Sztori:
Egy ősi maja prófécia megjövendölte a világ végét, amely 2012. december 21-én jön el…
Közép-Amerika dzsungelében egy kincsvadász felbecsülhetetlen értékű kódexre bukkan egy ősi maja város romjai között. Az USA-ba csempészi 2012 decemberében.
Nemsokkal később egy fertőzés üti fel fejét Los Angelesben, amely elkezd terjedni megállíthatatlanul. Az egész világ száguld a jövendölésekben leírt végitélet felé.
Az egyetlen remény az emberiség számára, ha megfejtik a kódex titkát.
Moly-adatlap
Ezt a könyvet is ajándékba kaptam még tavaly, és sokáig pihent a polcomon, most a Könyvmoly-párbaj kihívására kezdtem el olvasni. Szeretem az összeesküvés-elméleteket, a történelmet, viszont nem szeretem az orvosi krimiket, így egy kicsit felemás érzéssel kezdtem neki a könyvnek.
Az eleje nem is csúszott igazán, mivel túl sok volt az infó, amikre ilyen mélységében nem igazán voltam kíváncsi. Érdekes volt a prion betegségről olvasni és a maja-kultúrába bepillantani, de nekem egy kicsit tankönyv íze volt az egésznek.
Érződött a könyvön, hogy az író rengeteget foglalkozott a témával és amit talált azt igyekezett is mind beleszőni a történetébe, ettől valahogy nem volt elég olvasmányos, gördülékeny, könnyed.
Akkor kezdett el érdekes lenni amikor a kódex fordítása elkezdődött és megismerhettük a maják kultúrájának pusztulását. Legalábbis amit az író elképzelt, hisz ahogy ő maga is írta semmilyen bizonyítéka nincs arra amit könyvében a pusztulás okaként felhozott.
Számomra semmilyen élvezetet nem vett el az olvasástól az a tény, hogy már rég túl vagyunk 2012.12.21.-én és érezhetően nem sok minden történt akkor és azóta. Attól még kalandos fordulatokat hozott a történet, bár nem izgultam rajta túl sokat, ennek oka pedig az volt, hogy a karakterek meglehetősen egydimenziósra sikeredtek. Nem is nyerte el szimpátiámat egyikük sem, szinte mindegy volt számomra, hogy élnek e vagy halnak, ettől aztán nem éltem együtt a történettel.
Úgy éreztem, hogy az író nagyobb figyelmet fordított az egyébként kiváló alapötlete tudományos alátámasztásának, mint a történet kidolgozásának. A szereplők csak úgy jöttek-mentek, nulla jellemábrázolással és minimális háttérinfóval.
Kár érte mert szenzációsan jó könyvet lehetett volna írni ebből az ötletből. Így csak egy szimplán jó könyv lett.
Dustin Thomason |
Karakterek: 10/4
Stílus:10/8
Kiadás: Ulpius 2012
Tetszetős borító, értékelendő tartalommal.
Műfaj: orvosi-végítélet kalandregény
Értékelésem: 10/7
Tipikus egyszer olvasós könyv volt. Nem bántam meg, hogy elolvastam és bátran ajánlom azoknak akik szeretik az ilyen típusú történeteket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése