2013. márc. 24.

Maria Murnane - Papíron príma - Wawerly Bryson (félre)sikerült kalandjai

"-Aha, úgy nézett ki, mint egy szabályos és klasszikus önéletrajzzal rendelkező pasi-mondta Andie.
Ránéztem.
Micsoda?
Papíron príma, de élőben totál gáz "


Sztori: Waverly Bryson 29 éves, San Francisco-ban élő, a munkájában sikeres fiatal nő. A magánéletében azonban nem túl szerencsés. Vőlegénye az oltár előtt szakít vele. Munkahelyén új riválissal kell megküzdenie és apjával való kapcsolatát is rendeznie kellene.
Hogy megőrizze legalább a humorérzékét elkezdi gyártani az "édesem" üzeneteket.


Amikor elolvastam a könyv fülszövegét azt gondoltam ez bizony nem nekem való. Bevallom én  nem bírtam elolvasni a szingli regények örök klasszikusát a  Bridget Jonest, sőt filmen se nagyon szeretem és úgy éreztem ez a könyvecske annak mintájára íródott. Szerencsére nem így van.

Történet: 5/4
Bár egy szingli útkereséséről szól a könyv, mégis teljesen szex-mentes, így bátran ajánlom azoknak akik már csömört kaptak a rengetek erotikus könyvtől, melyek mostanában elárasztották a könyvpiacot.
Főhősünk csetlik-botlik (szó szerint is) a randevúk során, de szerencsére  maga a történet nem csak erről szól. Megjelennek előttük San Francisco utcái, fontos szerepet kap a barátság, a gyerek-apa közti kapcsolat, a munkahelyi problémák. De legfontosabb mondanivalója a könyvnek a saját magunk megismerése mely során eljutunk az örök igazságig miszerint: ne úgy élj ahogy mások elvárják, hanem úgy élj ahogy te szeretnéd.
Nem annyira habkönnyű alkotás, mint vártam,(azt gondoltam, hogy egy Romana füzet bővített kiadása lesz) de nem is fekszi meg az ember gyomrát. Bár Wawe keresi azt a férfit aki nem csak Papíron príma, de nem viszi túlzásba, mint Carrie Bradshaw a  Szex és New York-ban. Nincs agyonerőltetve ez a szingli téma, Wave nem kesereg túl sokat, nem bojkottálja az esküvőket, nem savanyodik be, megpróbálja jól érezni magát. Egyfajta kritikát és öniróniát fejeznek ki az édesem üzenetei.  Igazából nem szolgál semmi különös meglepetéssel, eléggé kiszámítható a történet. Viszont rettentő olvasmányos én alig bírtam letenni.
Sajnos azonban volt ami zavart, ez pedig az Édesem szó túl gyakori használata. Egy idő után már úgy olvastam az édesem üzeneteket, hogy ezt a szót átugrottam.
Maria Murnane

Karakterek: 5/4,5
Az abszolút főszereplő Waverly aki E/1-ben meséli el életének több, mint egy évét. Mellette a többi szereplő csak statiszta a könyvben, de abból van jó néhány. Én kedveltem a főhősnőt. Önbizalom hiányos lány, aki nincs képben a saját értékeiről. A sportpíár területén dolgozik pedig utálja a sportokat, bár ez valószínűleg a születési körülményeinek tudható be. Bűntudatot érez, mert gyerekkorában édesapja miatta hagyott fel jól induló sportpályafutásával. Ami nem tetszett benne, hogy gátlásait alkohollal oldotta fel, már komolyan aggódtam érte, nem akartam hogy a rehabon fejeződjön be a könyv.
Két jó barátnője Andie és McKenna, akik teljesen különbözőek. Andie igazi szingli, ahogy azt az ember a Szex és NY alapján képzeli. McKenna viszont az esküvőjére készül orvos barátjával. A két lány mindig Wave mellett áll és bátorítja az újabb randikra.
Jó néhány férfiú is felbukkan a könyv során, és biztos nem árulok el meglepetést, ha elmondom köztük lesz a tökéletes nem csak papíron príma pasas is.

Stílus: 5/3,5
Ezzel volt a legtöbb bajom. Nagyon nehezen sikerült megszoknom a könyv humorát. Sokáig nem feküdtek a poénok és igazából nem is nevettem hangosan egyszer sem. Nem tudom, hogy ez mennyiben köszönhető a fordításnak. Egyébként meg nagyon olvasmányos, gördülékeny, szellemes írás.

Kiadás:
Cor Leonis kiadó könyve. Furcsa ez a nagyon színes borító, de végül is tetszik. Minden fejezet elején találunk egy édesem üzenetet egy borítékra írva, ez nagyon jól sikerült.
Sajnos több hiba is van a könyvben, a leggyakoribb a meg szó halmozása.
Jómagam hibás könyvként jutottam e műhöz. 1000 ft-ért vettem, amikor a Moning könyveket megrendeltem tőlük (ezért nem lehetünk eléggé hálásak a kiadónak). Valaki lekávézta, de csak jó pár perces keresgélés után találtam meg ezt a hibát.

Összeségében: 5/4
Nagyon jó szórakozás nyújtott számomra. Jólesett.
Tuti nem olvasom el újra egy-két éven belül, (majd 10 év múlva) de ajánlani fogom minden ismerősömnek akik szeretik a romantikus, de egy kicsit sem nyálas történeteket.

Még ezek után sem tudod eldönteni, hogy elolvasd e könyvet?
Édesem, legyen egy jó hétvégéd. Nem kell hozzá más csak nyugalom, egy finom tea, kis harapnivaló és egy jó könyv melynek címe: Papíron príma.

2013. márc. 16.

Leiner Laura - Szent Johanna gimi 8 - Örökké

"Szent Johanna: 5/1* és 5/5* – mit is mondhatnék?
Kitörölhetetlen négy év az életemből, minden perce jelentett valamit onnantól kezdve, hogy anyuék hazahozták a fura iskolai csomagomat, egészen odáig, hogy ma vissza néztem a Jeanne d'Arc-szoborra. A két pillanat közötti időt pedig megpróbáltam az elmúlt években szavakba önteni. Sikerült, ahogy sikerült, teljesen mindegy, mert ezt úgyis át kellett élni."



Sztori: Reninek párizsi ösztöndíj, Corteznek dühös szülők jutottak az előző rész végén. Vajon mi lesz a sorsuk? Együtt folytatják vagy elválasztja őket az élet? És mi lesz a többiekkel? Érettségi, továbbtanulás, munka? Megmarad a barátság? Örökké?

 Az én életemben pontosan 2012.01.12-én  köszöntött be Reni és a zűrös 9/b. Engem is hamar beszippantott a Szent Johanna világa, holott nagyon messze vagyok attól a korosztálytól akiknek ez a sorozat íródott. Legalábbis korban, mert lelkiekben még gyakran érzem magam tizenévesnek. :)
A mai napon 2013.03.16-án pedig véget ért, lezárult ez a korszak is.
Tulajdonképpen minden úgy történt ahogy én azt elképzeltem. És emiatt nem is érzek csalódást. Nagyon jól szórakoztam, potyogtak a könnyeim hol a nevetéstől, hol a sírástól. Nem akartam a végére érni. És ez mind-mind a jó könyv ismérve nálam.
Akkora hiányérzetet viszont, mint ami a  Harry Potter után volt bennem, most nem érzek, pedig bevallom vártam. 

Az előző részekről írt értékeléseim elérhetők a Leiner Laura címke alatt.



Karakterek: 5/5
Gábor: 5/4 Húúú az a beszéd a ballagáson. Hol volt ez a gyerek 4 éven keresztül? :) Talán mégis neki való a kommunikáció szak.
Jaques: 5/3 Most nem esett róla túl sok szó. Arra például nagyon kíváncsi lennék mi történt vele a magyar érettségin.
Andris+Robi: 5/2 Nálam ez a stílus továbbra sem nyerő. Csak sajnálni tudom Virágot és Ricsit. Az tetszett, hogy kiderült, ők már ovis koruk óta barátok.
Macu: 5/3 Mit is mondhatnék róla? Őérte kár volt kiírni Arnoldot a sorozatból. :( Sayorana.
Zsolti: 5/5 Az egyik kedvenc szereplőm lett. Imádom a csokoládé köszönését,  a Máday mániáját és a pólóit.
Dave: 5/4 A harmincas öltönyös-brókeres pasikat sem szeretem, nemhogy ezt kicsiben. :) De mindig jó barátja volt Reninek és ezt értékelem.
Ricsi: 5/5 na ugye, hogy ugye???!!! :))) Mondtam én, hogy nem véletlenül bennfentes. Azért kár, hogy ő nem találta ki magát a végére. Remélem Szhelyen van egy jó rock-banda aki befogadja. :)
Virág: 5/4 ebben a részben már engem is idegesített egy kicsit.
Kinga: 5/4 elérzékenyült? És ölelgetett? Na neeee :))) Én azért még mindig félek tőle. :)

Cortez: 5/? Ha megpusztulok sem értem még mindig, hogy mitől ilyen menő??? Még mindig nem elég, amit tudok róla. Nem tudom hús-vér valójában elképzelni ezt a figurát. Bár külsőleg mindig Fehér Balázst látom magam előtt (oké tudom, hogy ő legalább 10 évvel idősebb) de tulajdonságokkal nem tudom feltölteni. Nagyon jól áll hozzá Renihez, ez oké, ettől értem miért álomfiú. De.
Azt nem tudtam meg, hogy a többiek miért hallgatnak rá. Oké, magas az IQ-ja, látszik rajta a tapasztalat, amit meglehetősen érdekes és változatos élete alatt szedett össze. De szerintem dögunalmas egy fickó. Amikor Reni arról ír, hogy órákig beszélgettek, akkor én megkérdem: miről??? Mert ugyebár arról nem ír. Még jó, hogy Cortez sokat fog utazgatni, mert így még pár évig Reni nem jön rá, hogy milyen uncsi pasit fogott ki. :))) 
Függetlenül attól, hogy én mit gondolok, nagyon örülök, hogy van a mai tizenéves korosztálynak egy álompasija, aki jó példát mutat. Minden káros szenvedélytől mentes, leszámítva a cola ivást, nagyon jól bánik a szerelmével, van jövőképe és önálló életre is képes. Mindenképpen pozitív karakter.  Arról pedig nincsenek kétségeim, ha  tizenéves lennék, akkor én is halálosan szerelmes lennék Cortezbe.
Reni: 5/5 Én azok közé tartozom, akik kezdettől kedvelték ezt a lányt. Bár néha engem is idegesített az esetlensége. Az ő karakterén nagyon érezhető a fejlődés. Nagyon bizonytalan volt, de már akkor is megvoltak az álmai. És végül mindent sikerült elérnie. Igazi sikertörténet ez.

