A kaliforniai Soledad közelében furcsa párt tesz le az autóbusz: George alacsony és fürge észjárású, társa, Lennie lomha, nehézfejű óriás. Egy közeli tanyára tartanak, munkát keresnek. Bár a tanya lakói és munkásai korántsem barátságosak, nincs más választásuk: itt kell maradniuk, ha meg akarják valósítani közös álmukat, hogy vegyenek egy saját tanyát, ahol majd önállóan gazdálkodhatnak. Lennie-t ártatlan együgyűsége folyton bajba sodorja, és George-nak igencsak észnél kell lennie, ha mindkettőjüket meg akarja óvni a következményektől. Barátságuk ritka kincs az őket körülvevő sivár, brutális világban, amely könyörtelenül megsemmisülésre ítél mindent, ami emberi. A szikár, minden sallangtól mentes, sodró erejű kisregény a nagy gazdasági világválság idején két vándormunkás tragikusan felemelő történetén keresztül mutatja be a modern társadalom elidegenedésének, az emberi kapcsolatok kiüresedésének pusztító hatását. Mondanivalója a mai napig sem veszítette el érvényét.
Műfaj: klasszikus regény, eredeti megjelenés: 1937
Elolvastam, aztán rögtön el kis kezdtem keresni másik könyvet. Beleolvastam ebbe-abba aztán kiválasztottam egy ifjúsági romantikust, közben eltelt húsz perc és akkor kezdett el kirázni a hideg. Szerintem kaptam egy kis sokkot a könyv végén ami csak ennyi idő után ütközött ki rajtam.
Rövid történet, de annál kegyetlenebb. Nem is igazán tudom mit írhatnék róla, szerintem még sok-sok napig a hatása alatt leszek.
Emberség, könyörület, magány és reménytelenség…
Fájdalmasan torokszorító.
Kayden megtanulta,
hogy egyetlen esélye a túlélésre az, ha némán tűri a szenvedést. Ha
szerencséje volt, meg tudta húzni magát, és tette a dolgát, kibírta
egyik napot a másik után. Ám egy este úgy tűnt, végül mégis oda a
szerencséje – és az élete… míg fel nem bukkant egy Callie nevű lány,
éppen időben, hogy őrangyalként megmentse.
Callie nem hisz a szerencsében. A tizenkettedik születésnapján történt szörnyűség óta nem. Miután túlélte a borzalmat, Callie eltemette magában az érzelmeit, és megfogadta, hogy soha senkinek nem árulja el, mi történt. Most, hat évvel később, még mindig küszködik ezzel a fájdalmas titokkal, ami kis híján felemészti.
Amikor a sors úgy hozza, hogy Kayden és Callie ugyanarra az egyetemre kezdenek járni, a fiú elszánja magát: megismerkedik a gyönyörű lánnyal, aki megváltoztatta a végzetét. A csöndes és visszahúzódó Callie még mindig fél bárkit is beengedni a világába. Kayden azonban biztos benne, hogy Callie okkal tért vissza az életébe. És minél inkább igyekszik a lány életének részévé válni, annál inkább rádöbben, hogy ezúttal Callie szorul megmentésre…
Ifjúsági-romantikus, 2014 Könyvmolyképző
Olvastam már ezt a történetet, más címmel és más íróktól, úgy nagyjából ötször-hatszor.
Ez annyiban eltér a többitől, hogy mindkét szereplő szimpatikus, a lány és a srác is küzd a saját démonjaival, de egyébként ugyanazokat a kliséket vonultatja fel mint az összes többi hasonló témájú könyv. Ugyanaz a történet felépítése, a sok-sok titok és elhallgatás még a meleg barát is megjelenik és mivel van folytatás a vége kicsit befejezetlen, de mivel úgyis tudom mi lesz a folytatásban (nem hiszem hogy meglepetés fog érni) nekem ez így is lezárt.
Szerintem pár nap múlva már nem is fogok emlékezni rá, de nem baj mert amíg olvastam egy-két bosszantó momentumon kívül végül is jól szórakoztam.
Harry Harrison: Édentől nyugatra 10/9
Éden sorozat 1 része
Sarah Dessen: Álom két keréken 10/6
Mióta a szülei elváltak, Auden képtelen aludni. Olyan rutint alakított ki, aminek a segítségével átvészeli az éjszakákat. De amikor úgy dönt, hogy a nyarat a tengerparton tölti apjával és új családjával, megpróbál felhagyni régi életmódjával.
A nyaralás több kihívást tartogat a számára, mint képzelte. Nemcsak apja új családjába kell beilleszkednie, de a környékbeli pletykás lányokkal is meg kell találnia a közös hangot. És ott van még Eli is, aki szintén álmatlanságtól szenved, és aki állandó éjszakai partnere lesz. A hosszúra nyúlt nyáréjszakákon szinte bármi megtörténhet…
Műfaj: ifjúsági romantikus, 2014 Könyvmolyképző
Ez a harmadik Dessen könyv amit olvastam és ugyanaz a véleményem, mint az előzőeknél. Langyos víz az egész, hiányzik a csúcspont, az igazi tűzijáték. Ráadásul a főszereplő lány nekem ellenszenves, a srácból meg nagyon keveset kaptam, ahhoz hogy igazán tudjam értékelni. Ahhoz képest, hogy milyen kevés érdemi dolog történt a könyvben szerintem eléggé túlírt.
Hogy azért pozitívumot is mondjak: kedvelem Dessen stílusát, hisz egyszerű, érthető és olvasmányos, nincs felesleges ömlengés és csak pont annyi a lelkizés ami kell egy ilyen témájú könyvben. Jók a témaválasztásai, csak valahogy nekem mindig kevésre sikerül a feldolgozás.
Amit igazán értékeltem benne az az apa figurája, sajnos nagyon sok ilyen önző férfi sodródik a világban.
Témaválasztásai miatt nem adom fel és biztos fogok még könyvet olvasni tőle. Talán egyszer megtalálom majd az igazit.
A hónap idézete:
"Néha megáll egy pillanatra az idő. Egy-egy jelenet úgy marad meg bennünk, mint egy kimerevített kép. Elhalkuló hangok, lelassult mozdulatok. Semmi sem változik. Aztán elmúlik a pillanat."
Steinbeck
Callie nem hisz a szerencsében. A tizenkettedik születésnapján történt szörnyűség óta nem. Miután túlélte a borzalmat, Callie eltemette magában az érzelmeit, és megfogadta, hogy soha senkinek nem árulja el, mi történt. Most, hat évvel később, még mindig küszködik ezzel a fájdalmas titokkal, ami kis híján felemészti.
Amikor a sors úgy hozza, hogy Kayden és Callie ugyanarra az egyetemre kezdenek járni, a fiú elszánja magát: megismerkedik a gyönyörű lánnyal, aki megváltoztatta a végzetét. A csöndes és visszahúzódó Callie még mindig fél bárkit is beengedni a világába. Kayden azonban biztos benne, hogy Callie okkal tért vissza az életébe. És minél inkább igyekszik a lány életének részévé válni, annál inkább rádöbben, hogy ezúttal Callie szorul megmentésre…
Ifjúsági-romantikus, 2014 Könyvmolyképző
Olvastam már ezt a történetet, más címmel és más íróktól, úgy nagyjából ötször-hatszor.
Ez annyiban eltér a többitől, hogy mindkét szereplő szimpatikus, a lány és a srác is küzd a saját démonjaival, de egyébként ugyanazokat a kliséket vonultatja fel mint az összes többi hasonló témájú könyv. Ugyanaz a történet felépítése, a sok-sok titok és elhallgatás még a meleg barát is megjelenik és mivel van folytatás a vége kicsit befejezetlen, de mivel úgyis tudom mi lesz a folytatásban (nem hiszem hogy meglepetés fog érni) nekem ez így is lezárt.
Szerintem pár nap múlva már nem is fogok emlékezni rá, de nem baj mert amíg olvastam egy-két bosszantó momentumon kívül végül is jól szórakoztam.
Éden sorozat 1 része
65 millió évvel
ezelőtt egy kozmikus katasztrófa véget vetett Földünkön a dinoszauruszok
uralmának. Egy másik Föld párhuzamos világában azonban nem következett
be kataklizma, és az óriásgyíkok törzsfejlődése zavartalanul
folytatódott tovább.
Aztán a bolygó legfejlettebb lényei a soros jégkorszak zord időjárása elől menekülve birtokba vesznek egy új kontinenst, és ekkor különös, gyengének látszó, ám annál ravaszabb ellenféllel akadnak össze: egy két lábon járó emlősfajjal, melynek tagjai durva kőeszközöket használnak, és fegyverrel vadásznak mindenre, ami táplálékul szolgálhat. Két civilizáció öldöklő élethalálharca bontakozik ki az elkerülhetetlen konfliktusból, és összecsapásuknak csak egyetlen győztese lehet: az egész világ további ura.
Harry Harrison, az SF nagymestere lenyűgöző aprólékossággal építi föl egy idegen világ nem létező, mégis hitelesnek ható történelmét, és az olvasó döbbenten konstatálja, milyen kevésen múlt, hogy nem így alakult a valóság.
A regényt megjelenése évében Amerika legnépszerűbb könyvei közé sorolták, valóságos divatot indított be a dinoszaurusz-történetek terén, és két folytatása is született, melyek tovább követik ennek az érdekes alternatív világnak a történetét.
Eredeti megjelenés: 1984, Metropolis média 2009.
Műfaj: sci-fi
Igazi klasszikus sci-fi. Azoknak ajánlom elsősorban akik szerették pl. Zsoldostól a Viking visszatértet, vagy Auel-től A Barlangi medve népét, vagy Beckman-től az Amazonkirályfit. Nekem legalábbis ez a három olvasmányom ugrott be, amikor ezt a könyvet olvastam.
Érdekes világot épített fel Harrison, melyben az ember még a vándorló, halászó, vadászó, gyűjtögető életét éli, miközben megjelenik egy hüllőszerű faj a jilanék, akiknek városaik vannak, melyeket valamiféle génmanipulációval hoztak létre a környezet megváltoztatásával. Sok dologban fejlettebbek mint az emberek, más dolgokban viszont sokkal inkább állatiasabbak.
A két kultúra csap össze a könyvben. Az összekötő köztük Kerrick akit gyerekként ejtenek fogságba a hüllőszerű jilanék.
Nem mondom, hogy tökéletes mű, kicsit szerintem túlírt, de engem sokáig lekötött. Valamiért a háromnegyedénél azonban kezdtem egy kicsit besokallni és most úgy vagyok vele, hogy bár kíváncsi vagyok mi lesz a két főszereplővel mégsem érzek késztetést arra, hogy azonnal a kezembe vegyem a folytatást. Talán túl sok volt az idegenszó, a leírás, viszont kevés volt a magyarázat amivel jobban el tudnám képzelni ezt az érdekes világot. A rajzok viszont jók voltak, beindították a képzeletem.
Érdekes lenne egy film belőle.
Robert Galbraith: A selyemhernyó 10/8
Amikor a regényíró Owen Quine eltűnik, a felesége Cormoran Strike magánnyomozóhoz fordul. Először azt hiszi, a férje csak elvonult magában valahová néhány napra (ahogy már korábban is), és most azt szeretné, ha Strike megkeresné és hazahozná.
De ahogy Strike nyomozni kezd, kiderül, több van Quine eltűnése mögött, mint azt a felesége gondolta. Az író épp befejezett egy kéziratot, melyben vitriolos tollal megírt portrék szerepelnek szinte minden ismerőséről. Ha ez a regény megjelenik, életeket tehet tönkre – így tehát nagyon is sokan lehetnek, akik szeretnék befogni a száját.
És amikor rátalálnak a bizarr körülmények között brutálisan meggyilkolt Quine-ra, versenyfutás következik az idővel: meg kell fejteni, mi vezeti ezt a kegyetlen gyilkost – mert Strike ilyennel még sosem találkozott…
A selyemhernyó letehetetlen, fordulatokkal teli krimi, a Cormoran Strike-ról és eltökélt, fiatal titkárnőjéről, Robin Ellacottról szóló sorozat második kötete.
Műfaj: krimi, Gabo 2014
Most nem nyűgözött le annyira Galbraith/Rowling, mint az első résznél. Azt azonban nem tudom eldönteni, hogy ez a pillanatnyi hangulatomnak és az évről-évre engem kötelezően elérő májusi fáradtságnak köszönhető, vagy tényleg gyengébb ez a könyv mint az első. Nehezen álltam most rá erre a „rowlingi” stílusra, túl hosszú volt a bevezető, nehezen indult a cselekmény, aztán hirtelen annyi szereplő lett és olyan sok szálon kezdett nyomozni Cormoran, hogy teljesen feladtam a küzdelmet, hogy én is vele tartsak és együtt fejtsük meg a rejtvényt. Ismét jól bevitt a zavarosba és el is vesztem benne.
Megszoktam már Rowling különös írói stílusát, de most mégis találtam egy-két olyan mondatot aminek se füle se farka nem volt. Persze lehet, hogy ez fordítói hiba, de az is lehet, hogy egyszerűen túl fáradt vagyok és már értelmezni sem tudok.
Amit most is imádtam a könyvben az Cormoran Strike. Szeretem, hogy nem idealizált férfi, hanem nagyon is hús-vér figura, egy hétköznapi férfi hibáival együtt. Robint is nagyon kedvelem, jó párost alkotnak főnökével.
Az első részre 10 ponto adtam, ez most nekem csak 8-at ért, de azért nagyon várom az újabb Cormoran sztorit.
Elizabeth Hand: 12 majom 10/6
Az idő: 2035. Csaknem negyven év telt el azóta, hogy egy rejtélyes vírusfertőzés következtében az emberiség nagy része kipusztul. A Föld-felszínét most az állatok és a növények uralják. A zárt óvóhelyeken és alagútrendszerekben meghúzódó túlélők azonban nem adták föl reményüket, hogy egyszer még visszatérjenek a napsütötte fönti világba. Tudósaik merész tervet dolgoztak ki: időgépükkel egy embert küldenek a múltba, hogy mintát szerezzen az eredeti vírusból, és így végre kikísérletezhessék ellenszerét. James Cole-t, az antiszociálisnak bélyegzett, életfogytiglani börtönbüntetését töltő fegyencet éri a megtiszteltetés, kijelölik „önkéntesnek”. Válaszhat: ha visszautasítja a lehetőséget, élete végéig egy föld alatti szűk cellában tengődhet, de ha elfogadja, a biztos halál vár rá bolygónk történetének legdrámaibb katasztrófájában!
Műfaj:sci-fi, időutazós N&N Kiadó
A filmnek 4-5 alkalommal álltam neki, de soha nem jutottam el a végéig, vagy legalábbis nem emlékszem rá. Így aztán a felétől új volt a történet számomra.
Szeretem a sci-fit, azon belül pedig az egyik kedvencem az időutazásos sztori, ha nem túl bonyolult a cselekmény és nincs benne túl sok technika. Nos ebben a történetben egyáltalán nincs szó az időutazás technikájáról.
Nagyon tetszik ennek a könyvnek az alaptörténete, a váratlan megoldások, és még a vége is bejön, hisz megléptek egy elég bátor húzást.
Sajnos az nagyon érződik, hogy a filmet vetítették le a papírra és nem fordítva. Alig vannak leírások, karakterábrázolások, viszont cserébe kapunk egy akciódús történetet. Rövid és szórakoztató, de megmondom őszintén felmerült bennem a kérdés: hogy vajon akkor is tudtam volna ennyire élvezni, ha nem láttam volna a film elejét? Nem tudom, hogy aki filmszűz az vajon érti e azt pl., hogy miért vannak nagybetűs részek a könyvben?
Azért egyszer majd megnézem a film végét is. :)
Brandon Hackett: Az időutazás napja 10/7
Aztán a bolygó legfejlettebb lényei a soros jégkorszak zord időjárása elől menekülve birtokba vesznek egy új kontinenst, és ekkor különös, gyengének látszó, ám annál ravaszabb ellenféllel akadnak össze: egy két lábon járó emlősfajjal, melynek tagjai durva kőeszközöket használnak, és fegyverrel vadásznak mindenre, ami táplálékul szolgálhat. Két civilizáció öldöklő élethalálharca bontakozik ki az elkerülhetetlen konfliktusból, és összecsapásuknak csak egyetlen győztese lehet: az egész világ további ura.
Harry Harrison, az SF nagymestere lenyűgöző aprólékossággal építi föl egy idegen világ nem létező, mégis hitelesnek ható történelmét, és az olvasó döbbenten konstatálja, milyen kevésen múlt, hogy nem így alakult a valóság.
A regényt megjelenése évében Amerika legnépszerűbb könyvei közé sorolták, valóságos divatot indított be a dinoszaurusz-történetek terén, és két folytatása is született, melyek tovább követik ennek az érdekes alternatív világnak a történetét.
Eredeti megjelenés: 1984, Metropolis média 2009.
Műfaj: sci-fi
Igazi klasszikus sci-fi. Azoknak ajánlom elsősorban akik szerették pl. Zsoldostól a Viking visszatértet, vagy Auel-től A Barlangi medve népét, vagy Beckman-től az Amazonkirályfit. Nekem legalábbis ez a három olvasmányom ugrott be, amikor ezt a könyvet olvastam.
Érdekes világot épített fel Harrison, melyben az ember még a vándorló, halászó, vadászó, gyűjtögető életét éli, miközben megjelenik egy hüllőszerű faj a jilanék, akiknek városaik vannak, melyeket valamiféle génmanipulációval hoztak létre a környezet megváltoztatásával. Sok dologban fejlettebbek mint az emberek, más dolgokban viszont sokkal inkább állatiasabbak.
A két kultúra csap össze a könyvben. Az összekötő köztük Kerrick akit gyerekként ejtenek fogságba a hüllőszerű jilanék.
Nem mondom, hogy tökéletes mű, kicsit szerintem túlírt, de engem sokáig lekötött. Valamiért a háromnegyedénél azonban kezdtem egy kicsit besokallni és most úgy vagyok vele, hogy bár kíváncsi vagyok mi lesz a két főszereplővel mégsem érzek késztetést arra, hogy azonnal a kezembe vegyem a folytatást. Talán túl sok volt az idegenszó, a leírás, viszont kevés volt a magyarázat amivel jobban el tudnám képzelni ezt az érdekes világot. A rajzok viszont jók voltak, beindították a képzeletem.
Érdekes lenne egy film belőle.
Amikor a regényíró Owen Quine eltűnik, a felesége Cormoran Strike magánnyomozóhoz fordul. Először azt hiszi, a férje csak elvonult magában valahová néhány napra (ahogy már korábban is), és most azt szeretné, ha Strike megkeresné és hazahozná.
De ahogy Strike nyomozni kezd, kiderül, több van Quine eltűnése mögött, mint azt a felesége gondolta. Az író épp befejezett egy kéziratot, melyben vitriolos tollal megírt portrék szerepelnek szinte minden ismerőséről. Ha ez a regény megjelenik, életeket tehet tönkre – így tehát nagyon is sokan lehetnek, akik szeretnék befogni a száját.
És amikor rátalálnak a bizarr körülmények között brutálisan meggyilkolt Quine-ra, versenyfutás következik az idővel: meg kell fejteni, mi vezeti ezt a kegyetlen gyilkost – mert Strike ilyennel még sosem találkozott…
A selyemhernyó letehetetlen, fordulatokkal teli krimi, a Cormoran Strike-ról és eltökélt, fiatal titkárnőjéről, Robin Ellacottról szóló sorozat második kötete.
Műfaj: krimi, Gabo 2014
Most nem nyűgözött le annyira Galbraith/Rowling, mint az első résznél. Azt azonban nem tudom eldönteni, hogy ez a pillanatnyi hangulatomnak és az évről-évre engem kötelezően elérő májusi fáradtságnak köszönhető, vagy tényleg gyengébb ez a könyv mint az első. Nehezen álltam most rá erre a „rowlingi” stílusra, túl hosszú volt a bevezető, nehezen indult a cselekmény, aztán hirtelen annyi szereplő lett és olyan sok szálon kezdett nyomozni Cormoran, hogy teljesen feladtam a küzdelmet, hogy én is vele tartsak és együtt fejtsük meg a rejtvényt. Ismét jól bevitt a zavarosba és el is vesztem benne.
Megszoktam már Rowling különös írói stílusát, de most mégis találtam egy-két olyan mondatot aminek se füle se farka nem volt. Persze lehet, hogy ez fordítói hiba, de az is lehet, hogy egyszerűen túl fáradt vagyok és már értelmezni sem tudok.
Amit most is imádtam a könyvben az Cormoran Strike. Szeretem, hogy nem idealizált férfi, hanem nagyon is hús-vér figura, egy hétköznapi férfi hibáival együtt. Robint is nagyon kedvelem, jó párost alkotnak főnökével.
Az első részre 10 ponto adtam, ez most nekem csak 8-at ért, de azért nagyon várom az újabb Cormoran sztorit.
Az idő: 2035. Csaknem negyven év telt el azóta, hogy egy rejtélyes vírusfertőzés következtében az emberiség nagy része kipusztul. A Föld-felszínét most az állatok és a növények uralják. A zárt óvóhelyeken és alagútrendszerekben meghúzódó túlélők azonban nem adták föl reményüket, hogy egyszer még visszatérjenek a napsütötte fönti világba. Tudósaik merész tervet dolgoztak ki: időgépükkel egy embert küldenek a múltba, hogy mintát szerezzen az eredeti vírusból, és így végre kikísérletezhessék ellenszerét. James Cole-t, az antiszociálisnak bélyegzett, életfogytiglani börtönbüntetését töltő fegyencet éri a megtiszteltetés, kijelölik „önkéntesnek”. Válaszhat: ha visszautasítja a lehetőséget, élete végéig egy föld alatti szűk cellában tengődhet, de ha elfogadja, a biztos halál vár rá bolygónk történetének legdrámaibb katasztrófájában!
Műfaj:sci-fi, időutazós N&N Kiadó
A filmnek 4-5 alkalommal álltam neki, de soha nem jutottam el a végéig, vagy legalábbis nem emlékszem rá. Így aztán a felétől új volt a történet számomra.
Szeretem a sci-fit, azon belül pedig az egyik kedvencem az időutazásos sztori, ha nem túl bonyolult a cselekmény és nincs benne túl sok technika. Nos ebben a történetben egyáltalán nincs szó az időutazás technikájáról.
Nagyon tetszik ennek a könyvnek az alaptörténete, a váratlan megoldások, és még a vége is bejön, hisz megléptek egy elég bátor húzást.
Sajnos az nagyon érződik, hogy a filmet vetítették le a papírra és nem fordítva. Alig vannak leírások, karakterábrázolások, viszont cserébe kapunk egy akciódús történetet. Rövid és szórakoztató, de megmondom őszintén felmerült bennem a kérdés: hogy vajon akkor is tudtam volna ennyire élvezni, ha nem láttam volna a film elejét? Nem tudom, hogy aki filmszűz az vajon érti e azt pl., hogy miért vannak nagybetűs részek a könyvben?
Azért egyszer majd megnézem a film végét is. :)
2021. november.
Amikor az első időgép működésbe lép, kétszázmilliárd időutazó jelenik
meg a Földön. Az időutazás napját ünneplik, az első pillanatot, ameddig
vissza lehet utazni a jövőből.
Az esemény eltörli az ismert világot: megszűnik a pénz, működésképtelenné válnak a kormányok, bárki számára hozzáférhető lesz minden jövőbeli technológia, köztük az időutazás. Tetszőleges jövőbeli évbe utazhatunk, egészen az időfolyam végéig. Ennek azonban hatalmas ára van, ugyanis az idő veszélyes játékszer.
Beregi Ádám él-hal a családjáért, ám az időutazás napján valaki a jövőből elrabolja a kisfiát és a feleségét, Enikőt. Ádám a kaotikus és folyton változó időfolyamban, őrült technológiák, valamint mesterséges mikrouniverzumok birodalmában próbálja megtalálni őket.
Az időgép feltalálója, Neil Jarrison különös, magának való ember. Bár 2612-ben kivégzik, mégis sokan szeretnének a nyomára bukkanni, mert olyan tudás birtokosa, amely megmentheti a világot. Vagy el is pusztíthatja. Csakhogy a feltaláló mindig egy lépéssel üldözői előtt jár, és úgy tűnik, kizárólag egyvalaki érdekli: egy Rebeca nevű titokzatos nő, aki minden rejtély kulcsa lehet.
A Brandon Hackett néven író Markovics Botond sodró tempójú, eredeti ötletekkel teli regénye egészen újfajta megközelítése az időutazás témájának.
Műfaj: időutazós sci-fi, 2014 Agave
Azokat az időutazós sztorikat szeretem, melyekben az időutazás csak egy eszköz, mellyel érdekesebb, izgalmasabb történetet lehet elmesélni.
Nem szeretem a technikai magyarázatokat, a paradoxonokat és az azokat kivédő félmegoldásokat. Márpedig ebben a könyvben erről van szó.
Ennek ellenére még lehetett volna jó, ha legalább a karakterekkel tudtam volna azonosulni, ha érdekesen lettek volna megformálva. De sajnos ebben sem találtam meg a kedvemre valót.
Mindezek ellenére azért olvastatta magát a könyv, de összességében nem lett a kedvencem és a folytatására sem vagyok kíváncsi.
Ez volt az első Hackett olvasmányom, nem riasztott el, majd még próbálkozom, talán egy korábbi művével.
Boyd Morrison: Bárka 10/8
VALÓBAN LÉTEZETT NOÉ BÁRKÁJA?
SŐT A MARADVÁNYAI A MAI NAPIG FELLELHETŐK?
Dilara Kenner, az ambiciózus régésznő apja szívfájdító titkot hagy a lányára, mielőtt meghal: a legendás történelmi relikvia, Noé bárkájának pontos helyét jelölő térképet.
Minden idők legmesésebb bibliai tárgya már sokakat megigézett az évszázadok folyamán. Amikor Dilara nekikezd a kutatásnak – az egykori hadmérnök, Tyler Locke segítségével –, őt magát is borzongással tölti el a gondolat, hogy ő lehet az, aki a maradványokat feltárja.
Ám baljós erők gyülekeznek a háttérben, halálos céllal és halálos eltökéltséggel: mindenáron ők akarják rátenni a kezüket elsőként a relikviára.
Helikopter-baleset az Atlanti-óceán fölött – az Ararát csendes lejtői: amíg egyik helyszínről a másikra eljutunk, számtalan izgalmas esemény történik ebben az akciódús regényben, amely a pergő kalandokat lenyűgöző, valós történelmi adatokkal fűszerezi. A Da Vinci kód óta nem született ilyen érdekfeszítő és elgondolkodtató könyv ebben a műfajban.
Műfaj: kalandregény 2011 I.P.C
A kalandregények minden erényét és hibáját ötvözi ez a könyv. Az egész egy nagy akció, néha egy-egy tudományos vagy bibliai értekezéssel megszakítva. Szívesen látnék belőle egy 3 részes tv-filmet, még akkor is ha B kategóriás színészekkel zsúfolnák teli.
Érdekes és elgondolkodtató az özönvíz és Noé bárkájának újraértelmezése. Nekem tetszetős az elgondolás. Izgalmas és feszültséggel teli jó és rossz harca elevenedik meg a történetben, amihez kapunk egy mindenhez értő már-már szuper-képességekkel rendelkező egykori katona, mérnök főhőst, az elmaradhatatlan afroamerikai haverral és a lélegzetelállítóan gyönyörű régésznővel. Ó és természetesen van egy gigagazdag, hatalomvágyó főgonosz is, aki mindenen és mindenkin átgázol, hogy a világ ura legyen. Vagyis mondhatnám, hogy készen is áll az alap egy tipikus danbrowni akcióra. Nem számítottam nagy dologra, nem is lesz a kedvencem, de jó volt erre az eső áztatta pünkösdi hétvégére.
Dan Brown vagy Wilbur Smith rajongóinak kötelező!
Az esemény eltörli az ismert világot: megszűnik a pénz, működésképtelenné válnak a kormányok, bárki számára hozzáférhető lesz minden jövőbeli technológia, köztük az időutazás. Tetszőleges jövőbeli évbe utazhatunk, egészen az időfolyam végéig. Ennek azonban hatalmas ára van, ugyanis az idő veszélyes játékszer.
Beregi Ádám él-hal a családjáért, ám az időutazás napján valaki a jövőből elrabolja a kisfiát és a feleségét, Enikőt. Ádám a kaotikus és folyton változó időfolyamban, őrült technológiák, valamint mesterséges mikrouniverzumok birodalmában próbálja megtalálni őket.
Az időgép feltalálója, Neil Jarrison különös, magának való ember. Bár 2612-ben kivégzik, mégis sokan szeretnének a nyomára bukkanni, mert olyan tudás birtokosa, amely megmentheti a világot. Vagy el is pusztíthatja. Csakhogy a feltaláló mindig egy lépéssel üldözői előtt jár, és úgy tűnik, kizárólag egyvalaki érdekli: egy Rebeca nevű titokzatos nő, aki minden rejtély kulcsa lehet.
A Brandon Hackett néven író Markovics Botond sodró tempójú, eredeti ötletekkel teli regénye egészen újfajta megközelítése az időutazás témájának.
Műfaj: időutazós sci-fi, 2014 Agave
Azokat az időutazós sztorikat szeretem, melyekben az időutazás csak egy eszköz, mellyel érdekesebb, izgalmasabb történetet lehet elmesélni.
Nem szeretem a technikai magyarázatokat, a paradoxonokat és az azokat kivédő félmegoldásokat. Márpedig ebben a könyvben erről van szó.
Ennek ellenére még lehetett volna jó, ha legalább a karakterekkel tudtam volna azonosulni, ha érdekesen lettek volna megformálva. De sajnos ebben sem találtam meg a kedvemre valót.
Mindezek ellenére azért olvastatta magát a könyv, de összességében nem lett a kedvencem és a folytatására sem vagyok kíváncsi.
Ez volt az első Hackett olvasmányom, nem riasztott el, majd még próbálkozom, talán egy korábbi művével.
VALÓBAN LÉTEZETT NOÉ BÁRKÁJA?
SŐT A MARADVÁNYAI A MAI NAPIG FELLELHETŐK?
Dilara Kenner, az ambiciózus régésznő apja szívfájdító titkot hagy a lányára, mielőtt meghal: a legendás történelmi relikvia, Noé bárkájának pontos helyét jelölő térképet.
Minden idők legmesésebb bibliai tárgya már sokakat megigézett az évszázadok folyamán. Amikor Dilara nekikezd a kutatásnak – az egykori hadmérnök, Tyler Locke segítségével –, őt magát is borzongással tölti el a gondolat, hogy ő lehet az, aki a maradványokat feltárja.
Ám baljós erők gyülekeznek a háttérben, halálos céllal és halálos eltökéltséggel: mindenáron ők akarják rátenni a kezüket elsőként a relikviára.
Helikopter-baleset az Atlanti-óceán fölött – az Ararát csendes lejtői: amíg egyik helyszínről a másikra eljutunk, számtalan izgalmas esemény történik ebben az akciódús regényben, amely a pergő kalandokat lenyűgöző, valós történelmi adatokkal fűszerezi. A Da Vinci kód óta nem született ilyen érdekfeszítő és elgondolkodtató könyv ebben a műfajban.
Műfaj: kalandregény 2011 I.P.C
A kalandregények minden erényét és hibáját ötvözi ez a könyv. Az egész egy nagy akció, néha egy-egy tudományos vagy bibliai értekezéssel megszakítva. Szívesen látnék belőle egy 3 részes tv-filmet, még akkor is ha B kategóriás színészekkel zsúfolnák teli.
Érdekes és elgondolkodtató az özönvíz és Noé bárkájának újraértelmezése. Nekem tetszetős az elgondolás. Izgalmas és feszültséggel teli jó és rossz harca elevenedik meg a történetben, amihez kapunk egy mindenhez értő már-már szuper-képességekkel rendelkező egykori katona, mérnök főhőst, az elmaradhatatlan afroamerikai haverral és a lélegzetelállítóan gyönyörű régésznővel. Ó és természetesen van egy gigagazdag, hatalomvágyó főgonosz is, aki mindenen és mindenkin átgázol, hogy a világ ura legyen. Vagyis mondhatnám, hogy készen is áll az alap egy tipikus danbrowni akcióra. Nem számítottam nagy dologra, nem is lesz a kedvencem, de jó volt erre az eső áztatta pünkösdi hétvégére.
Dan Brown vagy Wilbur Smith rajongóinak kötelező!
Mióta a szülei elváltak, Auden képtelen aludni. Olyan rutint alakított ki, aminek a segítségével átvészeli az éjszakákat. De amikor úgy dönt, hogy a nyarat a tengerparton tölti apjával és új családjával, megpróbál felhagyni régi életmódjával.
A nyaralás több kihívást tartogat a számára, mint képzelte. Nemcsak apja új családjába kell beilleszkednie, de a környékbeli pletykás lányokkal is meg kell találnia a közös hangot. És ott van még Eli is, aki szintén álmatlanságtól szenved, és aki állandó éjszakai partnere lesz. A hosszúra nyúlt nyáréjszakákon szinte bármi megtörténhet…
Műfaj: ifjúsági romantikus, 2014 Könyvmolyképző
Ez a harmadik Dessen könyv amit olvastam és ugyanaz a véleményem, mint az előzőeknél. Langyos víz az egész, hiányzik a csúcspont, az igazi tűzijáték. Ráadásul a főszereplő lány nekem ellenszenves, a srácból meg nagyon keveset kaptam, ahhoz hogy igazán tudjam értékelni. Ahhoz képest, hogy milyen kevés érdemi dolog történt a könyvben szerintem eléggé túlírt.
Hogy azért pozitívumot is mondjak: kedvelem Dessen stílusát, hisz egyszerű, érthető és olvasmányos, nincs felesleges ömlengés és csak pont annyi a lelkizés ami kell egy ilyen témájú könyvben. Jók a témaválasztásai, csak valahogy nekem mindig kevésre sikerül a feldolgozás.
Amit igazán értékeltem benne az az apa figurája, sajnos nagyon sok ilyen önző férfi sodródik a világban.
Témaválasztásai miatt nem adom fel és biztos fogok még könyvet olvasni tőle. Talán egyszer megtalálom majd az igazit.
A hónap idézete:
"Néha megáll egy pillanatra az idő. Egy-egy jelenet úgy marad meg bennünk, mint egy kimerevített kép. Elhalkuló hangok, lelassult mozdulatok. Semmi sem változik. Aztán elmúlik a pillanat."
Steinbeck
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése