Sztori: Képzelj el egy családot, melyben a középső gyermek Kate 2 éves kora óta leukémiás. Húga Anna csak azért jött a világra, hogy tökéletes donorként szolgáljon nővérének. Az anyát leköti beteg gyermeke életben tartása, az apa tűzoltóként próbálja túlélni a mindennapokat. És még ott van a báty Jesse a problémás gyerek akiről inkább tudomást sem vesznek szülei. A 13 éves Anna ügyvédet fogad, és beperli szüleit, hogy ezentúl ő dönthessen saját teste felől, tudván hogy ezzel halálra ítéli nővérét.
Már maga az alaptörténet is felkavaró. Az ember csak kapkodja a fejét, hogy most kinek is van igaza? Annának aki nagyon szereti testvérét, tulajdonképpen egyetlen barátja, de akinek elege volt már az örökös donor szerepből? Az anyának Sara-nak aki számára másik két gyermeke szinte láthatatlan és csak beteg gyermekét akarja minden áron életben tartani? Na és mi van Kate-tel a beteg lánnyal aki már 14 éve küzd a betegségével. Ő vajon mit akar?
Mindez nagyon érdekesen van tálalva. Ismét E/1-ben íródott könyvről van szó, de most nem 1 hanem 7 ember szemszögéből élhetjük meg a történéseket. Ráadásul az időben is történnek ugrások, mely során megismerhetjük a család egész történetét.
Nincsenek hosszú fejezetek, nagyon tömör, de világos mondatokkal, pokoli érzékletességgel ír erről az elképzelhetetlen szituációról az írónő.
Az utolsó 5-10 oldalig azt gondoltam ismerem a történetet, de ami az utolsó oldalakon történik az elképesztő. Egyrészt nagyon hatásvadász, ugyanakkor pokolian megrendítő. Én személy szerint zokogtam a történet befejezésén. Nem sejtettem, hogy tartogat még egy csavart Picoult és gyanútlanul vártam, hogy végre befejezzem este 10-kor az olvasást. Még most is elszorul a torkom, ha erre a könyvre gondolok.
Az epilógus már nem kellett volna, ez egy kicsit giccsessé tette a lezárást.
Ez egy olyan könyv amire a témája és utolsó 10 oldala miatt még 20 év múlva is emlékezni fogok.
Ez volt az első Jodi Picoult könyv amit olvastam, biztos hogy nem az utolsó, de az is biztos, hogy pár hétig nem kezdek bele egy másik könyvébe, most kell valami könnyed, vidám olvasmány.
Depresszióban szenvedők kerüljék.
Pontozásom: 5/4,5
Nekem ennek a könyvnek már az alapszituációjával problémáim vannak. Mélységesen elítélem azt, hogy egy életet egy másik elé helyezzenek. Az, hogy Annát kizárólag azért szülte az anyja, hogy donor legyen a másik gyereke számára, nekem teljességgel elfogadhatatlan és büntetném az ilyet. Szóval nekem már a könyv elolvasása előtt eldőlt volna, kinek nem adok igazat semmi esetre sem, de mivel már a téma említésétől is idegbeteg leszek, ha belegondolok, hogy ilyen tényleg megtörténhet, ezért jobb, ha nekem nem adják a kezembe ezt a könyvet.
VálaszTörlésEgyetértek veled, ezért is nem egyszerű a sztori.
VálaszTörlés