Történet: 5/4,5
Voltak elképzeléseim a befejezésről, azt gondoltam, hogy gusztustalanul romantikus lesz és jó nagyot fogok bőgni rajta. Mit is mondhatnék? Minden úgy történt, ahogy történnie kellett (nagyjából ahogy sejtettem), bár szerintem túl gyorsan megoldódott a kezdeti dráma. Reni-Párizs-Cortez háromszögre gondolok.
Emiatt aztán  az első kötetben még találtam unalmas, ismétlődős részeket is, szerencsére csak keveset.
A szex kérdése nagyon jól lett megoldva, pont úgy ahogy ehhez a sorozathoz illik. És ugyebár egy naplóba sem kell mindent leírni. :)
Amit sajnálok, hogy a spontán balhék nem kaptak akkora súlyt, én nagyobb durranásokra számítottam. És bizony meghallgattam volna Reni Vladárhoz írt dalát. 
Párizst én már nem írtam volna bele, de lehet, hogy egy ötéves osztálytalálkozót igen. 
Amit továbbra sem tudok megbocsátani Laurának az Arnold. A mostani arnoldos részeket úgy olvastam, mintha nem is róla írt volna, hanem egy másik fiúról. :( (na persze, Arnold amint tanácsot fogad el Ricsitől csaj ügyben. Ne máááár. :((( )
Ugyan minden meg lett magyarázva, de 100%-ig nem vagyok elégedett. Nekem kevés volt a kibeszélés, főleg ami Renit és Cortezt illeti. A fiú Vikivel való kapcsolata eléggé el lett sunnyogva. :(  Jó Renit nem érdekelte, de szerintem az olvasókat igen.  Na ilyenkor találom rossz műfajnak a naplóregényt. :-D
Szívesen olvastam volna a gólyatáborról is.
Összességében az egész sorozat nagyon pozitív, idilli, talán még a valóságtól kissé elrugaszkodó is, de pont ez benne a jó. 

Stílus: 5/4
Hatalmasat fejlődött Leiner Laura az első rész óta. Persze az is lehet, hogy Reni fejlődött. :)))) Hisz ez egy napló regény. De még mindig van hiányérzetem a történetvezetést illetően. Úgy érzem néha feleslegesen drámázik (Gábor papája) az igazi drámai eseményeket meg elsunnyogja (Reni-Cortez-Párizs)

Kiadás: 5/4
Azért jó, hogy két részben jelent meg, mert így az első részt már odaadhattam a tesómnak, nem kellett várni míg az egész 800 oldalt elolvasom. :) Több értelmét viszont nem láttam, hisz 1000 oldalt is ki szoktak adni egy-kötetben.
A borító szép, és a szöveg sem hemzseg hibáktól.

Kedvenc jelenetem: a 13. osztálytárs Harold Ozzy megjelenése. 
Kedvenc tanárom: Kardos, én őt képzeltem el mindig Pitonként nem Vladárt. :) Máday is kedvencem lett erre a részre, végre belőle is kibújt az ember. :)


Összességében: 5/4,5
Talán egy kicsit kritikus voltam, de azért higgyétek el szerettem ezt a könyvet, csakúgy mint az egész sorozatot. Ahogy eddig is, terjeszteni fogom hírét minden 12 és 102 év közötti ismerősömnek.
Köszönjük Laura!

2013. márc. 5.

Összefoglaló - 2013. február

Na ezt a téli hónapot is túléltük, most már jöhet a tavasz, az én évszakom.
Februári összesítésem:

Olvasmányaim:

Mindössze 2 könyvet olvastam, igaz ebből az egyik 992. oldal.

1. Laurell K. Hamilton: Elnyel a sötétség (Merry Gentry 7) 5/3,5
A sorozatról és a hatodik részről találtok bejegyzést a blogon.
Erről a részről eléggé vegyes érzéseim vannak. Kicsit túlbonyolítottnak érzem már ezt a sorozatot. Keveset szerepeltek benne kedvenc szereplőim, viszont minimális volt az erotika, amit most nem bántam. Az előző rész sokkal jobb volt.

2. Diana Gabaldon: Szitakötő borostyánban 5/4,5
Ez a hónap könyve. Bejegyzésem róla: itt

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy abbahagytam egy könyvet: Spirit Bliss - Árnyékvilág
Ez egy YA könyv, minden fantasy elem nélkül. Bár lélekben örök 20 éves vagyok, de úgy látszik ahhoz még így is túlkoros, hogy az ilyen típusú könyvek lekössenek.

Sorozatok és TV:

Belehúztam a sorozatokba, jó párat kipróbáltam és még kedvenc is született.
1. Arrow - A zöld íjász 5/4,5
A lelkesedésemet kiírtam magamból itt lehet olvasni

2. Downton Abbey 5/4
Tv-ben nézem hetente, talán ez a baj, mert annyira nem varázsolt el mint vártam. Jó program vasárnap este, de nem várom kitörő lelkesedéssel.  Pedig nagyon szeretem a kosztümös angol sorozatokat, és ez egy nagyon színvonalas alkotás. Azt hiszem az a baj, hogy nem szimpatizálok a szereplőkkel. Lehet, hogy "darálni" kellene.

3. Homeland 5/3,5
Rengeteg jót hallottam erről a sorozatról, így muszáj volt kipróbálni. Két rész után úgy érzem nem lesz a kedvencem. Érdekes a téma, de itt is a szereplőkkel van bajom. Egyszerűen nem szimpatikusak, így nem tudok drukkolni egyik félnek sem. Még kap azért két rész esélyt, aztán meglátom.

4. Sherlock és Watson (Elementary) 5/3
Három rész után sem  lett kedvenc. Itt ugyan a szereplőket imádom, nagy kedvencem Jonny Lee Miller, a nyomozás az ami nem jön be. Még kap egy-két rész esélyt. Az angol változatból még soha nem tudtam egy részt sem végignézni, de tervben van egy "dara" belőle.


És ami mellett én sem tudok szó (írás) nélkül elmenni az A Dal.
Háttérműsorként végig "élveztem" mindegyik adást, a döntőnél elhatároztam, hogy most minden idegszálammal a műsorra koncentrálok. Nos az első dal feléig bírtam, aztán már vettem is egy könyvet a kezembe.
Mikor kihirdették a nyertest, elhagyta a számat egy-két csúnya szó, de aztán jót röhögtem.:DDD Végig azt gondoltam a Gigi rajongók legyőzik a mezőnyt.

Keresztes Ildi: 5/2,5 nagyszerű hangja van, de a dala szerintem is zűrzavaros és egy-tucat.
Pál Dénes és Agárdi Szilvia: 5/1 borzasztóan semmilyen szám, hamisan előadva.
Rácz Gergő: 5/0 számomra ez a szám volt a legalja, tisztára vidám vasárnap hangulata van.
Cserpes Laura: 5/2 Ő volt hamis? Akkor Szilvi és Dénes mi volt? A nótára egyáltalán nem emlékszem.

 És akkor a döntősök:

Vastag Tomi: 5/1 semmire nem emlékszem a dalából, még a címére sem. Ez azt hiszem mindent elmond.
Radics Gigi: 5/3 tűrhető szám, de amolyan egy-tucat.Viszont Gigi nagyon profi előadó, neki nem remegett volna a lába Malmőben sem.
Kállay Saunders András 5/4 Ez a dal tetszik, de nem rögtön első hallásra fogott meg. Az angol változat sokkal jobb. András nagyon izgulós, nem tudom mi lett volna vele kint.
ByeAlex: 5/3 Érdekes, viszont unalmas. Amikor először megláttam a tv-ben ez volt a reakcióm: Ez meg kicsoda, micsoda? Mit keres itt? Mire vége lett a számnak már elfogadtam, bár meg nem szerettem. Többszöri meghallgatás után is az a bajom, hogy unalmas a dal, hiába jó a szöveg, kellemes a ritmus. Kellene bele valami.... Hogy mi lesz vele kint? Fogalmam sincs. De nem tök mindegy?

A végighallgatott 30 dal közül szerintem egy sem jutna be kint a 10-be. Azt kitalálni, hogy éppen milyen stílus lesz nyerő idén meg úgyis lehetetlen. Az egyéb minket hátráltató tényezőkről meg ne is beszéljünk.
Tavaly felháborodás volt, hogy a Compact Disco-t zsűri szavazta, most felháborodás van, hogy Alexet a nézők szavazták meg. Mi lesz jövőre? Vicces az egész. Főleg a celebek reagálásai, szétröhögtem magam egyes beszólásokon, azokról meg nem is beszélve akik nemzeti ügyet csinálnak belőle. Nem kell ezt olyan komolyan venni. Én drukkolok ByeAlex-nek, az ő produkciója láttán biztos mindenkinek lesz véleménye.:)

Blog:
2323 látogatója volt a blognak. A havi öt bejegyzésem közül a Zöld íjászról írt a legnépszerűbb, de szorosan liheg a nyomában az ötven árnyalat.
Összességében hatalmas a Szent Johanna Gimi láz, szinte minden blogolvasót ez a téma érdekel.

A havi zene mi lenne más, mint a Kedvesem:
http://www.youtube.com/watch?v=65q4sUq6XOk


2013. febr. 28.

Diana Gabaldon - Szitakötő borostyánban (Outlander 2)

"Ott ültünk összefont és összeszorított kézzel a padon, mozdulatlanul, szótlanul, óráknak tűnő ideig, miközben a hűvös, esős szél suttogta el a gondolatainkat a felettünk lévő szőlőlevelekbe. Az elsuhanó szél vízcseppeket hullajtott ránk, a veszteségtől és a különléttől zokogva."

Sztori: folytatódik Clarie és Jamie Fraser története, mely évszázadokat ível át. Franciaországban próbálják befolyásolni a történelmet és vele saját sorsukat.Vajon sikerül a tervük? Claire egy nap hazajut a XX. századba? Miként alakul Skócia és vele együtt hőseink története?

Az első részről, ami Az idegen címmel jelent meg, értékelésemet itt lehet olvasni.

Tetszett az első rész, így nem volt kérdés, hogy a folytatást is el fogom olvasni. 990 oldal azonban eléggé elrettentő volt, főleg, hogy már az első részt is túlírtnak gondoltam. Nos ebből is ki lehetett volna hagyni úgy 100 oldalt, de összességében ez a rész is tetszett.

Spoiler-es megjegyzéseket apró betűvel írtam!!!!

Diana Gabaldon
Történet: 5/4
Meglepő volt a kezdés. Az első 100 oldal ugyanis 1968-ban játszódik. Claire és felnőtt lánya hosszú amerikai tartózkodás után jött vissza Skóciába, hogy a nő elmondja végre az igazságot lányának. Az ő visszaemlékezéséből ismerjük meg mi történt Clair-rel és Jamie-vel 1744 és 1746 között. 
Sajnos azt kell mondjam, hogy az első 300 oldal nem igazán szippantott be. Volt, hogy napokra félretettem a könyvet, pedig nem volt unalmas csak egyszerűen nem kötött le. Nehezen tudtam elképzelni Jamie-t a francia udvarban a sok piperkőc parókás alak között amint megpróbál politikailag egyensúlyozni. Őhozzá jobban illik a vad skót táj és az ott élő emberek világa.
Mivel tudtam, hogy a cullodeni-csata nem alakulhat máshogy, mint ahogy a történelem azt feljegyezte, így nem is értettem minek ez a vonal a könyvbe. Azt ugyanis sejtettem, hogy nem lesz ebből a sorozatból sci-fi. 
Az utolsó közel 700 oldalt viszont szinte egy-szuszra elolvastam. Pörgött a cselekmény, volt dráma és szerelem, humor és háború, szenvedés és boldogság, vagyis minden ami egy jó romantikus-történelmi regényhez kell.
Az utolsó 200 oldal meg egyszerűen zseniális volt. Régen siratott már meg könyv, ennek bizony sikerült.
Akit elriasztott a sok szexjelenet az első részben az most megnyugodhat, alig volt egy-kettő ebben a részben, és az is ízlésesen volt megfogalmazva, alig pár mondatban. Nem is értem a könyv hátulján lévő ajánlót miszerint "Rengeteg akció, rengeteg szex". Ez inkább az első részre igaz.
A legvége viszont azonnali folytatásért kiált!!!!  Miután elolvastam az utolsó mondatot csak ennyi jött ki belőlem: Ááááááááááááááááááááá!!!!!

Karakterek: 5/5
Szeretem a Claire-Jamie párost. Az ő párbeszédeik és a köztük megjelentetett kémia számomra a tökéletes romantikus páros képét idézik fel. Néha féltékenykednek, de akkor is érződik mennyire szeretik egymást, mégsem megy át az egész giccsbe. Kissé idealizált figurák az nem vitás, hisz lehetetlen, hogy ők mindig mindenhol feltalálják magukat és elboldogulnak, de végül is ez nem egy száraz történelmi tanulmány. :) Az egyetlen akinek nem tetszett a személyiség fejlődése az Jack Randall. Nem akarom őt egy kicsit sem megkedvelni, nem akarom őt emberinek látni. Ő egy perverz gonosz figura az én szememben
Nagyon kíváncsi lennék arra, hogy kicsoda is valójában Raymond.
Kedvenc új szereplőm pedig, a talpraesett utcagyerek Fergus.

Stílus: 5/5
Imádom ahogy Diana Gabaldon ír. Olyan érzékletesen jeleníti meg az éppen aktuális környezetet és embereket, hogy könnyen el tudom képzelni. Mindezt úgy teszi, hogy nem alkalmaz hosszú, részletes leírásokat, amik unalomba fullasztanák a regényt.
Farkas Veronika és Balogh Eszter tökéletes munkát végzett a fordítással.  

Kiadás:  
Tipikus Könyvmolyképző kiadás. Ronda borító, egy-két elgépeléssel. Viszont kétszeri forgatás után (tesóm is olvasta) sem esett ki egyetlen lap sem. Mint minden 1000 oldalas könyvet ezt sem könnyű a kézben tartani. Gondolom két kötet megnövelte volna az amúgy is borsos 3999 ft-os árat.

Kedvenc jelenet:
Amikor a 16 éves ártatlan Mary ecseteli, hogy milyen undorítóak is a francia férfiak.
"A francia férfiak ízéje, tudod... -Igen tudom-feleltem türelmetlenül. Amennyire tudom, nagyjából olyan mint a többi férfié. Az angolok és skótok hasonlóan vannak ellátva.
- Igen, de ők, ők...B-b-bedugják a hölgyek l-l-lába közé! Úgy értem, egyenesen a hölgybe! - amikor végre sikerült kinyögnie ezt a döbbenetes szenzációt, vett egy mély levegőt, amiből láthatóan erőt merített, ugyanis az arca heves karmazsinvöröse egy kicsit enyhült. - Egy angol, vagy akár egy skót...Ó, nem úgy értem...A keze zavartan a szájához rebbent. - De egy olyan rendes ember, mint a férjed, biztosan s-soha nem is álmodna arról, hogy téged ilyesmire kényszerítsen!
Egyik kezemet az enyhén dudorodó hasamra tettem, és elgondolkozva méregettem Maryt. (...) Mary- mondtam-, azt hiszem, beszélgetnünk kellene egy kicsit."

Összesítve: 5/4,5
Bár az első rész  jobban tetszett, de egyszerűen erre sem tudok kevesebbet adni. Ez a legjobb romantikus-történelmi regény manapság. Várom a folytatást.

Személyesen is találkoztam nemrég pár skót fiatalemberrel. Sajnos nem Skóciában jártam, csak egy magyar lány-skót fiú esküvőjén.  A srác és barátai kilt-ben voltak (nem sikerült benézni alá :D) a hölgyek pedig mintha az angol királyi család tagjai lennének, kis kalapokban v. fejdíszekben pompáztak. Nagyon különleges élmény volt. Remekül érezték magukat Mo-on, egy kicsit sem zavartatták magukat a kíváncsi falusiak előtt. :)

Érdekesség, hogy a skótok 2014-ben népszavazással dönthetnek, arról, hogy megszüntetik e az 1707-ben létrejött uniót Anglia és Skócia között.

2013. febr. 20.

Sorozatajánló - Arrow - A zöld íjász

Régen készült már bejegyzés tv-sorozatról, úgyhogy éppen itt az ideje, hogy megismertessem mindenkivel legújabb favoritomat.
A címe: Arrow az RTL-en péntek esténként A zöld íjász címen keressétek.

Amikor tavaly olvastam a sorozat indításáról kissé csalódott voltam, ugyanis nekem a zöld íjász  Justin Hartley volt eddig, aki a Smallville-ben keltette életre ezt a figurát.
Nekem bejött a Justin által megformált íjász, különösen a humora és hát igen, Hartley meglehetősen kellemes látványa is.
Amikor megláttam az első képet Stephen Amell - ről nem igazán nyerte el tetszésemet. Kissé szögletesnek, túl komolynak tűnt. Így aztán bele sem kezdtem a sorozatba, egészen addig amíg az RTL el nem kezdte játszani. Az első 4 részt még a tv-ben követtem, de aztán nem bírtam magammal és 1 hét alatt ledaráltam az összes elérhető részt.
14 rész után kijelenthetem, hogy új kedvencem született.

 Rövid sztori: Oliver Queen az elkényeztetett milliomos playboy hajótörést szenved. Mielőtt apja feláldozza magát, hogy Oliver tovább élhessen, egy apró könyvet bíz rá, tele névvel. Azok nevével akik veszélyeztetik Starling City jövőjét.
5 év telik el. Családja és barátai halottnak hitték, de Queen hirtelen előkerül. Látszólag folytatja léha életét, de éjjelente Zöld íjászként próbálja beteljesíteni apja végakaratát, bosszút állni azokon akik fokozatosan romlásba juttatják szülővárosát.
Hol volt 5 éven keresztül? Mi történt ezalatt szeretteivel? Lesznek segítői harcában? Milyen titkok lappangnak a háttérben?

Általában egy rész egy név. Vagyis Olli kinéz egy nevet a listáról, becserkészi és kiiktatja. Természetesen ettől eltérő részek is vannak, pl. a legutóbbi 14. részben, amely szinte teljesen a múltról, vagyis a hajótörést követő időszakról szólt.
Fokozatosan épül fel a történet, flashback-ek segítségével ismerhetjük meg, hol és miként lett az elkényeztetett fiúból igazi kőkemény harcos azalatt az öt év alatt míg családja halottnak hitte. Azt azért elárulom a 14. részig nagyon keveset tudunk csak meg az elmúlt öt év történéseiből, elég óvatosan adagolják az információkat a készítők.
A városban terjedő bűnözés és a mögötte álló korrupt társaság is lassan körvonalazódik, tele van titokkal az egész város és a benne élő emberek.
Queen-nek nincs természetfeletti adottsága (mint Pókembernek, Superman-nek stb) ő csak egy edzett, kemény harcos, de sérülékeny, emberi figura. Amolyan modern Robin Hood.

Néhány részt meglehetősen nagy függővéggel fejeznek be, ezért is nem bírtam a negyedik rész után még egy hetet várni a következőre és daráltam le az összed eddig elérhető részt. Most bezzeg én is várhatok. :(

Ami leginkább tetszik ebben a sorozatban, hogy nem tinifilm. A főszereplők felnőttek, így nem problémáznak folyton. Féltem, hogy majd a szerelmi háromszöggel itt is elrontanak mindent (lsd.TVD), de szerencsére eddig nem így történt. Nincs különösebb drámázás, csak akció, nyomozás, rejtély, némi családi-szerelmi szállal.


A szereplőgárda impozáns: Stephen Amell-nek is szép nagy már a filmography-ja, rengeteg sorozatban szerepelt (még a Vámpírnaplókban is, de én bizony nem emlékszem rá). Most már nem siratom Justin-t, valószínűleg rám is hatással volt Stephen igézően kék szeme és a rendszeresen megmutatott kidolgozott felsőteste. :)))
Olli régi barátnőjét Laurel-t  Katie Cassidy játssza, akit én a Harper szigetből ismerek,  szintén szép sorozatos múlttal rendelkezik.
Személyes kedvenceim: Laurel apját, a nyomozót megformáló Paul Blackthorne  (Vészhelyzet, 24, The Gates) aki még mindig nagyon dögös. És Oliver mostohaapját játszó brit Colin Salmon  akinek hihetetlen kisugárzása van. A hölgyek közül a kissé fura számítástechnikus, Felicity a kedvencem az ő megformálója a gyönyörű Emily Bett Rickards.
További szereplők: David Ramsey, Colin Donnell, Willa Holland, Susanna Thompson, stb

Szerencsére nem csak kis hazánkban népszerű a sorozat, így a CW már most berendelte a második évadot.
Remélem nem laposodik el, mint a TVD  és sok izgalommal szolgál még Oliver Queen története.
Nézzétek!!!



2013. febr. 12.

E.L. James- A sötétség és a szabadság ötven árnyalata

"– Ez elég elcseszett – suttogom.
– Ötven árnyalattal is – mormogja."

Az első rész kritikáját itt lehet olvasni.


Sztori: A trilógia 2. és 3. részében folytatódik Ana és Christian nyűglődése kapcsolata a romantikus és erotikus regények minden fordulatával, kliséjével.

Az első rész közepesre értékeltem és talán egy kicsit optimista voltam a továbbiakat illetően, hisz többeknek is jobban tetszett a folytatás.
Én nem értek egyet velük, a sötét egyszerűen unalmas volt, a szabadság meg az én ízlésemnek túl szirupos.
A két részt egyben kritizálom, némi spoiler elkerülhetetlen volt:

Történet: 5/1,5
Alig-alig történik valami, amikor azt gondoltam, végre lesz egy kis izgalom, bűntény, nyomozás úgy egyáltalán VALAMI, az el lett intézve pár mondatban és kész. Mintha az írónő nem is akart volna tényleges cselekményt írni, bár szerintem inkább csak nem tudott, mert a fantáziája nem terjed ki többre, mint a szex-re, abból is csak a szoft-verzióra. De sajnos még ebben a témában sem alkot érdemlegeset. Mert hiába van fantázia, ha nincs meg hozzá az írói tehetség.
Egyszerűen nem értem miért kellett ebből írni egy trilógiát. Egy könyvben, 400 oldalban le lehetett volna tudni az egészet és akkor lehetett volna belőle egy jó kis romantikus-erotikus sztori, azoknak akik ilyesmire vágynak.
A 2. rész olyan unalmas volt, hogy alig vártam, hogy a végére érjek, a szexjeleneteken csak átfutott a szemem és haladtam tovább. A 3. rész vége meg egyszerűen maga a tömény cukormáz, amitől én rögtön kiütést kapok és inkább meg sem eszem.
Az agyamra ment a sok klisés romantikus elképzelés, miszerint: a szerelem mindent legyőz, igazi családapát varázsol egy igazán elb....tt emberből is. A főhősnő mindig minden körülmények között gyönyörű és nedves és egy aktus alatt háromszor van orgazmusa.. A férfiú hímtagja mindig készen áll óránként minimum háromszor. stb...
Csak erre építeni 3 könyvet.....áááááá, vegye és olvassa akinek ez kell. Nekem nem.
 Mielőtt bárki is nekem támadna nem győzöm hangsúlyozni szeretem az ilyen típusú könyveket, de még az általam imádott, de sokak által agyonszidott Anita Blake könyvekben is van legalább némi cselekmény, ha mégsem (18 rész közül 1-1-ben megbocsátható) akkor legalább imádni való férfi karakter (nem is egy).


Karakterek: 0,5
Ha már nincs történet legalább lett volna egy jól megformált, izgalmas, titokzatos szereplő. De nem, még ez sem adatott meg. A feszültséget generáló "gonosz" szereplők is csak papírmasé figurák. A mellékszereplők annyira jellegtelenek, hogy szót sem érdemelnek.
Ana-t még kedveltem is az első részben, de a folytatásokban elérte, hogy utáljam. Ennyire buta, tehetetlen, féltékenykedő ostoba teremtés mint ő nem is érdemel mást, mint ezt a felfújt hólyag Szürkét. Ha neki az jó, hogy minden reggel úgy ébred, hogy azt fürkészi remegő gyomorral, hogy hites ura éppen melyik bal lábával ébredt fel és ehhez igazítja egész viselkedését és mondandóját, az megérdemli a sorsát. Ami persze nem az, amit az írónő megpróbál elhitetni velünk. Hanem inkább egy idegszanatórium szürke kis szobája sejlik fel a szemem előtt.
Az egész Mr Szürkénél lett a legjobban elrontva. Egy olyan férfi aki évekig erőszakos szexben lelte örömét, idegenkedett az érintéstől, nem volt alkalmas normális emberi kapcsolatra az nem, hangsúlyozom NEM lesz öt perc alatt boldog férj, majd újabb öt perc múlva családapa!  Az ő karakterfejlődése hihetetlen és minden valóságot nélkülöz. Lehet akármilyen jóképű és gazdag egy ilyen irányításmániás pasitól minden ép eszű nő azonnal menekülne.

Stílus: 5/1
Szentséges basszantyú, szent szar, és belső istennő a három kifejezés amit soha, semmilyen körülmények között nem akarok még egyszer hallani vagy olvasni. A pici pöttyön még gondolkodom.
Az időben való ugra-bugra nem tett jót a 3. résznek, ha ezt újításnak szánta James nem jól sült el. A végén a három novella meg mi a csuda volt?
Sajnos a fordítás és a korrektúra (ha volt egyáltalán) ugyanolyan rossz, mint az elsőnél.

Értékelésem: 5/1,5
Nagy-nagy jó indulattal 1,5. Ha nem lenne ekkora hype körülötte és nem akartam volna minden áron megérteni ezt a nagy rajongást akkor a 2. rész közepénél abbahagytam volna.
Ez a trilógia nem a szürke, hanem a rózsaszín ötven árnyalata!
Sajnos nem sikerült megfejtenem a sikerét.
Ez a trilógia max. azoknak tetszhet akik évente 3 könyvet olvasnak. Így aztán még nem találkoztak érdekesen, izgalmasan, szépen és igényesen esetleg viccesen megírt erotikus-romantikus történetekkel.
Azoknak ajánlom, akik most kezdik a szoft-pornó könyvekkel való ismerkedést és rongyosra olvasták már a kedvenc Romana vagy Júlia füzetecskéjüket.

Személy szerint sajnálom az időt amit erre a trilógiára pazaroltam!









2013. febr. 4.

Összefoglaló - 2013. január

Január: az egyik legutáltabb hónap az évben. Nálam. Rengeteg munka, nulla szórakozás, pihenés. Legtöbbször olyan fáradt voltam, hogy a könyv is kiesett a kezemből. Viszont így legalább felhoztam magam egy-két sorozatból és filmből.
Lássuk mivel telt az a kevéske szabadidőm.

