Nem igazán érdekelt soha a könyvek borítója, mióta írom a blogot azóta figyelek rá. De ezt a könyvet soha nem vettem volna a kezembe ha csak a borítója és a címe alapján ítélem meg. Ezért jó, hogy van a moly, ahol lelkes olvasótábora ajánlására mégis felkerült a várólistámra.
Amikor aztán két komoly sci-fi után vágytam a könnyed kikapcsolódásra és keresgéltem az olvasnivalók között ráleltem és belekezdtem.
Persze ez is egy sorozat. Agatha Raisin kalandjainak 2011-ben jelent meg a 21. része a 77 éves skót, Marion Chesney Beaton tollából. Jelenleg a magyar kiadás a 9. résznél tart. sorozatcímek
Meglehetősen fura címeik vannak a könyveknek, a borítókról nem is beszélve. :)
![]() |
M.C. Beaton |
Tulajdonképpen maga a cselekmény elég soványka, mondhatni lapos. A krimi-szál nem túl erős, könnyen kitalálható ki a gyilkos és még az indíték sem okoz meglepetést. Nem is ebben van ennek a könyvnek az ereje. Hanem a tájban ahol játszódik, a karakterekben és a csipkelődő stílusban. Az egész megtestesíti azt, amit elképzelünk a vidéki Angliától. Gyönyörű, idilli környezet, minden pletykára éhes, leselkedős, intrikus szereplőkkel. Ide csöppen be a nagyvárosi életből kiszabadult Agatha. Tulajdonképpen az ő beilleszkedéséről szól a sorozat első része, némi krimivel egybekötve.
Karakterek: 5/4
Agatha elég borzalmas egy nőszemély főleg az elején, a legjobb szó rá a bosszantó. Nagyszájú, ki ha én nem figura, amolyan minden lében kanál. Persze idővel árnyalódik a kép, de az különösen tetszik, hogy az író mindvégig megtartja a szarkazmusát ha Agatharól van szó. És ráadásul nem a szokásos csinos szingli csaj a főszereplő, akiért persze minden férfi oda van. Nem nem, a szingli (egyébként elvált) csaj már megöregedett és a hajszolt élettől meg is keseredett, a férfiak pedig inkább elkerülik jó messzire. Eléggé ellentmondásos személyiség akit azért a végére meg lehet kedvelni.
Sajnos a többi szereplő egyenlőre csak asszisztál, gondolom a továbbiakban jobban előtérbe kerülnek. Gondolok itt főleg Bill Wong-ra a zsarura és az új szomszédra.
Stílus: 5/4
Nagyon nehezen szoktam meg, a 20. oldalon megfordult bennem, hogy feladom és abbahagyom. De úgy vettem észre, hogy mindig így vagyok ha ez a fanyar, szarkasztikus angol humor kerül előtérbe. Mihelyst megszokom pont ez válik a könyv legnagyobb erényévé. Elég jól megcsipkedi a skót hölgy az angolokat. :)
Annyira szeretnék elmenni erre a környékre, csodás lehet.
Kiadás:
1992-ben jelent meg eredeti nyelven, amit magyarul az Ulpius adott ki 2011-ben. A borító nagyon nem jön be, de látva a többi részt már kezdem szokni. :)
Összefoglalva: 5/3
Nem egy nagy történet, de mégis kellemes érzést hagyott maga után. Mindenképpen folytatni fogom a sorozatot, mivel kíváncsi vagyok, hogy alakul Agatha cotswoldi élete.
Ajánlom Agatha Christie rajongóknak, csak ne legyenek nagy elvárásaik a bűnüggyel kapcsolatban. Inkább a hangulat az ami számít ennél a könyvecskénél. Strandra kiváló.