Az első rész értékelése:http://ananiila.blogspot.com/2011/10/brandon-sanderson-kodszerzet-i-ii.html
"Acélba vésem ezeket a szavakat, mert semmi sem biztos, ami nincs fémbe zárva."
Ismételten két részben jelent meg magyarul a trilógia 2. része. Az események az első rész után egy évvel folytatódnak.
A továbbiakban csak az olvasson aki nem fél spoilerbe futni!
Vin elpusztította maga sem igazán tudja hogyan, az Uralkodót. Kelsier azonban halott. A király, Vin szerelme Elend Venture lesz. A bajok nem szűnnek, hamarosan Luthadel körül három sereg is összegyűl, hogy bevegye a várost. Megjelenik egy titokzatos ködszerzet Zane és a köd is furcsa alakzatot vesz fel.
Számtalan dolgot mesélhetnék még a történésekből, de a célom inkább az hogy kíváncsiságot keltsek az olvasásra azoknak akik még nem ismerkedtek meg e remekművel és nem akarom rontani a meglepetés erejét.
Igen az első részen még fanyalogtam egy kicsit és bár ez sem hibátlan azért már már megközelíti azt. Sanderson nagyon jó mesélő és bár most is kicsit terjengős már megbocsátom neki mert szeretek a figuráiról és az általa alkotott világról olvasni.
Pörgősebbnek éreztem mint az első részt, hamarabb ki is olvastam, jobban lekötött. Folyton nézegettem hogy még mennyi van hátra mert nem akartam hogy vége legyen. Na ez az igazi jó könyv ismérve.
Nagyon remélem hogy minél előbb kiadják magyarul a befejező részt, de biztos hogy előtte tartok újraolvasást.
Ami ugyan nem hibája a könyvnek de azért rácsodálkoztam, az az intimitás szinte teljes hiánya. Több szerelmespár is van a könyvben de még egy tisztességes csókjelenet sincs. Különösen fura ez nekem olvasva a ma annyira divatos történeteket. A másik problémám a férfi főhős. Én nem különösen szimpatizáltam Kelsierrel és Elenddel sem (bár az ő személyisége mindig változik) örültem Zane feltűnésének, nekem nagyon kellene egy hozzá hasonlító férfi figura. Azért itt látszik hogy az író férfi és nem gondol a női olvasókra.
Mindezek ellenére a kellemes, izgalmas percekért amit e könyv okozott mindenképpen 5/5 az értékelésem.
Nem ismerem a sorozatot, bár már hallottam róla, nézegettem a könyvespolcokon, de valahogy sose jutottam el odáig, hogy leemeljem. Pedig nem tűnik rossznak, csak valahogy hiányzik az a plusz, ami miatt most és azonnal el akarom olvasni, ahogy sok más könyvet is. Hmm, hmm... Azt hiszem, rábízom az időre, hogy végül a kezembe kerül, vagy a feledés homályába merül.
VálaszTörlésTrónok harcával nem ér fel, inkább azt olvasd vagy a Gyűrük urát, bár speciel az nekem nem jött be. De ha igazi klasszikus fantasy akkor ezzel a kettővel kell kezdeni.
TörlésTrónok harca nem az én stílusom, az párom nagy kedvence, de nekem nem való. :D A Gyűrűk Urával is hasonlóan voltam, de az végül csak rákerült a párbajlistámra, hogy ne piszkáljanak már vele folyton. :DD
Törlés