Olvasás:
1. Julianna Baggott: Tiszták 5/4
Írtam róla észrevételt itt olvashatjátok.

2. Gail Carriger: Soulless-Lélektelen 5/4,5
Véleményem szerint Jane Austin és Arthur Conan Doyle reinkarnálódott Gail Carriger urban fantasy író-ban és ebből a természetfeletti eseményből aztán megszületett ez a meglepő történet.
A viktoriánus Angliában egy kékharisnya vénlány, aki mellesleg természeten túli, hisz nincs lelke keveredik bonyodalmakba vámpírokkal, vérfarkasokkal és egyéb lényekkel. Mindezt átszövi a kort jellemző hangulat, a finom humor, ami hasonló, de jóval konkrétabb, mint az austini. Egy kis nyomozgatás a pipázó lorddal és segédjével, romantika és egy csöpp erotika. Mi kell még az ember lányának? Mi más mint lord Conall Maccon, akibe egy pillanat alatt beleszerelmesedtem. (naná hisz nagydarab és skót és amolyan elefánt a porcelánboltban típus)
Ó és persze ez is egy sorozat....

3. Iny Lorentz: A szajha 5/4
Egész jó volt, de még jobb is lehetett volna.
A cselekmény nagyon feszes, cseppet sem unalmas, emiatt alig bírtam letenni. Rég olvastam már a középkori világról, ilyen szemszögből (vándorszajha) meg még soha. Ez a része tetszett is, érdekes volt elmélyülni benne.
Ami nem jött be az a karakterkidolgozás. Mivel az igazságérzetem erős, emiatt az elején még szimpatizáltam az igazságtalanul meghurcolt főhősnővel, de később csak bosszankodtam rajta. Egyáltalán nem sikerült megszeretnem, inkább idegesített.  Jó néhány karakter volt aki minden hihető magyarázat nélkül váltogatta a személyiségét. A férfiak szinte egytől egyig ösztönlénynek vannak megjelenítve és vagy velejéig gonoszak vagy pipogya fráterek.
Eléggé érzelemmentes még a szerelem megjelenítése is.
Ezek miatt aztán nem érzek sürgős késztetést a többi rész azonnali elolvasására, főleg mert ez a rész szépen le van zárva.

4-5. E.L. James: A sötétség ötven árnyalat + A szabadság ötven árnyalata 5/1,5
Készül róla a bejegyzés egy ideje, de nagyon szenvedek vele, pont mint az olvasással. Ha meglesz belinkelem.
És íme: http://ananiila.blogspot.hu/2013/02/el-james-sotetseg-es-szabadsag-otven.html

6. Ben Elton: Halál egyenes adásban 5/4,5
Erről elkészült az értékelésem, itt lehet olvasni. 

A hónap könyve: Lélektelen és Halál egyenes adásban közül nem tudok dönteni, úgyhogy mindkettő.

Sorozatok és TV:

Mindenképpen meg kell emlékeznem a Voice-ról. Mindig is háttérműsorként ment nálam, olvasás közben fel-felpillantottam, de nem tudott magával ragadni. A 4 döntős közül Gájer Bálint volt a kedvencem, kár hogy a duettben Caramel nagyon leénekelte.
Ami Pál Dénest illeti, tényleg tetszik a hangfekvése, de még meg kell tanulnia énekelni. Sajnos nem egy eredeti figura, nekem nagyon unalmas és nem bukom az 50 60 kilós pasikra sem akármilyen szép is a szeme.:)
Eleve elhibázott egy műsor szerintem. Kevés az élőadások száma, nagyon keveset vannak képernyőn még azok is akik a négybe bejutottak, a neveket alig lehet megtanulni ennyi idő alatt.  A zsűriből azonnal vágnám ki Somlót meg Malek-ot irtó idegesítő volt mindkettő.

Behoztam lemaradásom a Gyilkos elmékkel, vagyis az új évadból megnéztem 11 részt, szinte egyhuzamban. Hozza a szokásos színvonalat, az most külön tetszik, hogy Spencer kapott egy barátnőt. Szeretem ha kicsit többet foglalkoznak a karakterek magánéletével. Morgan is kaphatna igazán több szerepet. Prentiss nekem nem hiányzik, pedig kedveltem a karakterét. Az új nő olyan semmilyen egyenlőre.

Film:

Volt egy Éhezők viadala újranézésem. Még mindig nagyon tetszik, várom a folytatást.
Megnéztem A sötét lovag-a felemelkedés című Batman részt. Sajnos közben jöttem rá, hogy valószínűleg az előző részét nem láttam, de sebaj. :) Bale az egyik kedvenc színészem, csak miatta néztem meg, mert egyébként a képregényfilmeket nem szeretem.
Megtekintettem végre az Alkonyat 5-öt. Emlékszem milyen lelkesek voltunk a tesómmal még az első résznél, hát az bizony mára elmúlt. Elég közepes kis alkotás lett, ráadásul a két főszereplőt már annyira utálom.
A legnagyobb hatást nálam az Agóra érte el. Nem mondom, hogy nagyon jó film, viszont elgondolkodtató és mindenképpen provokatív. Meglehetősen brutálisan ábrázolja a kereszténység elterjesztését a római birodalomban.  Rachel Weisz-t pedig egyre jobban kedvelem.

Blog:

Felpörgött a Szent Johanna gimi láz, szinte minden látogató csak erre kíváncsi. :( 1243 kattintás volt összesen, olyan országokból, mint Indonézia, India, Malajzia! 

Havi zeneajánlóm: The Carbonfools - Birthday