L.I. Lázár - Rejtőző kavicsok

Fülszöveg:

Ebben a regényben senki sem az, akinek látszik. Lille, a megbízhatóság és a jólneveltség szobra kettős életet él, a valóság elől egy álomvilágba menekül. Praetor, a laza és jómódú srác gondtalanul váltogatja a csajokat, szórja a latin szavakat, s bár ő a csapat esze, mégis lazán elindul a lejtőn. Krisz, a vezérhím, aki „nagyvadat” vesz célba, de azt nem sejti, hogy ez a vadászat megváltoztatja az életét. Anna, a vagány tanárnő különc módszerekkel küzd a tanítványaival – csakhogy múltjában sötét folt éktelenkedik…

– Meddig tart még a kihallgatás?
Lille elszégyellte magát. Tényleg szó szerint letámadta.
– Innál valamit? Éhes vagy?
– Kislány, a kijelentő módról hallottál már?
Bocs… Esküszöm, nem kérdezek többet! – Lille felemelt egy kavicsot, nézte egy darabig, aztán eldobta. – Apám kavicsnak hívja a felbecsülhetetlen értékű embereket.

Kiadó: Móra 2012

Műfaj: ifjúsági, iskolás

Ismét egy könyv, ami ezer éve porosodott a polcomon arra várva, hogy kézbe vegyem. Ennek oka az, hogy meg voltam arról győződve, hogy L.I. Lázár név egy férfit takar. Azért is szereztem be, mert kíváncsi voltam, hogy egy férfi író hogyan látja a magyar ifjúságot.  Aztán kiderült, hogy az írói álnév alatt Lázár Ildikó bujkál, én meg csalódottan feltettem a könyvet a polcra, mert nem akartam egy újabb SZJG-t olvasni. 

Mondjuk ebből a szempontból aztán pozitív csalódás ért, mert egyáltalán nem olyan, nekem inkább a Holt költők társasága jutott eszembe. Nem röhögtem hangosan, nem maszatoltam el a szempillafestéket sírás miatt, de mégis jó érzéssel tettem vissza a könyvet a helyére, igaz maradt bennem egy kis hiányérzet, ami mindenképpen folytatásért kiált. 

Pedig az első oldalak nem bűvöltek el, nagyon szájbarágósnak éreztem, a párbeszédeket meg nagyon erőltetettnek. Így nem beszélnek emberek egymással, főleg nem a gimisek. Szinte mindegyik srác művelt és intelligens, óriási lexikális tudással. Olyannak tűnnek nekem, mint azok az elsősök akik úgy mennek suliba, hogy már tudnak írni-olvasni és unják az egészet, a tanítónéni meg nem tudja lekötni őket. De ebben a történetben a lázadó kamaszok kapnak egy igazi tanítót, akit persze ki akarnak csinálni. Olyan tanárral sajnos én nem találkoztam soha, mint Anna, bárcsak lenne egy ilyen "nevelő" minden iskolában. Ez a könyv sem tartozik a hiteles, valós gimis életet bemutató regények közé, túl sok(féle) probléma üti fel a fejét, túl kevés idő alatt, túl kicsi közösségben. Hitetlenül csóváltam a fejem olvasás közben, persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy nekem már az emlékeim is kopottak a középiskoláról. Lehet, hogy manapság tényleg vannak ilyen diákok? És tanárok? És apák?

Azért egy idő után sikerült beleszoknom ebbe a környezetbe, elvonatkoztattam a saját emlékeimtől és szerintem a történet is levetette az "oktató" jellegét, amikor ez megtörtént, akkor már jól tudtam szórakozni, meg tudtam szeretni a karaktereket (Preator a szívem csücske). Észre sem vettem és pár óra alatt el is olvastam az egészet, és már most biztos vagyok benne, hogy újra fogom olvasni. 

Történet: 10/8 annyira nem eredeti, hogy tízest érdemeljen, de úgy tud szórakoztatni, hogy tanít is. Lehetne belőle ajánlott olvasmány a kortárs magyar irodalom keretein belül.

Karakterek: 10/8 Preator, Krisz jól sikerült karakterek, de a másik két srácnak még a neve sem jut eszembe. Anna és Lille szintén szimpatikus, bár egy ilyen okos lány, mint Lille nem értem miért nem akadt fenn azon, hogy ajándékot kapott a címére(!) a titkos hódolótól, aki elméletileg nem ismeri a lányt. (ez a rész különösen zavart)

Stílus: 10/9 igényes fogalmazás, jóleső humorral fűszerezve. Végre egy író akinek van szókincse és használja is, de nem próbál meg erőlködve trendi lenni. 

Értékekésem: 10/8

Egy kicsit kihagyott ziccernek érzem ezt a történetet. Túl rövid és összecsapott, ahhoz, hogy igazán kultikus, kiemelkedő legyen. Kellett volna még gyomlálni, ültetgetni, rendezgetni azokat a kavicsokat. 

Ezek ellenére is várom a folytatást. (ha lesz egyáltalán) Lesz? Ha nem az sem baj, van fantáziám, tovább tudom gondolni. (csakis happy end-el)

Összefoglaló - 2016. május

Folytattam az előző hónapban megkezdett fantasy mániámat. Ezúttal mindössze négy könyvet sikerült elolvasnom.
Természetesen mindegyik könyv egy-egy sorozat része. Magyar írótól nem olvastam, 1 nő és kettő férfi a nemek szerinti elosztás.

A hónap könyve:

Anthony Ryan: A vér éneke
Hollóárnyék trilógia első része.
Vaelin Al Sorna apja legfőbb hadúr az Egységes Királyság uralkodójának szolgálatában. Mindössze tízéves fiát magára hagyja a Hatodik Rend kolostorának vasrácsos kapujánál. A Rendben árva gyermek módjára nevelkedő és jogos örökségétől megfosztott fiú meggyűlöli apját.
A rendtestvérek Vaelint és társait kegyetlen kiképzésnek vetik alá, ahol a sikertelenség következménye sokszor a halál. Megtanulnak viszont lovakkal bánni, kardpengét kovácsolni, életben maradni a vadonban, és nem utolsósorban embert ölni. Társául egy taszító küllemű, ám annál vérszomjasabb kutya és egy meglehetősen szeszélyes természetű ló szegődik, aki hősünket tűri meg legkevésbé a hátán.
Ekkor kezd el munkálni benne a vér éneke, egyfajta különleges képesség, amely segíti és vezérli útja során.
Miután kiképzése véget ér, a hírnevet és rengeteg sebet szerzett fiú a király befolyásának hálójába kerül, Hite és lelkiismerete ellenére, képességei végső határát feszegetve. Az őrült vagy lángész Janus király által kirobbantott igazságtalan háborúban tipródva Vaelin próbál az őt övező gyűlölet ellenére minél többeket megóvni, függetlenül attól, melyik oldalon állnak. Uralkodója hódítani küldte, de számol-e a háttérben munkálkodó erőkkel és Vaelin igazi céljaival?
Műfaj: fantasy, high fantasy
Kiadó: Fumax 2014
A könyv első fele tulajdonképpen egy ifjúsági fantasy, mely egy kölyök férfivá érését meséli el. Ez a rész szinte tökéletes volt, alig bírtam letenni annyira tetszett. 
Amikor Vaelin felnőtt és bekerült a „gépezetbe” a politikai intrikák, harcok, háborúk világába, egy kissé megcsappant az olvasási kedvem. De ez egyéni ízlés kérdése, mert maga a történet továbbra sem lett unalmas – ami lássuk be óriási erény egy ilyen hosszú könyvnél – csak én nem bírom ha rátelepszik a sztorira a politikai cselszövés, nem is beszélve a rengetek harci leírásról. Van benne romantikus szál, de ez nem egy női fantasy. 
A főszereplő egy meglehetősen higgadt, kicsit távolságtartóan viselkedő, de mégis szimpatikus figura. Rendtársai is figyelemreméltó, jól megformált karakterek. 
Ami miatt nem kap 10 pontot ez a könyv, az a világfelépítés, túl középkori, némi vallási felhanggal és egy kis mágiával, nekem túl klisés. Értékelésem: 10/9
Azoknak akik most ismerkednének meg ezzel a könyvvel azt tudom ajánlani, hogy figyeljenek az apró részletekre, mert az író sok mindent elárul, aminek lehet, hogy csak 200 oldal múlva lesz jelentősége, ugyanakkor tévútra is visz egy-egy elejtett megjegyzéssel.

Anthony Ryan: A várúr
Hollóárnyék trilógia 2. része
Hazatérése után Vaelint, az új király kinevezi az Északi Végek várurának. A megfáradt harcos azt reméli, végre békére lelhet ezen a kietlen, fagyos vidéken, távol a királyság hazugságaitól és intrikáitól. Ám a vér énekével megáldottak nem élhetnek csendes életet. Sok ellenség elhullott Janus király háborúiban, de nem minden legyőzött halt meg, így Vaelin célponttá válik, nem csak azoknak, akik bosszúra szomjaznak, hanem azok számára is, akik tudják, mire képes. A Hit alapjai megrendültek, a királyságban egyre többen beszélnek nyíltan uralkodóváltásról. A vér éneke felbecsülhetetlen segítőtárs az ilyen vészterhes időkben, de használója az igazi hatalom töredékét birtokolja csak azokhoz képest, akik ismerik titkait. Valami ugyanis a királyság ellen vonul, valami, ami szörnyű erőknek parancsol, és Vaelinnek rá kell ébrednie: a végső megsemmisüléssel szembenézve még a legkelletlenebb kéz is kész kardot rántani.
Műfaj: fantasy, high fantasy
Kiadó: Fumax 2015
Szerettem olvasni, jó volt. De. 
Az első rész az igazi nagy fantasykhez mérhetően is színvonalas volt, a jól felépített karakter központúságával és a jól megszőtt, bár eléggé lassú történetével. 
Ez a rész viszont csak egy a sok jó, de nem kiváló színvonalú könyvek között. Más kategória. 

Két bajom volt vele, az egyik a rengetek mellékszereplő, akiket képtelen voltam megjegyezni, nem is tudtam kötődni hozzájuk, így sorsuk (haláluk) nem tett rám mély benyomást. 
A másik problémámat nehéz megfogalmazni, de talán úgy írnám le leginkább, hogy nem tapadt a történet. 
Volt úgy, hogy két napig nem tudtam olvasni és amikor újra kezembe vettem, fogalmam sem volt, hogy éppen hol tartok, kivel mi van. A 4(5) szálon futó cselekmény is megnehezítette a dolgot, bár én kimondottan szeretem a több szálas sztorikat. Na ennyit a hibákról. 
Amúgy ahogy már írtam élveztem a történetet, érdekes volt, hogy míg az első rész szinte teljesen férfi központú volt, most két hölgy is saját fejezeteket kapott, mégsem fordult át a cselekmény romantikus giccsbe (ezért szeretem jobban a férfi fantasy írókat). 
A történet nemhogy nem lassú, de valósággal száguld, rengeteg minden történik a 4 főszereplővel, miközben végig tudtam, hogy hosszú vándorlásuk egy felé viszi őket. 
Leginkább Frentis életének alakulását követtem a legnagyobb érdeklődéssel, de az új szereplő Reva is hozott frissességet a könyvbe. 
Értékelésem: 10/8 Annak ellenére, hogy más a színvonala ennek a résznek, mégsem tudok 8 pontnál rosszabbat adni rá (talán inkább az első részt kellene felpontoznom). 
Kíváncsian várom a folytatást. (júliusnál lesz)

Erika Johansen: Tear királynője

Tear királynóje sorozat 1. része A tizenkilenc éves Kelsea Glynn pontosan olyan, mint a többi hasonló korú lány: engedetlen, meg van győződve a saját igazáról és mindig mindent jobban tud az idősebbeknél. De tőlük eltérően ő éppen egy királyságot készül megörökölni: egy királyságot, ami korrupt, romlott és veszélyes. Vagy a legrettegettebb uralkodójává válik, vagy már az első héten orgyilkosok áldozata lesz – minden rajta múlik, és azon, hogy milyen döntéseket képes meghozni. Erika Johansen regénye klasszikus fantasy elemekből építkezik, de nem szégyell sokszor kegyetlen és erőszakos lenni: a Tear királynője egy fiatal lány történetét meséli el, aki sokáig volt kénytelen száműzetésben élni, hogy végül hűséges testőreivel visszatérjen, és elvegye, ami jogosan jár neki. Fekete mágiával, rejtélyekkel és akciódús jelenetekkel teli történet, amire már Hollywood is lecsapott: várhatóan Emma Watson lesz a készülő film főszereplője és egyben producere is.

Műfaj: fantasy, high fantasy, ifjúsági

Kiadó: Agave 2015

Ez az a tipikus „jólesett” kategória. Szerettem olvasni, sőt a feléig faltam az oldalakat, kedveltem Kelsea-t és a többi szereplőt is, a felépített világ is tetszett. Középkori fantasy világ mágiával, amiről azonban kiderül, hogy a jövőben játszódik, valamilyen még nem körvonalazódott apokaliptikus esemény után. A főszereplő egy karakán csajszi, egyenlőre szinte nulla a romantikus vonal a sztoriban, de azért vannak figyelemre méltó férfi karakterek is. 
Értékelésem: 10/8 mert hiányzik a fűszer a történetből. 
De mindenképpen vevő vagyok a folytatásra.

Brent Weeks: Az árnyak útján

Éjangyal trilógia 1. része

Durzo Blint számára az orgyilkosság művészet, és ő a város legelismertebb művésze.
Azoth számára kétes a túlélés. Valami olyasmi, amit senki sem garantál. Utcagyerekként nő fel a nyomornegyedben, és megtanulja gyorsan felmérni az embereket. Ahogy megtanul vállalni bizonyos kockázatokat is. Olyan kockázatokat, mint Durzo Blint tanítványának állni.
De hogy felfogadja őt, Azothnak hátat kell fordítania régi életének, és elfogadnia új személyiségét és nevét. Nem Azoth többé. Kylar Sternként meg kell tanulnia az orgyilkosok világának veszélyes politikáját és a különös varázslatokat – és kifejleszti a halálhoz való érzékét.

Műfaj: fantasy, high fantasy

Kiadó: Könyvmolyképző 2010

Az év eleji krimi korszak után, most fantasy korszakomat élem. Csak és kizárólag ez a műfaj köt le, ebből is a high és dark fantasy. 
Csináltam egy áttekintést itt a moly-on arról, hogy milyen könyveket érdemes beszerezni ebben a kategóriában, így aztán nem véletlen, hogy az értékeléseim is többnyire pozitívak, hisz sok moly (többnyire) nem tévedhet. 
Bár van 0. történet is ehhez a sorozathoz, direkt nem azzal kezdtem, bevallom én nem bírom az utólag megírt előzményköteteket, sem pedig a kiegészítő novellákat (ahogy elnézem ennek most óriási divatja van a magyar szerzők körében is), talán majd sorra kerül ha elolvasom az összes részt. 
Jó kis történet volt, érdekes szereplőkkel, egy kemény világgal, amely azonban bennem nem állt még össze egésszé. Kicsit hézagos a világfelépítés, de nyilván kell valami a többi részbe is.
Rengeteg az akciójelenet, különösen a vége felé, nekem már túl sok is volt, főleg hogy rengeteg mágia is volt benne, ami ilyen mennyiségben számomra már nem élvezhető. 
A sok csűrcsavar, hazugság és a fordulat a végén (Roth) engem már lefárasztott, de mindezek ellenére örülök, hogy megvan a 2. rész is és folytathatom tovább. 
Érdekes módon nem Kylar sorsa izgat jobban, hanem Logané.  Értékelésem: 10/8

Összefoglaló - 2016. április

Rövid összefoglaló lesz, hisz az olvasmánylista is rövidre sikerült, mindössze 5 könyv a havi termés. Mentségemre szóljon, hogy terjedelmes könyvekről van szó.

Krimikről áttértem a fantasykra, az előbbiből egy az utóbbiból három került be az áprilisi repertoárba, kiegészítve egy thrillerrel.
2 női 3 férfi író, és ezúttal egy magyar sincs köztük.


Sorrend: pontozás szerint, emelkedő sorrendben:

Peter James: Ádáz küzdelem
Roy Grece sorozat 6. része
Metropole Hotel, Brighton. A részegítő újévi parti után egy nőt brutálisan megerőszakolnak, amikor éppen a szobájába készül visszatérni. Egy héttel később egy másik nőt támadnak meg. A két támadást egy igen fontos részlet köti össze: mindkét áldozat különleges és drága tűsarkút viselt, amelyet a támadó magával vitt. Roy Grace főfelügyelő hamarosan rájön, hogy ezek az esetek ijesztően hasonlítanak azokra a megoldatlan bűnesetekre, amelyek 1997-ben történtek a városban. Az elkövető, a Cipős Ember akkor öt nőt erőszakolt meg, a hatodikat megölte, majd elmenekült, s azóta senki sem hallott róla. Vajon ő támadott megint, vagy valaki lemásolta a módszerét? Mikor újabb nőket támadnak meg, Grace egyre biztosabban érzi, ugyanazzal az elmebeteg erőszaktevővel van dolguk. Grace új csapatával hamarosan elkeseredett küzdelemben találja magát. Miközben minden részletre kiterjedő nyomozást folytatnak a jelenlegi kegyetlen támadások miatt, lázas kutatásba kell kezdeniük a tizenkét évvel ezelőtti bűnesetek felderítésére, mert csak akkor tudják elkapni a gonosztevőt, ha újraélik a múltat. Ami a főfelügyelő számára igen fájdalmas. Állandó utazásokat tesznek térben és időben, miközben az idő egyre fogy: ki kell deríteniük ki lesz a hatodik áldozat, mielőtt a Cipős Ember ismét lecsap …
Műfaj: krimi
Kiadó:2011 General Press
Másfél év telt el azóta, hogy az előző részt olvastam, eddig elég kiegyensúlyozott volt ez a sorozat. Ez a rész azonban nem dobott fel. Sem az áldozatok, sem az elkövetők, sőt a nyomozók sem kaptak kellő háttértámogatást a sztoriban. Minden csak lógott a levegőben, a végén egy bekapcsolva maradt mobil vezetett nyomra, ami számomra eléggé ötlettelennek tűnik. Grace is elvesztette a varázsát, teljesen jellegtelen figura lett belőle.
Persze azért olvasható, sőt a második felétől már egész élvezhető is, de többre számítottam. Nem jó ajánlólevél a következő részre.
Értékelésem: 10/6 Még mindig az első rész a legjobb.

J. R. Ward: Árnyékok
Fekete tőr testvériség 13. része
Trez „Latimer” valójában nem létezik. Árnyékként él és dolgozik az emberi világban ezzel a kitalált személyazonossággal. Kisgyermekként a szülei eladták a S'Hisbe faj királynőjének, Trez viszont elszökött, és bártulajdonosként évek óta a New York állambeli Caldwellben él. A szexrabszolgaság elől menekült el, amire a királynő kényszeríteni akarta. Soha senkire sem tudott igazán támaszkodni… csak ikertestvérére, iAmre. 
iAmet mindig is egyetlen cél vezérelte, megóvni testvérét az önpusztítástól. Már úgy érzi, hogy kudarcot vallott, amikor Trez életében megjelenik a kiválasztott Selena. Ekkor azonban már túl késő. Elérkezett az idő, hogy Trez teljesítse a kötelességét, és nőül vegye a királynő lányát. Nincs menekvés, nem tehet semmit, hogy elkerülje. 
Csapdába esve a szíve vágya és a kéretlen sors között Treznek el kell döntenie, hogy bajba sodorja-e saját magát és másokat… vagy örökre hátat fordít a nőnek, akit szeret. Ekkor azonban váratlan tragédia történik, amely mindent megváltoztat. Az érzelmileg mélypontra került Treznek muszáj újra életcélt találnia, különben örökre elveszíti önmagát és a lelkét. iAm pedig, a testvéri szeretet nevében, arra készül, hogy meghozza a legnagyobb áldozatot…
Műfaj: fantasy, erotikus-romantikus, vámpíros
Kiadó: 2015 Art Nouveau
Már sikerült túltenni magam azon, hogy a régi szereplők le lettek fokozva mellékszereplővé (bár Zsadist mellőzése még tőr a szívemben), nem is lehet ennyi szereplőt megfelelően kezelni, és mindig jönnek újak is. 
Voltak részek amit olyan fokon untam, hogy még az is megfordult a fejemben, hogy félbehagyom, de aztán valami mindig átlendített és csak sikerült elolvasnom. A legjobban iAm története bosszantott, a szűz férfi, aki mikor életében először keveredik nő közelébe egy bunkó macsóba megy át, hát ezt nem bírta a torkomon lenyomni az írónő. Igaz a tesó szála meg bővelkedett a romantikában és a könnyekben. 
Összességében el lehetett olvasni, de nem tartozik a jobb részek közé az biztos.
Értékelésem: 10/7 persze ha jön a folytatás nem állok ellen.:)

Richard Morgan: Az acél emléke
Hősöknek való vidék 1. rész
Sötét úr közeleg. E jövendölés hajtja Ringil Eskiathot – a barátainak csak Gilt –, a kiégett zsoldost és egykori háborús hőst, akinek nyelvénél csak a kardja élesebb. 
Gil már rég elhidegült nemesi családjától, ám mégis elfogadja anyja megbízását, hogy előkerítse rabszolgasorba jutott unokahúgát, azonban hamarosan kiderül, hogy egyetlen fiatal lány életénél sokkal több forog kockán. A világ baljós erők céltáblájává vált: egyesek az aldrainok, egy sokak által rettegett kegyetlen, mégis gyönyörű démonok visszatéréséről suttognak. Immár csupán Gil és két régi bajtársa állhatja útját a jövendölésnek, amely ha beteljesedik, az egész világ vérbe borul – viszont, ha e világ hősei ilyenek, akkor az ellenszer könnyen lehet, hogy rosszabb, mint a kór maga.
Műfaj: dark fantasy, erotikus
Kiadó: 2015 Agave
LMBT és dark fantasy egyben? Ennek a crossovernek nem bírtam ellenállni. 
A könyv első harmada sajnos egy kínszenvedés volt, hatalmas káosszal: rengeteg szereplő (a többségük több néven) kimondhatatlan kifejezések, sok helyszín, időbeli ugrások jellemzik a könyv elejét. Számomra követhetetlen volt az egész, már a könyv felénél tartottam, mikorra úgy ahogy összeállt a kép, és beindult a cselekmény, igaz akkora már fontolgattam, hogy hagyom a fenébe. 
Ettől a ponttól azonban (nagyjából a dwenda megjelenésétől) egyhuzamban olvastam végig. Kár, hogy ennyit kellett várni, hogy el tudjak merülni a történetben. 
Ami meg a homoszexuális szálat illeti, addig rendben van, hogy a főszereplő meleg, akit az amúgy degenerált társadalma kivet magából, mert ezzel meg van alapozva a karakter, de ennyi az egész. Emlékeim szerint egy jelenet van amiben részletesebb leírás van arról, hogy mi történik a két pasi között, és sajnos azt kell mondjam, hogy ez tök felesleges, nem viszi előre a történetet, sem a karakterfejlődésben nem játszik szerepet. Ez csak arra jó, hogy rá lehessen aggatni az LMBT jelzőt amivel aztán megnyerjen magának vagy éppen elriasszon pár olvasót, ettől az amúgy egészen jól sikerült könyvtől. (vagy a 80-as években ezzel ki lehetett tűnni a többi közül? Ma már nem menne!) 
Összességében a könyv eleje unalmas káosz, a második fele érdekes, eseménydús jó karakterekkel felépített sztori. 
Értékelésem: 10/7. Várom a 2. részt.

Dorothy Koomson: Az utolsó csepp
Egy ártatlan rajongás örökre megpecsételte a sorsukat.
Két tizenéves lány, akiket azzal vádoltak, hogy megöltek egy tanárt. De csak egyikük került börtönbe a gyilkosságért, a másik szabadon élhetett.
Két tizenéves lány, akik akár barátnők is lehettek volna. De ugyanazért a férfiért rajongtak, és emiatt örökre megváltozott az életük. Húsz év elteltével kiszabadul a gyilkosságért elítélt Poppy. Még mindig állítja, hogy ártatlanul került börtönbe, és feltett szándéka, hogy megkeresi Serenát. Szembe kell nézniük egymással és a közös, sötét múlttal. Mi történt valójában? Jól ítélt-e a bíró? Melyik lány volt a gyilkos? És mit tett a tanár a két tapasztalatlan tinédzserrel, amiért az életével fizetett?Dorothy Koomson lebilincselően feszes regényéből A fagyis lányok címmel 2013-ban angol tévésorozat készült. Felkavaró és hazánkban is aktuális témája miatt csak felnőtt olvasóknak ajánljuk.
Műfaj: thriller
Kiadó: 2015 Kulinária
Nehezen rázódtam bele, mivel a történetvezetés, ami a két lány szempontjából az időben ide-oda ugrálva mutatja be a cselekményt, eléggé összezavart az elején. Nem mindig tudtam, hogy most kinek is a fejében vagyok. 
Ennek ellenére úgy gondolom nagyon szépen fel lett építve a két lány karaktere, hisz a lényeg ebben a történetben nem az, hogy ki a gyilkos, hanem, hogy hogyan hatott az életükre ez a pedofil tanár, tizenöt éves korukban és 20 évvel később. Sőt nemcsak az ő életükre hanem a családjukéra is. Sajnos azt gondolom ez egy teljesen hihető történet, a leggondosabb, legszeretőbb szülő sem figyelheti a gyereke minden percét, nem akadályozhatja meg, hogy hibát kövessen el és az utána következő önvád és lelkiismeret furdalás sem egyformán jelentkezik mindenkinél. Az emberek nagy része azt gondolja, hogy ilyen vele nem történhet meg, ő eszesebb, felkészültebb lenne ilyen helyzetben, de akkor miért történik itt a mai világunkban is ennyi eset? Elég ha csak a múltheti híreket megnézzük. (11 éves lány, Pannonhalma)  Túl komolyan van ahhoz megírva, hogy kezébe adjam egy tizenévesnek, nem hiszem, hogy lekötné őket, pedig sokat tanulhatnának belőle. De ez nem az ifjúsági kategória, annál komolyabb. Engem lekötött, elborzasztott, elgondolkodtatott. 
Értékelésem: 10/9 Szerintem megnézem a 3 részes tv-sorozatot is.

A hónap könyve:

Neil Gaiman: Amerikai istenek

Szörnyű vihar közeledik… Árnyék három évet töltött börtönben, közben mindvégig csak azt a pillanatot várta, amikor végre hazatérhet szeretett feleségéhez, hogy együtt új életet kezdjenek. De mielőtt találkozhatnának, szabadulása előtt néhány nappal a felesége autóbaleset áldozata lesz. Árnyék élete romokban hever, és ekkor a sors egy különös idegennel hozza össze, aki Szerda néven mutatkozik be, és furcsa módon sokkal többet tud róla, mint ő saját magáról. Szerda munkát ajánl neki, és miközben az események egyre váratlanabb fordulatokat vesznek, Árnyék kénytelen lesz megtanulni, hogy a múlt sohasem hal meg igazából. Mindenkinek, még az ő szeretett Laurájának is voltak titkai, és az álmok, mesék, legendák sokkal valóságosabbak, mint azt korábban gondolta volna. Árnyék számára egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a mindennapi élet nyugodt felszíne alatt különös vihar tombol. Egy háború, amelynek tétje nem más, mint Amerika lelke. Egy háború, amelynek Árnyék hirtelen a kellős közepén találja magát. 

Műfaj: urban fantasy, mágikus realizmus    

Kiadó: 2013 Agave

Nos igen, az a fránya mágikus realizmus. Nincs még egy olyan megosztó műfaj nálam, mint ez. Nem nagyon csípem a mitológiát sem. Szóval féltem ettől a könyvtől, nem hiába kuksolt a várólistámon évekig.  Őszinte leszek, bizony voltak részek amiket untam és még utáltam is, de ezek voltak kisebbségben, a nagyobb részét kedveltem.  A realista vagy inkább én úgy mondanám a kevésbé elborult része engem leginkább egy regénybe öntött road movie-ra emlékeztet. Az érzelmi sokkot kapott Árnyék, sodródik ide-oda, megismerkedik különböző emberekkel, keresi az útját a maga kimért módján. Leginkább úgy jellemzik szereplőtársai, hogy mélabús-melák, én inkább egy érzelmileg elfojtott, szimpatikus pasinak mondanám (és ugye nálam már kapott arcot is, Ricky Whittle személyében <3). Szerettem róla és Lakeside-ról olvasni, még akkor is ha látszólag szinte semmi érdekes nem történt vele. Mondjuk én szeretem a lassú könyveket, aki viszont nem, annak ez unalmas lehet.  A mágikus része is nagy részt fogyasztható volt számomra, tanulságos és elgondolkodtató az új Istenek megjelenítése, a kis thriller szál is jót tett a könyvnek. Néha éreztem, hogy na az írónak itt vagy elgurult a gyógyszere, vagy többet használt a tudatmódosítóiból, mint kellett volna, ezek a részeket nem bírtam, de ez egyéni ízlés dolga. (még a magyarok istene is kapott egy mondatot :)) Összességében kellemes meglepetés számomra ez a könyv, a sorozatot biztos nézni fogom, bár el sem tudom képzelni, hogy hozzák ezt össze 4 részben, és vajon mennyire lesz bátor a megfilmesítés? Valahol azt olvastam talán folytatódik Árnyék sztorija, én olvasnám. 

