1. kötet: Emma szerelme
Sztori: a fiatal lány, Emma élete fenekestül felfordul amikor nagybeteg édesapjával hazatelepül Magyarországra. Apja halála után annak régi szerelme veszi pártfogásába. A Balaton parti városban nehezen megy a beilleszkedés a kissé különc Emmának. Sokan emlékeznek még gyönyörű édesanyjára akinek viszonya volt a lány pártfogóinak fiával, Gáborral. Emma a férfit vádolja anyja haláláért. Gábor egy nap felbukkan szülei házában.
A sorozat első kötete a millenniumtól a századfordulón, I. világháborún keresztül a Horthy-korszakig vezeti olvasóit.
Sztori: Emmának három fia született: Tamás, Péter és Gábor (Öcsi). A három fiú különböző kinézetű és vérmérsékletű férfivá cseperedik. Életük alakulását követhetjük nyomon, melyre nagy hatást gyakorol a 20-30-as évek politikai helyzete, majd a fasizmus, és a II. világháború kirobbanása.
Az életben maradottaknak pedig meg kell küzdenie a háború után kialakult rendszerrel, régi ellenségekkel. De még ezekben a nehéz időkben is rájuk talál a szerelem, a Kóthay család pedig szépen gyarapodik.
Sztori. Emmának nemcsak fiai, de egy lánya is született: Éva. A hírhedt ötvenes években a forradalom után Emma a lányával Amerikába emigrál. A század második felében a család tagjai szerte a világban találnak boldogulást. Van aki Párizsban, van aki Bécsben, van aki Amerikában él. Egyedül Tamás és családja marad a kommunista Magyarországon.
A lezáró kötet a rendszerváltás utáni években fejezi be Emma és családja történetét.
Igazából ma már nem emlékszem minek vagy kinek a hatására vettem meg ezt a sorozatot, talán az "egy békebeli romantikus családregény" felírat tetszett meg a borítón, vagy az Ulpius 2+1 akciója csábított el. Az első rész után úgy gondoltam kár volt pénzt kiadnom rá.
Az első rész egy kosztümös Romana-Júlia benyomását keltette, melyek olvasására én már kb. 20 éves koromban ráuntam. Azt tudtam, hogy az írónő történész, így azt vártam, hogy nemcsak a romantika és dráma, de maga a történelem is részese lesz történetének. De sajnos ez az első részre nem igaz. Így attól függetlenül, hogy olvasmányos volt a könyv mégis csalódást okozott. Túl sok drámai fordulat, hitetlen párbeszédek, a férfialakok is túl.... nem is találok rá jelzőt milyenek. (Pillanatok alatt beleszeretnek egy nőbe és évekig vágyódnak rá, amíg egy könnyűvérű nőcske be nem lép az életükbe akit rögtön feleségül is vennének ááááá)
De szeretem a családregényeket és ez igencsak olvasmányos volt sok-sok hibája ellenére. Kétszer ennyi oldalon jobban meg lehetett volna alapozni a történelmi hátteret, a karaktereket jobban lehetett volna árnyalni. Reménykedtem, hogy ez a második részben majd jobban sikerül.
Jó fél év kihagyás után vettem kezembe a második részt. Talán azért mert "kötelező" volt olvasni a hamarosan lejáró kihívás miatt, de ez még az előzőnél is kevésbé tetszett, pedig itt már bőven volt történelem. A szereplők többségét ki nem állhattam. Olyan ritmustalan és csak a felszínt kapargató volt az egész könyv. Pedig ennek a résznek van a legjobb értékelése a moly-on. :)
Ez azonban nem riasztott el az utolsó résztől, ami meglepő, de tetszett. Én magam sem tudom, hogy miért. Lehet, hogy a lelkiállapotomnak jobban esett most egy ilyen témájú könyv. Tényleg nem tudom, de majdnem előkerült a papírzsepi is. :) Míg az előző részekkel hetekig szenvedtem, ezt pillanatok alatt kiolvastam, pedig hibák ugyanúgy voltak benne. Ennyi drámát, véletlen találkozást és szép embert én még egy könyvben sem olvastam.
Értékelésem:
Történet: tele van hihetetlen dolgokkal, túl sok véletlennel, rengeteg drámával és első látásra szerelemmel. Vannak bizonyos szálak, amikkel kapcsolatban az az érzése az embernek, hogy ezt már olvasta valahol. Viszont kétségtelen, hogy rendkívül olvasmányos, annak aki szereti ezt a műfajt. Nagyon szépen bemutatja, hogyan kellett átvészelni egy családnak a XX. század meglehetősen nehéz időszakait. A második résztől kezdve már a történelem, a politika is a történet részévé válik nem csak egy hátteret biztosít. Ennek ellenére ez egy lányregény, az is a szirupos, csöpögős fajtából, tehát csak azoknak ajánlom akik erre vevők, azoknak viszont nagyon fog tetszeni. 5/4
Karakterek: na ez az egyik nagy problémája a könyveknek. Végig azt éreztem, hogy a szereplők jelleme nincs teljesen kidolgozva. Csak annyit tudunk róluk, amennyi feltétlenül szükséges a történet szempontjából. És pont ezért nekem nagyon egysíkú figurák, néha olyanokat cselekednek vagy mondanak amit az ember nem vár attól a szereplőtől. Jellemábrázolás vagy jellemfejlődés csak néhány kiragadott szereplőnél van, de nem biztos, hogy így a három könyv elolvasása után tudnék egy jellemrajzot írni Emmáról. Sajnos így én nem is tudtam azonosulni egyik szereplővel sem és nem igazán szerettem meg senkit. Ja és mindenki gyönyörű és okos vagy tehetséges és az új nemzedék megszólalásig hasonlít valamelyik régi rokonra. :) 5/3,5
Stílus: a legnagyobb bajom mégis ezzel volt. Rettentően tárgyilagos, szenvedélymentes az egész. Fábián Janka elmesél egy történetet, de nem alkot véleményt. Bár rengeteg tragédia és szép pillanat váltja egymást a könyvekben engem mégiscsak a 3. rész érintett meg. Rövid 4-5 szavas mondatok jellemzik a könyvet és a párbeszédek sem elég élethűek. 5/3
Kiadás: nagyon tetszik a borító és a színek is, illik a történethez. A 3. rész olvasásakor már annyira belekeveredtem a szereplőkbe hogy reklamáltam a családfát, amit aztán meg is találtam jól eldugva a könyv végében miután befejeztem az olvasást. :)
Emlékezetes jelenet: amikor a huszonéves, érdekházasságban élő lány az első randin, kb. húszpercnyi ismeretség után (nem a férjével) egy hotel lépcsőházában a lépcsőkön veszti el szüzességét, miközben egy emeletre van az üres szoba. Na ez egy, a sok hihetetlen történés közül, ami kiakasztott olvasás közben.
Összefoglalva: 5/3,5 végül is nem bántam meg, hogy megvettem ezt a sorozatot. (egyenlőre nem megy a rukkolára) Lehetséges, hogy egy újraolvasáskor engem is jobban eltalál a hangulata.
Azoknak ajánlom akik szeretik a régi Harlequin kiadványokat, a romantikus történelmi regényeket, akik szeretnek sírni megható történeteken. Inkább nőknek vagy olyan férfiaknak akik már túlélték az Elfújta a szelet. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése