Sztori:
Marie úgy érzi, hogy mindig a rossz férfiba szeret bele. És ebben talán van is valami. Legújabb választottja egy ács, aki azt állítja magáról, hogy ő Jézus, és azért jött le a Földre, hogy megvívja végső harcát a gonosszal.
moly-adatlap
Olvastam már David Safiertől a Pocsék karmát, amit egyszerűen imádtam. (véleményem itt olvasható) Amikor a könyvesboltban megláttam ezt a könyvet 499 ft-ra leárazva egyszerűen nem hagyhattam ott.
Végül is ennyi pénzt megért.
Történet: 10/6
Elég fura témákat választ Safier a könyveinek azt meg kell hagyni. Az alapsztori igazából egy szingli nő története, vagyis egy kimondottan csajos téma, amit én ugye alapból utálok. Sajnos ettől elvonatkoztatni itt sem tudtam. Itt is megvolt minden klisé: súlyfelesleggel küzdő főszereplőnő, oltár előtti szakítás, bőgés a barátnő (jelen esetben tesó) vállán, elvált szülők, pozitív-negatív lista, a nagy ő megjelenése stb...
Ami egyediséget ad ennek a történetnek, hogy az a bizonyos nagy ő, aki betoppan Marie életébe nem más, mint Jézus. Ezáltal pedig beleszövődik a történetbe a vallás, a hit, a Biblia, Isten. Ettől persze nem lesz komolyabb a történet, sőt.
Azt gondolom Safier a maga különös módján elég szépen levezette, hogy mi a legtöbb ember problémája a hittel. (büntető Isten, örök kárhozat stb.) Sajnos felfedeztem egy-két ellentmondást (elvileg Isten mindenről tud nem? akkor minek kérdez hülyeségeket) és a vége is olyan kurta-furcsa lett. Így aztán nem voltam teljesen elégedett amikor becsuktam a könyvet. (Egy kis boldogságot nem érdemelt volna meg Joshua? Vajon egyszer valamikor megszületett Mareike és Maja?)
Van hitem, de nem vagyok vallásos, így nem kavart fel semmi a könyvben. A történelmi, emberi Jézus megjelenítése meg kimondottan szimpatikus számomra.
 |
| Safier |
Marie a tipikus szingli csaj, és ezzel mindent el is mondtam. A témaválasztás mellett a másik furcsasága Safiernek, hogy ismét női karakterbe bújt bele és szólaltatta meg E/1-ben. És most is remekül. A lány határozott jellemfejlődést mutat, ami lássuk be nem ártott neki.
Jézus nagyon emberi lett, nagyon tiszta, kissé naiv, de eléggé elhivatott. Vagyis hasonló ahhoz akit én a "történelmi" Jézusnak elképzeltem. Hogy mit látott meg Marie-ben? Az örök rejtély marad. A többi szereplőből pont annyit kaptunk csak, ami feltétlenül fontos volt a sztori szempontjából. Kata, aki Marie nővére sokkal szimpatikusabb mint a főhősünk és én még a Sátánt is bírtam. (elképzeltem ahogy az osztrák bodybuilder :)))gépén elröpül a Bahamákra :D)
Stílus: 10/10
Imádtam a kis képregényeket, pedig amikor először átforgattam a könyvet eléggé meglepődtem azon, hogy mi keresnivalójuk egy regényben. A másik kedvencem az volt, hogy az író elképzelhető formát adott a Sátánnak és Istennek azzal, hogy egy-egy ismert ember alakjába költöztette őket. (Sátán-pl. George Clooney, Isten-Emma Thompson).
Egyszerűen imádtam Kirk kapitány és Scotty párbeszédeit. Vagy az olyan apró utalásokat, mint az osztrák bodybuilder, aki a Sátán haverja, vagy a Modern Talking, mint az egyik legnagyobb emberiség elleni gonosztett. Szóval Safier humora és írásmódja most is teljesen lenyűgözött. Csak remélni tudom, hogy a többi könyvét is kiadják magyarul.
Ulpius 2010
Ennek a borítója ellentétben a Pocsék karmájéval nagyon találó. A cím miatt az olvasó nem igazán tudja mire számítson, de a borító utal arra, hogy nem kell komolyan venni ezt a történetet.
Műfaj: humoros regény
Értékelésem: 10/7
Csak a vaskalapos hívők kerüljék, egyébként egy szerethető, könnyed, nagyon humoros könyvecske ez.
Ha mozi lenne azt mondanám rá: igazi popcorn-film.
Ugyan sok kérdést felvet az emberben olvasás közben, de megtéríteni nem fog. Egyszerűen "csak" szórakoztat.
Ajánló:
Jézus megjelenítése a XX. században már megihletett egy magyar írót is Szakonyi Károlyt. Az Adáshiba című színpadra szánt művében Krisztus egy család életébe próbál változást hozni, ők azonban észre sem veszik annyira leköti őket az új találmány, a televízió.
A Győri Színház 2004-es előadása a legjobb színházi élményeim közé tartozik.
