban mindenféle fantasy elem nélkül. Ezekből kiindulva, túl sok jóra nem számítottam, de szerencsére a végén mégis pozitív érzésekkel búcsúztam a könyvtől.
A Démoni titkokban felépített világ véleményem szerint jól átgondolt, kellőképpen titokzatos, hagy a képzelőerőnek teret, de ez elvárás is egy trilógia első részénél. Nem voltak üres járatok végig feszes tempójú történetet olvashattam. Nehéz spoiler nélkül írni erről a sztoriról, mindenesetre a fülszövegben említett "testébe zárt démon-t" szó szerint kell érteni. Nagyon jó ötletnek tartom az egy testben két lélek koncepciót.
Nekem egy kicsit zavaros  Anna Romano szerepe és úgy egyáltalán a "rossz" oldal motivációja. De ez lehet azért van mert figyelmetlenül olvastam, főleg a pokolbeli jeleneteket, de mint említettem ez az egyéni ízlésem miatt van és valószínűleg nem a könyv hibája. 
Végre egy sztori ami E/3-ban íródott, és ezáltal jóval szélesebb látókört ad az olvasónak, és mivel nem Jay az egyetlen főszereplő, így hímnemű olvasók is nyugodtan kézbe vehetik.

Karakterek: 10/9
Nagyon kedvelem a főszereplőket. Jay engem emlékeztet egy kicsit Haley-re  a Hazudd, hogy szeretsz-ből. Nagyon kedves, mindenkivel barátságos, rendkívül pozitív a rossz fiút is megszelídítő, de nagyon harcias és talpraesett lány. Kylanmáról viszont elsőre Samara (A kör) jutott eszembe és ettől nehezen tudtam elvonatkoztatni, mindenesetre örülök, hogy az én fejembe nem visít folyamatosan egy másik lény. A Kin-Xamian páros nálam telitalálat. Ők ketten együtt megtestesítik az általam favorizált férfikaraktert amit elvárok egy jó fantasyban, vagyis titokzatos, kemény, sőt durva és kegyetlen, de mégis a szíve mélyén érző lélek. Azt sajnálom, hogy Alexis-t, Dennis-t és Apát nem sikerült jobban megismerni, de remélem a folytatásban az ő történetük is előtérbe kerül. Szeretnék kicsit többet tudni Azravdel-ről is, az ő szemszögéből is látni az eseményeket.

Stílus: 10/8
Én bevallom hiányoltam a több érzelmet, a lelki vívódásokat amiket már megszoktam Anita könyveiben. Viszont továbbra is nagyon értékelem a szép, egyszerű fogalmazást, a szóismétlés hiányát, mely nagyon gyakori hiba ismertebb magyar íróknál. Végre egy író, aki olyan összetett mondatokat tud alkotni, hogy az ne legyen dagályos és mindent megmagyarázni akaró. (ezért nem is értem miért nem talált még kiadót magának ez a lány) Olvasmányos és nagyon feszes a tempó, néha egy kis humor feloldásként még belefért volna. (talán Dennis-Tamme-t kellett volna többet szerepeltetni)

Kiadás:
Underground - Magánkiadás 2013
A borító rettenetesen ronda, egyedül a tűz-színt tudom rajta értékelni. Kicsit fapados. Szerencsére a szerkesztés, nyomtatás jól sikerült, nincs benne több hiba, mint egy "rendes" kiadó által jegyzett könyvben.

Műfaj: urban-fantasy

Értékelésem: 10/8
Eddigi Gayn olvasmányaim alapján nem ezt vártam, de végül is nem csalódtam, sikerült megbarátkoznom a Démonok világával és várom a folytatást.
14-től ajánlom minden fantasy-t kedvelő olvasónak.

Nemsokára közzéteszek egy általam készített bloginterjút Anita Gayn-el. Még szerkesztés alatt van a dolog, de remélem a jövőhéten meglesz.

Michael J. Sullivan - Trónbitorlók

"– Nem is válhat királlyá az, aki nem képes meggyőzni másokat arról, hogy az élete többet ér az övéknél."

Riyria-krónikák 6 részes sorozat, magyarul megjelent kötetei:
1. rész: Trónbitorlók
2. rész: Az elfek tornya - Avempharta
3. rész: Birodalom születik

Moly-adatlap

Sztori:
Royce és Hadrian  a két titokzatos figura megbízatást kap egy kard ellopására. A feladat azonban egy csapda. Letartóztatják és tömlöcbe vetik őket a király meggyilkolása miatt. 


Történet 10/8
Az a típusú fantasy, amit én nagyon szeretek. Egy elképzelt, leginkább a középkorra hajazó világban játszódik, a két főszereplő kellőképpen titokzatos, érett férfi. (Ezt azért hangsúlyozom ki mert elég divat mostanság női főszereplőt tenni egy fantasyba vagy 18 év alatti kisfiút.) Nincs benne túl sok mágia és nem szerepel benne 2-3-nál több fura szerzet, valamint nem kell megjegyezni kb. 200 személyt név szerint. Főhőseink különböző kalandokba keverednek, új ismeretségeket kötnek, miközben cselszövés cselszövés hátán, mindenki megpróbál mindenkit átejteni. A felszín alatt meghúzódó politikai, hatalmi játszmák keverik a szálakat. Egyébként pedig ez egy igazi kalandregény, remek humorral és szimpatikus szereplőkkel. Romantikus szál nincs. Olyan érzésem volt olvasás közben, mintha kimaradt volna nekem egy 0. rész. A két főszereplőnek már hosszú, eseményekkel teli élet van a hátuk mögött, de ezek nem igazán lettek kifejtve és az első rész elolvasása után is csak minimális információt tudok róluk. Talán nem véletlen, hogy angolul már megjelent egy előzmény sorozat.

Karakterek: 10/9
Royce egy kicsit zsémbes mestertolvaj, Hadrian meg egy kardot jól forgató katona. Ahogy említettem már, túl sok minden nem derült ki róluk, megőrizték titkaikat. Általában Hadrian miatt kerül bajba a duó és Royce az aki kihúzza magukat a csávából. Nekem mindegyik szimpatikus, de az igazi kedvencem a mindenre rácsodálkozó szerzetes Myron. A legnagyobb poénok hozzá kapcsolódnak. Alrik megy át a legnagyobb karakterfejlődésen, az elején egy igazén pimasz kölyök, akit az ember legszívesebben lecsapna, de a végére méltó örökösévé válik a királyi trónnak. Aki még biztos szerepet kap a folytatásokban, mert itt eléggé elvarratlan a története az Ezrahaddon, aki még a két főhősünknél is titokzatosabb figura.

Stílus: 10/7
Sullivan semmi egyedit nem talált fel. Olyan a története aminek minden mozzanata ismerős már innen-onnan. Ez amolyan light-fantasy. Könnyen emészthető, olvasmányos, szerethető és szinte egy nap alatt kivégezhető. A történetszál szépen el lett varrva, nem kiállt rögtön a folytatásért. De pont ezek adják meg a varázsát, hisz nem kell közben agyalni, megjegyezni 128 szereplőt, bíbelődni egy kitalált nyelven írt szöveggel, hanem egyszerűen csak élvezni kell és kikapcsolódni. 
Nagyon jó tv-sorozatot lehetne forgatni belőle!

Kiadás:
Fumax 2012
Ez az első Fumax könyv amit olvastam, reménykeltő a találkozás az biztos. Mivel a folytatásokért is ez a kiadó a felelős biztos, hogy olvasok még tőlük. A borító kicsit átlagos lett, szép a színe, de nemigazán figyelemfelkeltő.
Piros pont viszont a térképért és a szójegyzetért mindenképpen kijár. 

Sullivan

Műfaj: fantasy, kalandregény

Összegezve: 10/8
A könyv háromnegyedéig 10/10 volt nálam, de akkor valamiért megtört a varázs. Talán majd a folytatás kárpótol, eddig csak jót hallottam róla.
Ajánlom azoknak is akik nem szeretik a fantasy-t, de kedvelik a történelmi kalandregényeket.
12-99 éves korig mindkét nem képviselői bátran fogyaszthatják.