Nem bírom a hőséget, ilyenkor nincs energiám semmire csak az olvasásra, ez meg is látszik az olvasmánylistámon.
12 könyv, közte: krimi, thriller, fantasy, disztópia, és még kettő klasszikus is belefért.
2 könyvre is adtam 10 pontot!
Lucas Davenport sorozat 2. része.
A szerző új nagy sikerü könyve, melyben Lucas Davenport felügyelő ismét színrelép… John Sandford Pulitzer-díjas újságíró krimije valós tényeken alapszik, amelyeket először egy riportsorozatban adott közre. „Davenport egyszer már látott ilyen botot. Óvatosan letette a matracra. A buszjegyet Los Angelesben adták ki, három napja. Éppenséggel lehetett volna hamis alibi is, de Davenportnak nem ez volt az érzése. A jogosítványon lévő szemcsés fénykép fehér pólótrikóban ábrázolta a tetovált karú férfit. A szeme fénylett, mint a golyóscsapágy, mint Jesse James szeme a tizenkilencedik századi fotográfiákon. Davenport elolvasta a nevet. – Árnyék Szerelem? Gyönyörű név.”
JLX 1991. Műfaj: krimi
Ez a rész nem volt olyan jó, mint az első (lsd. júliusi összefoglalóban). A bűncselekmény nem kötött le, csak Davenport magánélete volt az ami érdekelt, de az sem olyan irányban ment el ami nekem tetszett volna.
Kevesebb volt benne az érthetetlen szöveg, pedig ugyanaz a fordító, ez viszont plusz pont.
Összességében olvasható volt és nem vette el a kedvem a folytatástól.
John Sanford: Szemet szemért 10/9
Lucas Davenport 3. rész
Minneapolist és St. Pault, a két egybenőtt amerikai nagyvárost egy orvos feleségének brutális meggyilkolása tartja izgalomban – és különösképpen az, amit a gyilkos az áldozat szemével művelt. Egy tanú egy gnómszerű, ijesztő arcú férfit lát a helyszínen. Ez az egyetlen nyom, amelyen Lucas Davenport elindulhat a gyilkos után. Nem is biztos benne, hogy megtalálja: hullafáradt, a nemrég lezárt, két különösen megrázó eset utóhatása még ott bizsereg az idegeiben… Aztán megint lecsap a gyilkos: ugyanaz a brutalitás, ugyanaz a szemtelenség, ugyanaz a vadállati kegyetlenség. Davenport kénytelen felvenni a kesztyűt.
Ellenfele egy rendkívüli intelligenciával megáldott, de féktelen gonoszsággal megvert ember: Davenport lelkének sötét tükörképe. És megkezdődik kettejük párviadala…
Ellenfele egy rendkívüli intelligenciával megáldott, de féktelen gonoszsággal megvert ember: Davenport lelkének sötét tükörképe. És megkezdődik kettejük párviadala…
JLX 1992. krimi
Ez nagyon ütős rész volt.
Gyönyörű eszement egy szereplő, ilyen furcsa figurával nem sokszor találkoztam még. Egyszerre borzalmas, elrettentő, érthetetlen és hihetetlen de mégis valahol nevetséges. (legalábbis amikor elképzeltem ahogy táncikál, meg megpróbálja elcsábítani Lucast, az röhejes volt).
Az első résznél még ujjongtam, hogy végre egy egészséges lelkületű nyomozó, erre tessék a harmadik részre már depressziós, halálvágyó figura lett belőle.
Így három rész után úgy látom azonos a forgatókönyv minden esetben, vagyis az olvasó mindig tudja ki a bűnös, Davenport mindig találkozik a gyilkossal valamilyen ártatlan helyzetben, és csak később esik le neki a tantusz, új csajt is mindig begyűjt, aki jobban tenné ha messzire kerülné a nyomozót. Ezek a kis apróságok nekem tetszenek.
Ennek a résznek a végén leesett az állam, nem számítottam erre a fordulatra, de talán csak azért mert elaltatta a gyanakvásom az író.
Szóval remek rész volt, jó kis krimi.
Gyönyörű eszement egy szereplő, ilyen furcsa figurával nem sokszor találkoztam még. Egyszerre borzalmas, elrettentő, érthetetlen és hihetetlen de mégis valahol nevetséges. (legalábbis amikor elképzeltem ahogy táncikál, meg megpróbálja elcsábítani Lucast, az röhejes volt).
Az első résznél még ujjongtam, hogy végre egy egészséges lelkületű nyomozó, erre tessék a harmadik részre már depressziós, halálvágyó figura lett belőle.
Így három rész után úgy látom azonos a forgatókönyv minden esetben, vagyis az olvasó mindig tudja ki a bűnös, Davenport mindig találkozik a gyilkossal valamilyen ártatlan helyzetben, és csak később esik le neki a tantusz, új csajt is mindig begyűjt, aki jobban tenné ha messzire kerülné a nyomozót. Ezek a kis apróságok nekem tetszenek.
Ennek a résznek a végén leesett az állam, nem számítottam erre a fordulatra, de talán csak azért mert elaltatta a gyanakvásom az író.
Szóval remek rész volt, jó kis krimi.
John Sandford: Borotvaélen 10/6
Lucas Davenport 4. rész
Az első három kötettel lazán összefüggő, de önállóan is kerek történetben nagyon hamar kiderül, hogy Bekkernek, a „halál doktorának” ezúttal igaza volt: valóban jobb lett volna megölni. Bekker ugyanis megszökik a börtönből, s New York-ba menekül, ahol tovább folytatja a halál fiziológiájával kapcsolatos bizarr kísérleteit. Áldozatainak száma egyre nő. A New York-i rendőrség Davenporthoz fordul segítségért.
Davenportra azonban New Yorkban egy másik veszélyforrás is vár: Lily Rothenburg hadnagy, élete egyik legnagyobb szerelme…
Davenportra azonban New Yorkban egy másik veszélyforrás is vár: Lily Rothenburg hadnagy, élete egyik legnagyobb szerelme…
JLX 1994, krimi.
Az előző rész vége nagyon kecsegtető volt, sőt még ennek az eleje is, de aztán sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet.
Ismét a 3. részben már megismert gyilkos, Bekker áll a központban és vele kapcsolatban sikerült is egy fantasztikusat húzni a történetben (engem legalábbis meglepett vele az író), de nagyjából ez volt az egyetlen dolog ami tetszett most. A másik szál nem izgatott, az új csaj nem volt nyerő, valahogy Davenport is olyan kis szürke lett, úgyhogy most úgy érzem kell egy kis pihi és valami más műfajt kell olvasnom. De visszatérek még ehhez a sorozathoz.
Ismét a 3. részben már megismert gyilkos, Bekker áll a központban és vele kapcsolatban sikerült is egy fantasztikusat húzni a történetben (engem legalábbis meglepett vele az író), de nagyjából ez volt az egyetlen dolog ami tetszett most. A másik szál nem izgatott, az új csaj nem volt nyerő, valahogy Davenport is olyan kis szürke lett, úgyhogy most úgy érzem kell egy kis pihi és valami más műfajt kell olvasnom. De visszatérek még ehhez a sorozathoz.
Paula Hawkins: Lány a vonaton 10/8
Rachel ingázó, minden reggel felszáll ugyanarra a vonatra. Tudja, hogy minden alkalommal várakozni szoktak ugyanannál a fénysorompónál, ahonnan egy sor hátsó udvarra nyílik rálátás. Már-már kezdi úgy érezni, hogy ismeri az egyik ház lakóit. Jess és Jason, így nevezi őket. A pár élete tökéletesnek tűnik, és Rachel sóvárogva gondol a boldogságukra. És aztán lát valami megdöbbentőt. Csak egyetlen pillanatig, ahogy a vonat tovahalad, de ennyi elég. A pillanat mindent megváltoztat. Rachel immár részese az életüknek, melyet eddig csak messziről szemlélt. Meglátják; sokkal több ő, mint egy lány a vonaton!
XXI. század 2015. műfaj: thriller
Az eleje olyannyira bealtatott, hogy észre sem vettem azt, hogy két különböző nő mesél E/1-ben. Persze egy idő után rájöttem, hogy valami nem stimmel. (talán nem ezt kellett volna választani nyaralós könyvnek:D)
Nagyjából a harmadánál kezdett érdekelni és onnantól élveztem is.
A Gillian Flynn könyvekhez való hasonlóság tényleg adott, ha azt nézzük, hogy ebben a könyvben is csak és kizárólag irritáló, bosszantó, a legkevésbé sem szerethető karakterek vannak, az önzőség nagyragadozói, akiket még sajnálni sem tud az ember. Gyakran kiakasztott a viselkedésük, először Rachel aztán meg Anna felé lengettem volna meg a péklapátot, Megan nem hagyott bennem mélyebb nyomot. A pasikat meg inkább hagyjuk is.
Azonban Flynn stílusa és hatása ezerszer jobb és különlegesebb.
Ez amolyan jó kis utánzat, az olvasható kategóriából.
Nagyjából a harmadánál kezdett érdekelni és onnantól élveztem is.
A Gillian Flynn könyvekhez való hasonlóság tényleg adott, ha azt nézzük, hogy ebben a könyvben is csak és kizárólag irritáló, bosszantó, a legkevésbé sem szerethető karakterek vannak, az önzőség nagyragadozói, akiket még sajnálni sem tud az ember. Gyakran kiakasztott a viselkedésük, először Rachel aztán meg Anna felé lengettem volna meg a péklapátot, Megan nem hagyott bennem mélyebb nyomot. A pasikat meg inkább hagyjuk is.
Azonban Flynn stílusa és hatása ezerszer jobb és különlegesebb.
Ez amolyan jó kis utánzat, az olvasható kategóriából.
George R.R. Martin: A Hét Királyság lovagja 10/8
A Királyvár nyomornegyedében malacokat hajkurászó Dunk élete először akkor vett váratlan fordulatot, amikor egy kóbor lovag maga mellé vette fegyverhordozónak. Tíz évvel később az újdonsült lovag élete újabb fordulatot vesz, amikor első lovagi tornáján a Targaryen-ház tagjaival vívhat. Ám aki sárkányokkal táncol, könnyen megégetheti magát…George R. R. Martin A tűz és jég dalával párhuzamosan írt kisregényei Westeros múltjába visznek el minket, amikor még a sárkánykirályok uralják a Hét Királyságot, ám hatalmukat belviszályok és trónkövetelők fenyegetik – veszélyes és izgalmas idők egy kóbor lovag és fegyverhordozója számára. A Hét Királyság lovagja kötelező olvasmány A tűz és jég dalaregények rajongói számára, és ideális ízelítő azoknak, akik eddig csak a tévésorozatból ismerték Westeros lenyűgöző világát.
Alexandra 2014, fantasy.
Dunk és Egg párosa nagyszerűen működik, tetszik a köztük lévő adok-kapok. Jó volt ismét westerosi hangulatba kerülni, de nem igazán nyűgözött le a cselekmény, eléggé laposnak találtam, meg aztán ezek a lovagi tornák sem a szívem csücske, ráadásul sikerült megint jóval több karaktert felvonultatni, mint amit én követni tudok.
Jó volt, de nem rohanok a boltba saját példányért.
Jó volt, de nem rohanok a boltba saját példányért.
Denise Jaden: Never Enough - Soha nem elég 10/7
Loann mindig is olyan népszerű és csinos akart lenni, mint a nővére, Claire. Amikor Claire volt barátja flörtölni kezd vele, Loann bármire hajlandó lenne, hogy végre ő is különleges lehessen… még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy el kell árulnia a nővérét. Azonban minél inkább a részesévé válik Loann a nővére életének, annál inkább tudatára ébred annak, hogy nem minden az, aminek látszik. A tökéletességért folytatott harc, amelyet a nővére vív, felemészti Claire-t, és súlyos árat kell fizetnie érte. Miközben Claire egyre inkább visszahúzódik a családjától és a barátaitól, Loann igyekszik megérteni őt és jóvátenni az elkövetett hibákat. Képes lesz-e vajon Loann rendbe hozni a kapcsolatukat – és a nővérét –, mielőtt túl késő?
Könyvmolyképző 2014, ifjúsági regény.
Ez eléggé vegyes felvágott lett.
Az elején amolyan tingli-tangli ifjúságinak tűnt, a rút kiskacsával a főszerepben, aki persze majd hattyú lesz és jön majd a szőke herceg is. Aztán mégsem ez lett a dologból, hanem egyre inkább egy nyomasztó hangvételű családi dráma, aminek középpontjában egy olyan lány áll, akinek a nővére anorexiás,és ez a betegség rányomja bélyegét az egész család életére is.
Nagyon komoly, nehéz téma, pont ezért szerintem ennél jobb írót követelt volna.
Valahogy hiányzik a lélek ebből a történetből.
Ennek ellenére mégis ajánlanám a tizenéveseknek a témája és a könnyen olvasható stílusa miatt. Olyan problémába nyújt bepillantást ami úgy gondolom egyre gyakrabban előfordul, itt a közvetlen környezetünkben is.
Az elején amolyan tingli-tangli ifjúságinak tűnt, a rút kiskacsával a főszerepben, aki persze majd hattyú lesz és jön majd a szőke herceg is. Aztán mégsem ez lett a dologból, hanem egyre inkább egy nyomasztó hangvételű családi dráma, aminek középpontjában egy olyan lány áll, akinek a nővére anorexiás,és ez a betegség rányomja bélyegét az egész család életére is.
Nagyon komoly, nehéz téma, pont ezért szerintem ennél jobb írót követelt volna.
Valahogy hiányzik a lélek ebből a történetből.
Ennek ellenére mégis ajánlanám a tizenéveseknek a témája és a könnyen olvasható stílusa miatt. Olyan problémába nyújt bepillantást ami úgy gondolom egyre gyakrabban előfordul, itt a közvetlen környezetünkben is.
Vivien Holloway: Mesterkulcs 10/8
Winie Langton történetek 1.
Winie Langton a 2900-as évek New Yorkjában él, száz évvel az ötödik nagy világégés után. Egy nagy és befolyásos tolvajcsalád leszármazottja, akit már egészen kiskorától apja tanított a mesterség fortélyaira. Ebből kifolyólag Winie már kamaszként jobban verekedett, mint a fiúk többsége és mindent tudott a fegyverekről.
Amikor a legendás mesterkulcs felbukkan a városban, a Langton család azonnal a nyomába ered, s természetesen Winie-re is fontos feladat hárul a titokzatos műtárgy megszerzésére kiötlött akcióban…
Amikor a legendás mesterkulcs felbukkan a városban, a Langton család azonnal a nyomába ered, s természetesen Winie-re is fontos feladat hárul a titokzatos műtárgy megszerzésére kiötlött akcióban…
Főnix Könyvműhely 2014. steampunk.
Tetszett, de.
Mire megszoktam a stílust, beleéltem magam a történetbe, és eldönthettem volna, hogy most akkor kedvelem e Winie-t, már vége is lett a könyvnek.
Pedig jó a könyv hangulata, a világfelépítés is érdekesnek tűnik, viszont így a cselekmény és a karakterek nagyon befejezetlenek.
Talán meg kellett volna várnom amíg beszerzem a következő részeket is.
Mire megszoktam a stílust, beleéltem magam a történetbe, és eldönthettem volna, hogy most akkor kedvelem e Winie-t, már vége is lett a könyvnek.
Pedig jó a könyv hangulata, a világfelépítés is érdekesnek tűnik, viszont így a cselekmény és a karakterek nagyon befejezetlenek.
Talán meg kellett volna várnom amíg beszerzem a következő részeket is.
Rick Yancey: Az ötödik hullám 10/9
Az első hullám nyomán sötétség támadt.
A második hullámot csak a szerencsések élték túl.
A harmadikat pedig a szerencsétlenek.
A negyedik után egyetlen szabály maradt: ne bízz senkiben!
Cassie egy lépést sem tesz a következők nélkül: Luger, M-16-os gépfegyver, lőszer és Bowie-kés. Ennivaló, víz, hálózsák és körömcsipesz csak ezek után következik a listán.
Cassie tizenhat éves, a néptelen országúton menekül. Rajta kívül már nem sokan vannak életben a Földön. Menekül a lények elől, akik embernek látszanak, és akik megölnek minden útjukba kerülőt. Akik több hullámban pusztították az emberiséget. Nem tudjuk, kik az idegenek. Nem tudjuk, miért akarják megsemmisíteni világunkat. Csupán egyvalami világos: mindenkit ki akarnak irtani.
Cassie családja túlélte az első és a második hullámot. A harmadik és negyedik viszont már nem kímélte őket. Cassie most az ötödik hullámmal néz farkasszemet: vagy öl, vagy megölik. „Csak akkor maradsz életben, ha egyedül maradsz” – ez a meggyőződése. De aztán találkozik Evannel, aki elbűvölő és titokzatos, és egyedül ő segíthet Cassie-nek, hogy valóra váltsa az öccsének tett ígéretét. A lány választásra kényszerül bizalom és csüggedés, harc és megadás, élet és halál között. Föladja vagy fölveszi a harcot?
A második hullámot csak a szerencsések élték túl.
A harmadikat pedig a szerencsétlenek.
A negyedik után egyetlen szabály maradt: ne bízz senkiben!
Cassie egy lépést sem tesz a következők nélkül: Luger, M-16-os gépfegyver, lőszer és Bowie-kés. Ennivaló, víz, hálózsák és körömcsipesz csak ezek után következik a listán.
Cassie tizenhat éves, a néptelen országúton menekül. Rajta kívül már nem sokan vannak életben a Földön. Menekül a lények elől, akik embernek látszanak, és akik megölnek minden útjukba kerülőt. Akik több hullámban pusztították az emberiséget. Nem tudjuk, kik az idegenek. Nem tudjuk, miért akarják megsemmisíteni világunkat. Csupán egyvalami világos: mindenkit ki akarnak irtani.
Cassie családja túlélte az első és a második hullámot. A harmadik és negyedik viszont már nem kímélte őket. Cassie most az ötödik hullámmal néz farkasszemet: vagy öl, vagy megölik. „Csak akkor maradsz életben, ha egyedül maradsz” – ez a meggyőződése. De aztán találkozik Evannel, aki elbűvölő és titokzatos, és egyedül ő segíthet Cassie-nek, hogy valóra váltsa az öccsének tett ígéretét. A lány választásra kényszerül bizalom és csüggedés, harc és megadás, élet és halál között. Föladja vagy fölveszi a harcot?
Cartaphilus 2014. disztópia
Ez nagyon jó volt, már-már tökéletes ifjúsági sci-fi.
De persze én mindenben találok hibát. :) A legnagyobb hibájának azt találom, hogy folytatásos, félek hogy úgy járok, mint a Részlegesekkel, melynek az első része remek volt a többi viszont csapnivaló. Valahogy ebben a történetben sem érzek több lehetőséget, félek, hogy csak a sablonok ismétlése lesz a folytatásokban. Remélem tévedek. Na de inkább maradjunk csak ennél a résznél.
Az eleje nagyon depresszív volt, szerencsére mire nagyon elkezdtem volna unni, egy szemszögváltással új izgalmat vitt az író a történetbe. Végre megszabadultam Cassie-től, akinek viselkedését ugyan megértem csak éppen nem szeretem. Sammy imádnivaló, Evan érdekes, Ben hát ő egyenlőre Ben.
Nagyon sok olvasmányom eszembe jutott, miközben faltam a betűket. Nemcsak a Részlegesek, de természetesen A Burok is, sőt az eleje kimondottan a zombi-könyvekre emlékeztetett.
Ennél a könyvnél szinte minden a helyén van, remek történet, egyedi stílus, érdekes figurák, van benne egy-két furcsaság, de egy YA könyvben ezek nálam elmennek. Azért azt ne felejtsük el, hogy az író férfi, így olyan fokú romantikát nem lehet elvárni, mint S. Meyer-től (szerencsére)
Ajánlom azoknak akik szerették pl. a Csontszüretet vagy a fent említett könyveket.
Várom a folytatást.
Januárban meg megyek megnézni a moziba.
De persze én mindenben találok hibát. :) A legnagyobb hibájának azt találom, hogy folytatásos, félek hogy úgy járok, mint a Részlegesekkel, melynek az első része remek volt a többi viszont csapnivaló. Valahogy ebben a történetben sem érzek több lehetőséget, félek, hogy csak a sablonok ismétlése lesz a folytatásokban. Remélem tévedek. Na de inkább maradjunk csak ennél a résznél.
Az eleje nagyon depresszív volt, szerencsére mire nagyon elkezdtem volna unni, egy szemszögváltással új izgalmat vitt az író a történetbe. Végre megszabadultam Cassie-től, akinek viselkedését ugyan megértem csak éppen nem szeretem. Sammy imádnivaló, Evan érdekes, Ben hát ő egyenlőre Ben.
Nagyon sok olvasmányom eszembe jutott, miközben faltam a betűket. Nemcsak a Részlegesek, de természetesen A Burok is, sőt az eleje kimondottan a zombi-könyvekre emlékeztetett.
Ennél a könyvnél szinte minden a helyén van, remek történet, egyedi stílus, érdekes figurák, van benne egy-két furcsaság, de egy YA könyvben ezek nálam elmennek. Azért azt ne felejtsük el, hogy az író férfi, így olyan fokú romantikát nem lehet elvárni, mint S. Meyer-től (szerencsére)
Ajánlom azoknak akik szerették pl. a Csontszüretet vagy a fent említett könyveket.
Várom a folytatást.
Januárban meg megyek megnézni a moziba.
Aldoux Husley: Szép új világ 10/10
Századunk egyik legjelentősebb angol regényírója, Aldous Huxley (1894-1963) 1932-ben jelentette meg a Szép új világot, azt a művet, amely mindmáig bestseller maradt, s meg-megújuló viták bizonyítják mondandója frisseségét, kritikája, figyelmeztetése érvényességét. A hírneves angol családból származó, filozófusként és esszéistaként is kiváló Huxley minden művében merészen kísérletező, intellektuális alkotó; a Szép új világ antiutópiája a Morus és Swift nyomán haladó keserű társadalmi kritikát a tudományos-fantasztikus irodalom eszközeivel adja elő. Huxley ironikus és pesszimista látomása az un. fogyasztói társadalom jövőjéről ma is elgondolkodtató, hiszen a könyv megjelenése óta eltelt fél évszázad alatt sok tudományos és fiktív elem valósággá vált, ami a harmincas években még tiszta science fiction volt. Az író az elgépiesedett, manipulált és elembertelenedett modern világba csöppent, Shakespeare-t olvasgató Vadember szemével láttatja ezt a korántsem egyértelműen „szép új világot”.
Cartaphilus 2008. disztópia klasszikus
Huxley-nak tuti volt egy időgépe, amivel járt a nem is túl távoli jövőnkben.