Értékelésem: 10/9 Lehet, hogy majd nekifutok más Gaiman írásnak is…

Összefoglaló - 2016. március

Visszatértem a szokásos havi mennyiséghez, bár még egy számjegyű a havi listám, de már alakul.
9 elolvasott könyv, túlnyomórészt krimi vagy thriller, kalandregény, de becsúszott két romantikus és egy erotikus rémség is. 

7 könyv valamilyen sorozat része, 5 férfiak írta regény és bizony van köztük magyar író is, nem is egy. 

Katy Evans: Real-Valós
Sorozat 1. része (további magyar nyelvű részekről nincs infó)
Forró. Szexi. Izmos. Fájdalmas. Valós. Perzselő nemzetközi bestseller, mely elsöpör mindent, amit korábban a szenvedélyről képzeltél… 
Remington Tate rossz fiú hírében áll a ringben is, ringen kívül is. Gránitkemény teste és nyers, állati ereje őrületbe hajszolja női szurkolóit. Neki azonban attól a pillanattól, hogy a szemébe nézett, nem kell más nő, csakis Brooke Dumas. Vágya színtiszta, ellenállhatatlan és VALÓS. 
Brooke számára álomállásnak tűnik a jól fizető új, sportterápiás munka: karban tartani Remington testének tökéletes gépezetét. De mialatt vele és csapatával sorra látogatja a földalatti harc veszedelmes arénáit, Brooke testében is fellobbannak a legősibb vágyak. Ha volt is olyan pillanat, hogy Brooke és Remy csak flörtöltek egymással, hamarosan mindkettejükben kibontakozik az erotikus megszállottság, és kapcsolatuk ennél is többel kecsegtet. 
Izzó vágyuknak azonban sötét oldala is van. Vajon képesek lesznek-e kitartani, amikor fény derül Remy legmélyebb titkára, és Brooke-nak családja segítségére kell sietnie – vagy hirtelen minden, amit olyan valósnak véltek, szertefoszlik, mint a káprázat?
Műfaj: new adoult, erotikus-nyálcsorgatós
2014-Ulpius
Fájt. Voltak olyan részek, hogy öt mondatonként abbahagytam az olvasást és amíg lehiggadtam addig kapcsolgattam a tv-t vagy egyéb elterelő hadműveleteket végeztem, sűrű káromkodások kíséretében, mert annyira felhúzta az agyam. 
Pedig látszólag ártatlan erotikus könyvecske, de engem most nagyon rossz korszakomban talált meg. 
Kimondottan utálom az ilyen típusú- uralkodó és a csajt megjelölő, (igen, nem viccelek)- pasikat, mint Remy. Egy bunkó hiányzott csak a kezéből és máris játszhatna valami őskorban játszódó filmben, ahol csak makogni kell. Hiába van gödröcskéje meg 6 kockája, meg bipoláris zavara. Természetesen vagy tízszer elhangzik az: „enyém vagy”szállóige. A legjobban az tetszett amikor Brooke primitívnek nevezte az imádott pasit. lsd: http://moly.hu/idezetek/358819 
A fordító nem volt a helyzet magaslatán az biztos, mert ezen kívül is volt egy-két melléfogása. (arra nem is merek gondolni, hogy az eredeti szövegben mi lehetett) 
Ez a műfaj amúgy is hemzseg a hülye libáktól, de szerintem Brooke túl tesz mindenkin. Ilyen felszínes csajt, basszus, a gondolkodása és érzelmi világa egy tízévesé! Kínomban csak röhögtem rajta amikor épp nem bosszankodtam. Mit mondjak, megérdemlik egymást a bokszolóval az biztos. 
Történet az szinte nulla, csak a nyálcsorgatás megy. 
És van folytatás is! El sem merem képzelni miről szólhat, nyilván álproblémákról és féltékenységről. 
Éreztem olvasás közben az agysejtjeim pusztulását, de mivel még szükségem van rájuk, ezért a folytatás kizárt.
Értékelésem: 10/2, a két pont nekem jár, mert végigolvastam. 

Tammara Webber: Ahol te vagy
A sorok között 2. része
Graham Douglas rögtön odavolt Emma Pierce-ért, amint legutóbbi filmje forgatásán megismerkedtek, ám a lányt a szupersztár Reid Alexander szemelte ki magának. Miután Graham minden tőle telhetőt megtett, hogy ne szeressen bele Emmába a forgatás alatt, kap még egy esélyt, amikor véletlenül összetalálkoznak New Yorkban, és ezúttal ki is akarja használni a lehetőséget. Emma Pierce feláldozta ígéretes hollywoodi karrierjét, hogy átlagos lányként élhessen. Azt hitte, úrrá lett érzésein a két ellentétes fiú iránt, akik legutóbbi filmje forgatásán vetélkedtek a szívéért, ám a sors egy manhattani kávézóba sodorja, ahol szembe találja magát azzal a sráccal, aki még mindig hiányzik neki. Brooke Cameron épp most élt túl egy három hónapos forgatást az irtó vonzó, irtó arrogáns exével: Hollywood ügyeletes szépfiújával. Idősebb és bölcsebb fejjel Brooke most jó barátját, Grahamet szemelte ki magának, és csak egyetlen akadály áll az útjában: Emma, az a lány, akit Graham nem bír elfelejteni. Reid Alexander egyetlen szóval össze tudja foglalni az életét: unalmas. Nem sok tennivalója akad az interjúkon, fotózásokon és legutóbbi filmje premierjén kívül. Szüksége van valami elfoglaltságra, de arra álmában sem gondol, hogy még mindig morcos exével fog összeállni, és közös erővel próbálják meg elérni a céljukat: Graham és Emma szakítását.
Műfaj: new addult-romantikus
2015. Könyvmolyképző
Az első rész kellemesen szórakoztató volt, de már akkor is éreztem, hogy felesleges a folytatás. Sajnos nem tévedtem. Gyakorlatilag nagyjából két fejezetet kellett volna az első könyvhöz hozzácsatolni és abban lejátszani mindazt, ami ennek a résznek az érdemi történése. Ez csak egy túlírt picsogás lett, mely során sikerült megutáltatni velem a szereplőket. 
Nem kell mindenből sorozatot írni! Különösen ha ennyire nincs mondanivaló. De látom angolul már van 3. és 4. rész is. Igaz, ahogy nemlétező angol nyelvtudásommal kisilabizáltam a lényeget, az már Reid-ről és egy új csajról szól. Féllek mi lesz Reid karakterfejlődéséből, nem biztos hogy kíváncsi vagyok rá.
Értékelésem: 10/5, felesleges folytatás.

Jane Austen: Szerelem és barátság
Jane Austen korai műveinek e kötete vidám és nélkülözhetetlen olvasmány, amely nem hiányozhat azok könyvespolcáról, akik szeretik a halhatatlan írónőt és írásait. Ezek az írások többnyire zabolátlanok, gyakran túláradóan vidámak, s tréfát űznek az általánosan elfogadott irodalmi és társadalmi szabályokból. A gyűjtemény egyesíti magában a túláradó ifjonti életerőt, valamint a szerző kései műveinek éleselméjűségét és lesújtó társadalomkritikáját, ezáltal nem csupán az érett írói látásmód csodálatos bizonyítéka, hanem az emberi ostobaság egyik legszellemesebb karikatúrája is az angol nyelvű irodalomban.
A címadó Szerelem és barátság az érzelmes regény vidám paródiája, melyet az egyre-másra előforduló tréfás, túlzó kijelentések tesznek szórakoztatóvá, A Lesley kastély című rendkívül mulattató, rövid írásban két-három regényre is elegendő bonyodalom akad, az Anglia történetében az írónő csúfot űz az iskolai történelemkönyvekből, míg A három nővér, a széptevés és haszonlesés e csúfondáros története akár a Büszkeség és balítélet mulatságos előfutára is lehet.
Műfaj: levélregény-szatírikus, irónikus, romantikus
2015 Helikon
Jobban szeretem a finom iróniába öntött társadalomkritikáit, mint ezeket a túlzó, néha már paródiába átmenő szösszeneteket. Nekem nem volt humoros. 
Csakis Austen fanoknak!
Értékelésem: 10/5 nagy csalódás a regényei után.

Sarah Lotz: Hármak
Sorozat 1. része (folytatásról nincs infó)
Az évtized legfeketébb könyve. Négy repülőgép-katasztrófa. Három túlélő gyerek. Egy üzenet, amely örökre megváltoztatja a világot. 
Stephen King így fogalmaz a könyvről: A Hármak tényleg csodálatos. Elsöprően izgalmas és lebilincselő. Eddig 19 országban jelent meg, hamarosan tévésorozat készül belőle. 
Fekete csütörtök: ezt a napot senki sem felejti el. Négy utasszállító repülőgép szinte egyszerre zuhan le a világ négy különböző pontján. 
Csupán négy túlélő van. Három közülük gyerek, akik szinte sértetlenül megmenekülnek. De egyre furcsábban viselkednek. 
A negyedik túlélő egy amerikai háziasszony, aki nem sokkal a tragédia után meghal. Ám előtte fontos üzenetet küld a telefonjáról a lelkipásztorának. 
Az üzenet örökre megváltoztatja az emberek sorsát. 
Isteni gondviselés vagy ördögi cselszövés?
Műfaj: sci-fi-thriller, dokumentumregény 
2015 Kulinária
Kellően misztikusnak tűnt a fülszövege ahhoz, hogy hamar a kezembe vegyem attól kezdve, hogy a várólistámra került. Ért némi csalódás az elején, amikor rájöttem, hogy ez is hasonló stílusban íródott, mint a World War Z – Zombiháború (riportkönyv szerű). Én azt egy idő után nagyon untam (ritka eset, de a film jobban tetszett, mint a könyv), szerencsére ezt a könyvet csak néha kellett félretennem hasonló érzet miatt. 
A sok szálon futó cselekmény és szereplő persze az elején jó megkevert, de hamar rá lehet hangolódni, hisz nagyon különböző emberek és helyszínek szolgáltatták a cselekmény alapját.
Sajnos azt kell mondjam nem lettem sokkal okosabb a végén, nem igazán sikerült megfejtenem, hogy most akkor mi is van, miről is szólt ez az egész? De látom angolul már van folytatás, kíváncsian várom milyen irányban viszi el a történetet az írónő. Remélem nem a vallás és a politika irányába, mert az utáltam ebben a részben is.
Értékelésem: 10/8 lassú könyv, sokan unalmasnak tartják, nekem bejött.

Kondor Vilmos: Budapest noir
Bűnös Budapest ciklus 1 része
Budapest, 1936. október. Gömbös Gyula halott. A Terézváros egyik kapualjában egy fiatal zsidó lány holttestére bukkannak. Az Est helyszínre érkező bűnügyi zsurnalisztája, Gordon Zsigmond kérdezősködni kezd, de mindenütt falakba ütközik. A szálak egyszerre visznek felfelé, a társadalom legfelső rétegeibe, és lefelé, a nyomor és elkeseredettség szörnyű világába. Gordont hajtja szimata és kíváncsisága, és minél jobban el akarják ijeszteni, ő annál kitartóbban követi a nyomokat. Nem tudja, kiben bízhat, nem tudja, kit milyen hátsó szándék mozgat, nem tudja – de nem is érdekli –, mikor milyen érdeket sért. Egy dolgot akar csupán: megtalálni a lány gyilkosát, mert rajta kívül ez senkit sem érdekel.
Műfaj: krimi
2012 Agave
A krimi része számomra kevés volt, valahogy nem volt kerek a történet, ezt azonban jól ellensúlyozta a hangulatteremtés. Nagyon jól sikerült életre kelteni az 1936-os Budapestet. 
A másik ami tetszett benne, a főbb karakterek, még akkor is ha pont a főszereplőnek Gordon Zsigmondnak nem sikerült belopnia magát a szívembe. Kissé zárkózott és ezáltal rideg benyomást kelt. Eléggé különös a kapcsolata, kedvesével Krisztinával, aki meglehetősen karakán és nagyon modern nőnek tűnik. (olvastam hogy a készülő filmben Tenki Réka játssza, szerintem tökéletes választás) A másik kedvencem a tata és a lekvárfőző mániája. 
Igazából összességében felemás érzésem van a könyvvel kapcsolatban, talán túl nagyok voltak az elvárásaim. Az biztos, hogy adok esélyt a folytatásnak, a készülő filmnek meg biztosan.
Értékelésem: 10/7 jobbra számítottam, talán majd a film.

Paul Finch: Ne sikíts!
DS Heckenburg 1. része
Elég, ha megnevezed a nőt, akit akarsz. Mi leszállítjuk neked.
38 nő tűnt el nyomtalanul. Mark Heckenburg nyomozó még nem szembesült ilyen szövevényes és ördögi esettel. Útja London elegáns lakosztályaiból egyenesen Manchester kies ipari negyedébe vezet, a csillogásból a mocsokba. Cégvezetők, iparmágnások, nagyhatalmú politikusok és korrupt tisztviselők, akiket kibogozhatatlan szálak kötnek össze egy alvilági szervezettel. A „klub", amelynek nevét nem sokan merik kimondani fényes nappal, amelynek létezésében illik kételkedni, amely élő szexuális játékszereket szállít rendelésre, teljes diszkréció mellett…
A Ne sikíts! a thriller műfa egyik legjobbja; benne a Scotland Yard legalja és legjava, pörgős cselekmény, vérfagyasztó fordulatok, és egy nyomozó, aki többet tud a kelleténél.
Műfaj: krimi-thriller
2014. Athenaeum
Mostanában csak a krimik kötnek le, így szinte válogatás nélkül olvasom épp azt, ami a kezembe akad. Aztán csalódok is jó nagyot. 
Ennek a könyvnek az első negyede nagyon csúszott, izgalmas volt, hatalmas potenciált éreztem benne, az különösen tetszett, hogy az áldozat szemszögébe is bele lehetett pillantani, nemcsak a nyomozóéba. 
Aztán nagyjából akkortól, hogy Lauren megjelent a sztoriban elveszítettem a lelkesedésemet, onnantól ugyanis a krimi átment akcióregénybe, ami nekem nem igazán jött be. Egyéni ízlés tudom, de jobban bírom a karakterközpontú akár még lassúnak is mondható cselekményvezetést. (Thriller jelzőt meg nem is értem erre a könyvre) 
Igaz a vége felé ismét berántott a könyv, de őszintén szólva én meg vagyok elégedve a lezárással annyira nem érdekel a folytatás.
Értékelésem: 10/7 egynek elmegy.

Ben H. Winters: Gyilkosság világvége előtt
Az utolsó nyomozó 1. 
Mi értelme gyilkosok után nyomozni, ha hamarosan úgyis mind meghalunk?
Hank Palace nyomozó már számtalanszor szembesült ezzel a kérdéssel, mióta a 2011GV1 jelű aszteroida megjelent a kutatók radarján. Többé ugyanis nincs esély a megmenekülésre, nincs remény. Csupán hat hónapnyi drága idő maradt a becsapódásig, aztán a Föld elpusztul. A visszaszámlálás során lenyűgöző képet kapunk az apokalipszisbe rohanó Egyesült Államokról: gazdasága összeroppant, a termény a földeken rohad. Zsúfoltak a templomok, zsinagógák. Az emberek világszerte hagyják félbe munkájukat – de nem úgy Hank Palace. 
Ő a végére akar járni egy látszólagos öngyilkosságnak, abban a városban, ahol hetente tucatjával történik ilyesmi – csakhogy ez az egy valamiért gyanús neki. Ő az egyetlen, aki mindenáron tudni akarja az igazat, ám nyomozása során sokkal keményebb kérdésekkel is szembesülnie kell annál, mint hogy „ki a bűnös”: Milyen alapokon áll civilizációnk? Mit ér egy élet? Mit tenne bármelyikünk, mit tennénk igazából, ha tudnánk, hogy napjaink meg vannak számlálva? 
Műfaj: sci-fi, krimi
2015 Agave
Krimi és sci-fi egyben az nekem mindig jöhet. Az ígéretes fülszöveg és sokat sejtető borító csak emelte a várakozásomat. 
Szóval ha egyszer az emberiség tudomására jut, hogy pár hónapon belül itt a világvége, akkor a lakosság egy része drogos lesz, egy része bakancslistás, egy része öngyilkos és aztán itt van a könyvbéli nyomozó aki meg úgy beletemetkezik a munkába, hogy lehetőleg ne is kelljen mással törődnie. Végül is tökre hihető, el is gondolkodtam, hogy én mit tennék. Ez a része rendben is volt a történetnek. 
Ami engem nagyon idegesített az volt, hogy direkt szívatott az író, hisz amikor a nyomozó rájött valami kis apróságra mi olvasók ki lettünk zárva az egészből. Először még kíváncsivá tett, de egy idő után már kimondottan bosszantott. 
A hangulatteremtés sikerült, de maga az ügy elég lapos lett szerintem. Nem csigázott fel sem az áldozat, sem pedig a nyomozó személye. 
Őszintén, már egy nap után nem emlékeztem a részletekre. Sajnos nem igazán ütötte meg a lécet. Folytatás? Nem is tudom.
Értékelés: 10/6 sokkal többet vártam ettől a könyvtől, viszont a borítója tetszik.

James Rollins: Az Éden oltára
írtam róla részletesen: http://ananiila.blogspot.hu/2016/03/james-rollins-az-eden-oltara.html
Értékelésem: 10/8

A hónap könyve:

Pierrot-Gábor Endre: Magister M
Jonathan Hunt kalandok 3. része
részletek: http://ananiila.blogspot.hu/2016/03/pierrot-gabor-endre-magister-m.html
Értékelésem: 10/9

Pierrot-Gábor Endre: Magister M

Fülszöveg:
Elrejtett kincs Sopianae városában…
Egy díszes karperec Janus Pannonius hagyatékából…
Egy eltűnt corvina…
Jonathan Hunt Pécsett nyomoz.
Egy visegrádi ásatáson a Mátyás korabeli várfal kis cellájában harmincöt év körüli férfi földi maradványait tárják fel a régészek. Az egykor befalazott rab csontváza önmagában nem számítana világrengető szenzációnak, azonban a felirat, amelyet a fogoly vélhetően a kínhalála előtti órákban börtöne falába kapart, igencsak meghökkenti a kutatókat: Magister M 1872 Pécs – 1488 Visegrád.
Hogyan születhetett valaki négyszáz évvel a halála után? Tévedés történt, netán zseniális lelethamisítás áll a háttérben? A rejtély megoldása most is Jonathan Huntra vár. A New York Times Magyarországon élő újságírója Eger (Jumurdzsák gyűrűje) és Debrecen (Az ördög köve) után ezúttal Pécsre utazik, ahol rég elfeledett, római kori kincsről szóló legendára bukkan, amely már Janus Pannonius képzeletét is megmozgatta.
Ám az értékes lelet ígéretére furcsán reagálnak új ismerősei. Valaki hazudik vagy másnak mutatja magát. De ki? A kissé rámenős, ám igencsak gáláns múzeumigazgató? A dúsgazdag osztrák műkincsgyűjtő? A csinos, de bizalmatlan pesti régésznő? Netán a fiú a nevelőintézetből, aki azt állítja, őriz egy darabot Ábray professzor időgépéből?
A sorozat harmadik epizódja fantasztikus történelmi kalandregény, amely patinás helyszíneken, Pécsett, Visegrádon, Budapesten és Bécsben, több idősíkban – Kr. u. 433-ban, a reneszánsz korban, a huszadik század elején és napjainkban – játszódik, s benne életre kel Janus Pannoniuson kívül Galeotto Marzio és Hunyadi Mátyás csakúgy, mint Angster József, a neves pécsi orgonakészítő.


Kiadó: 2013 Alexandra
Műfaj: kalandregény, időutazás
Jonathan Hunt kalandok 3. része
1. Jumurdzsák gyűrűje
2. Az ördög köve


Ismét egy könyv, ami már több, mint 1 éve porosodott a polcomon. Az oka az, hogy a 2. rész végén kiderült, hogy ez a rész szorosan kapcsolódik a Jumurdzsák gyűrűjéhez, és így beterveztem egy újraolvasást. Sajnos azonban sok az elolvasandó könyv, és kevés az idő, így az újraolvasás elmaradt, pedig nem lett volna rossz megejteni, mert bizony az írók nem igazán vették a fáradtságot az előzmények összefoglalására, így néha csak a sötétben tapogatóztam. Egy szó, mint száz: mindenképpen frissítsd fel az emlékezeted az első részről kedves olvasó, mielőtt ezt a részt a kezedbe veszed!

Sok mindent elterveztem a márciusi hosszú hétvégére, de aztán belekezdtem ebbe a könyvbe, és minden más felejtve lett. Egyik kedvenc városom Pécs, sajnos már nagyon régen jártam arra, de most így a könyvön keresztül újra sikerült bejárnom a belvárost és nevezetességeit.
Ismét több idősíkon játszódik a történet, a 2010-es évben Hunt nyomoz az időutazó Magister M után, miközben mi olvasók első kézből is értesülhetünk arról, mi is történt az 1900-a évek elején, hogyan és miért lett időügynök MM-ből. Hunt viszonya az emberekhez nem sokat változott, most is, mint az előző részekben elég gyakran idegesített fel lehetetlenül kicsinyes és bogaras viselkedésével. A női szereplő megint ellenszenves, egy igaz merev, sótlan liba, a mellékszereplők karaktere kicsit egysíkú - bár határozottan magyaros tulajdonságokkal felruházott - de mindezekért kárpótol az olvasmányos, kalandokkal, nyomozással teli történet. Ó és igen, kaptunk egy okos és különc gyereket is a végére, ami engem egy kicsit a Bujtor filmekre emlékeztetett, azokban jelent meg mindig egy hasonlóan elbűvölő gyerek, hogy hozzon némi humort vagy bájt a sztoriba. Először fintorogtam rajta, de be kell látnom jót tett a történetnek. Így a harmadik részre kialakult egyfajta séma, de szerencsére számomra kedvelhető ez az egész és még mindig tart a varázsa, ami nem mondható el pl. a Dan Brown féle Langdon professzor kalandjairól. Ott a színvonal eléggé leesett a 3. részre, nem is beszélve a folytatásról, ez a sorozat viszont tudja tartani, sőt talán túl is szárnyalni azt amit az első rész hozott.


Igen, vannak benne butaságok, átgondolatlan dolgok (kijutás a sírkamrából eseménysora) még mindig túl sok a véletlen, de ez engem nem zavar, attól még nagyon is jól tudok szórakozni rajta. A szerzőpáros elég nagyvonalúan átlépett pl. azon, hogy a 3. rész nem is ott folytatódott ahol a 2. véget ért. De olyan jó hazai tájakon játszódó kalandregényt olvasni, hogy simán megbocsáthatóak ezek a kis hibácskák. Rengetegszer elképzeltem, hogy melyik színészre osztanám a szerepeket és láttam is magam előtt a filmet. Ez nemcsak az én képzelőerőmet dicséri, hanem az élvezetes és olvasmányos írást is.

Történet: 10/10
Karakterek: 10/8
Stílus:10/9
Összesítve: 10/9
Ajánlom a történelem kedvelőknek, az időutazó fanoknak, azoknak akik szeretik Brown könyveit, vagy a kincskeresős, nyomozós kalandos történeteket. Remélem lesz folytatás! Már olvasnám is. És az lenne csak az igazi, ha Győrben játszódna!

Figyelmeztetés: csak akkor kezdj bele ha tényleg van időd olvasni! Különben nem eszel, nem alszol, nem tanulsz és nem dolgozol.
Akik nem értik a balatoni utalást azoknak: Seuso kincsek

A játékokat egyébként nem próbáltam, nem az én világom, de lehet hogy elcsábulok.

James Rollins: Az Éden oltára

Fülszöveg:

Bagdad elestét követően két iraki kisfiú fegyveres katonákba botlik, akik az állatkertben található titkos, föld alatti laboratóriumból véletlenül egy irtózatos lényt engednek szabadon. Hét évvel később Louisiana állam partjainál felbukkan egy hajótörést szenvedett halászhajó, melynek legénysége eltűnt vagy halott, rakománya pedig felettébb furcsa és ijesztő. A határőrség az egzotikus állatok szakértőjét, dr. Lorna Polkot kéri fel, hogy segítsen beazonosítani a nehezen értelmezhető deformitásokkal rendelkező állatokat, és elfogni az egyik elszabadult, portyázni indult teremtményt, mely halálos veszélyt jelent a környék lakóira. Lorna Jack Menard-ral, a határőrség egyik emberével indul hajtóvadászatra, akivel súlyos, mélyen eltemetett titkot őriznek, s végül olyan rejtélynek bukkannak a nyomára, amely az emberiség eredetéhez vezet vissza. A feszültségteremtés és a tudományos cselszövések mestere, James Rollins újfent páratlanul izgalmas kalanddal tér vissza; egy sokkoló történettel, amelyben a nemzetbiztonság nevében döbbenetes genetikai kísérleteket folytatnak… és ami a legnyugtalanítóbb, mindez titokzatos módon kapcsolatban áll a Teremtés könyvével.

Kiadó: 2011 Alexandra
Műfaj: kalandregény, thriller

Pár száz forintba került egy akció során, és bizony megérte. Majdnem két hónapig olvastam a mindössze 400 oldalas könyvet, de ennek most kivételesen nem az volt az oka, hogy unalmas vagy vontatott lett volna, hanem az, hogy pokolian apró betűkkel van szedve a könyv, amit fáradt szemeim nem toleráltak jól. Már az is eszembe jutott, hogy letöltöm és úgy olvasom, de aztán győzött a valódi könyvek iránti vonzalmam. 

Csak azt tudom mondani: senkit ne riasszon el az apró betű, megéri végigolvasni ezt a történetet. 

Természetes fraktál=pagoda karfiol

Szinte az első oldalon beindul a cselekmény és az utolsó oldalig meg sem áll. Elképesztően intenzív könyv, nagyon berántós, ha alkalmam lett volna rá bizony két nap alatt elolvastam volna. Louisiana mocsaras vidékén és egy titokzatosa Karibi-szigeten játszódik a kalandregény, ami néha thrillerbe megy át. Ugyanakkor hasznos ismereteket tár fel a fraktálokkal kapcsolatban. (engem például elkezdett érdekelni a téma, nem is gondoltam volna, hogy ilyen sok felhasználási területe van) Azért ne riadjon meg senki, a tudományos háttér minimális a könyvben és nagyon is érthető, még az ilyen antitalentumoknak is, mint amilyen én vagyok. 

Nem szeretnék különösebben belemenni a történetbe azon túl, amit a fülszöveg is elmesél, de érik az embert meglepetések bőven. Természetesen a sűrű akciók mellet a karakterek kifejtésére túl sok hely nem maradt, bár próbálkozott az író legalább a két főszereplőnek mélységet adni egy közös múltbéli esemény felhozásával, de nagyjából ennyi, a többiek eléggé papírmasé figurák.

Olyan kérdéseket feszeget a könyv: hogy meddig mehetünk el, abban, hogy kifejlesszük a tökéletes emberi fajt, kiket, miket lehet felhasználni a kísérletek során? Van e egyáltalán értelme belenyúlni az evolúcióba? És ha van, akkor is, vajon megtehetjük e? Érdekes és izgalmas téma egy akciódús és izgalmas történetbe ágyazva. 

Történet: 10/9
Karakterek: 10/8
Stílus: 10/8

Összesítve:10/8
Ez volt az első Rollins könyv amit olvastam, de meghozta a kedvem, hogy jobban elmerüljek az író munkásságában. Azoknak ajánlom akik szeretik Wilbur Smith könyveit. Amellett, hogy szórakoztató még elgondolkodtató is.