Borzongató egy mű az egyszer biztos. Nagyon sok párhuzamot látok a saját világunkkal és az író által felvázolt világgal kapcsolatban. Ha nem is pont ugyanúgy valósultak meg a dolgok, de döbbenetesen hasonlóan.
Nagyon elgondolkodtatott, rengeteg éppen aktuális téma felmerült bennem (pl. nem véletlenül várták tárt karokkal a bevándorlókat Nyugat-Európában, kellettek az epszilonok)
Szex és drog, manipuláció és agymosás, az egyéniség kiirtása, családok széthullása, minél több fogyasztás. Nem is olyan utópikus. Igaz?
A könyv mondanivalója felülírja számomra azt, hogy az írás stílusa nekem annyira nem jött be. Ezért jár a 10 pont.
Borzongató egy mű az egyszer biztos. Nagyon sok párhuzamot látok a saját világunkkal és az író által felvázolt világgal kapcsolatban. Ha nem is pont ugyanúgy valósultak meg a dolgok, de döbbenetesen hasonlóan.
Nagyon elgondolkodtatott, rengeteg éppen aktuális téma felmerült bennem (pl. nem véletlenül várták tárt karokkal a bevándorlókat Nyugat-Európában, kellettek az epszilonok)
Szex és drog, manipuláció és agymosás, az egyéniség kiirtása, családok széthullása, minél több fogyasztás. Nem is olyan utópikus. Igaz?
A könyv mondanivalója felülírja számomra azt, hogy az írás stílusa nekem annyira nem jött be. Ezért jár a 10 pont.
Jane Austen: Meggyőző érvek 10/9
Jane Austen regényeiben a vidéki angol úri családok hétköznapjai, szűkre szabott társasági élete és érzelmi bonyodalmai elevenednek meg. A csupán néhány gesztussal teljes jellemmé felépített hősei felett az írónő mindvégig bölcs humorral és szelíd iróniával ítél és ítéltet. A legérettebbnek és legjobbnak tartott Austen-regény, a Meggyőző érvek hősnője, a már nem fiatal, vénlánysorsába beletörődött Anne Elliot nyolc év után véletlenül újra találkozik egykori vőlegényével, az immár meggazdagodott tengerésztiszttel…
Ulpius 2014. romantikus klasszikus. Nagyon sok sötét hangulatú krimit, thrillert, disztópiát olvastam az elmúlt hetekben, ezek után ez a könyv úgy hatott rám, mint amikor az ember kitárja az ablakot egy frissítő nyári zápor után és mélyet szippant a csodálatos illatú, oxigéndús levegőből. Az elején nem gondoltam, hogy ennyire tetszeni fog, olyan érzésem volt, mintha ez csak egy vázlat lenne, ami még finomításra vár. A korábban történtek a két főszereplő között azért megért volna egy önálló fejezetet. De az austeni stílus most is kárpótolt, bár azt észrevettem, hogy a finom kis célozgatások helyett, most meglehetősen konkrét kritikák fogalmazódtak meg az egyes jellemek felé. Talán Jane élete végén már megelégelte a köntörfalazást és elővette a vitriolosabb tintáját. Nekem így is tetszett. Sajnos ezzel minden nagy regényét elolvastam, még pár rövidebb írása van csak hátra.
Amikor befejeztem a könyvet rögtön meg is néztem a filmet. Tetszett a két főszereplő, de a 90 perc kevés volt arra, hogy igazán felépítse a karakterek közti feszültséget és a hangulatot sem adta vissza kellőképpen. Egynek mondjuk jó volt. 10/6
Justin Cronin: A szabadulás 10/10 - A hónap könyve!
bejegyzésem itt olvasható: http://ananiila.blogspot.hu/2015/08/justin-cronin-szabadulas.html
Justin Cronin: A tizenkettek 10/9
A szabadulás trilógia 2. része.
Eleinte jó tervnek tűnt: tizenkét halálraítéltet megfertőznek egy ősi vírussal, hogy élő fegyverekké alakítsák őket. Csakhogy a Tizenkettek a vírus hatására vérszomjas szörnyetegekké váltak. Amikor kitörtek a titkos kísérlet helyszínéről, elszabadult a pokol. Rémálom lett úrrá a Földön. A vírus pusztítását túlélő kevesek kis ellenállócsoportokba szerveződtek. Ám ha biztosítani akarják az emberiség fennmaradását, ahhoz nem elég, hogy igyekeznek életben maradni. Veszélyes küldetésre kell vállalkozniuk: fel kell kutatniuk a Tizenkettek mindegyikét, hogy végezzenek velük. Az ellenállók különös dolgot tapasztalnak: a fertőzöttek viselkedése érthetetlen módon megváltozik. A nyomok egy komor diktatúrához, a Hazához vezetnek, ahol egy igen különös trió nő igyekszik kedvére formálni az emberiség jövőjét. Talán csak egyvalaki húzhatja keresztül a számításaikat: Amy, a Sehonnan Jött Lány, az egykori titkos kísérlet tizenharmadik alanya, az ellenállók vezetője. Ő az egyetlen emberi lény, aki feltárhatja a Haza titkát, és aki képes behatolni a Tizenkettek elméjének mélyére. És meglehet, hogy amit ott talál, az mindennek a végét jelenti.
Cartaphilus 2013. disztópia.
A reményem, hogy méltó lesz a folytatás az első részhez végül is beteljesült.
Meglepett a történet folytatása, nem számítottam arra, hogy visszaugrunk az időben a nulladik évre, de tetszett és jó megoldásnak találtam, hisz így a karakterek fejlődése érthetőbb lett. Viszont az időben való ugrálás, illetve az új karakterek bevonása bennem óriási káoszt okozott. Végleg elvesztem a történetben, mivel számomra követhetetlen lett a sok szereplő, a névmemóriám nulla, így amikor az író bedobott egy nevet, amin illet volna megdöbbenni én inkább csak értetlenkedtem, mert már elfelejtettem, hogy kapcsolódik a sztoriba. Amit nem szerettem a könyvben – de ez az én személyes ízlésem miatt van – az a misztikus szál. Fogalmam sincs Wolgast megint, hogy került a sztoriba, meg ezek az állandó álmok és fejben történő beszélgetések sem a kedvenceim. De ennyi az összes negatívum amit elmondhatok.
Most már kerültek hozzám közel szereplők is, persze el is hullott belőlük pár, voltak szívmelengető pillanatok és véres, pusztító képek.
Persze megint maradtak megválaszolatlan kérdések, és sajnos a folytatásra még várni kell. Egy biztos a 3. rész előtt újra kell olvasni ezt a szövevényes történetet.
Meglepett a történet folytatása, nem számítottam arra, hogy visszaugrunk az időben a nulladik évre, de tetszett és jó megoldásnak találtam, hisz így a karakterek fejlődése érthetőbb lett. Viszont az időben való ugrálás, illetve az új karakterek bevonása bennem óriási káoszt okozott. Végleg elvesztem a történetben, mivel számomra követhetetlen lett a sok szereplő, a névmemóriám nulla, így amikor az író bedobott egy nevet, amin illet volna megdöbbenni én inkább csak értetlenkedtem, mert már elfelejtettem, hogy kapcsolódik a sztoriba. Amit nem szerettem a könyvben – de ez az én személyes ízlésem miatt van – az a misztikus szál. Fogalmam sincs Wolgast megint, hogy került a sztoriba, meg ezek az állandó álmok és fejben történő beszélgetések sem a kedvenceim. De ennyi az összes negatívum amit elmondhatok.
Most már kerültek hozzám közel szereplők is, persze el is hullott belőlük pár, voltak szívmelengető pillanatok és véres, pusztító képek.
Persze megint maradtak megválaszolatlan kérdések, és sajnos a folytatásra még várni kell. Egy biztos a 3. rész előtt újra kell olvasni ezt a szövevényes történetet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése