egy római vakáció is belefért ebbe a hónapba |
2012 Brooks kiadó, műfaj: sci-fi |
Paktum trilógia 1. része.
– Tehát húst akarnak vásárolni tőlünk. Milyen mennyiségben?
– Huszonhétmillió kilogrammot, minden évben – érkezett a válasz.
– Bruttó huszonhétezer tonna, vagy színhús huszonhétezer tonna?
– Színhús.
Huszonhétezer tonna, ismételte magában von Zeissman. Gyors fejszámolást végzett: ha igazán jó minőségű pecsenyemalacot akarnak, akkor az körülbelül tizenkétmillió malac minden évben, ami rettenetesen sok; ha sonkasertésre vágynak, akkor…
– Milyen húsra gondol? – kérdezte Volkov. – Sertés, baromfi, birka, hal, esetleg vadhús?
A szemközt ülő alak ismét azt a furcsa, gurgulázó, morgó hangot adta ki, mielőtt megszólalt. Mintha súlyos beteg lenne, vagy valamilyen okból nehezére esne a beszéd.
– Emberhús. Huszonhétmillió kilogramm, évente. Erre kérünk ajánlatot önöktől.
Másodszori nekifutásra sikerült elolvasnom, először nem kötött le, de már akkor éreztem, hogy egy másik időpontban újra elő kell vennem. Másodszorra már beszippantott és ha lett volna rá lehetőségem 2 nap alatt kiolvastam volna.
Az alapötlet (nem akarok spoilerezni) nagyon groteszk ugyanakkor ha jobban belegondolunk mégiscsak elképzelhető lehetne.
Több szálon fut a cselekmény, mindegyik különleges karaktert állít a középpontba.
Egy okos nő, egy kemény katonanő, és egy furcsán félelmetes kislány is szerepet kap a férfiszereplők mellett. Mivel ez egy sorozat első kötete, így nem róható fel hibaként a karakterek kidolgozatlansága, remélem a következő részekben még több fontos dolgot megtudunk róluk.
Izgalmas, jól összeszedett történet, rendkívül érdekes karakterekkel. Kíváncsi vagyok mi lesz a folytatásban. Duncan Shelley név mögött egy magyar író alkot!
2013 Brooks kiadó, műfaj:sci-fi |
Paktum trilógia 2. része
Texasban és Massachusettsben mintegy harmincezer ember tűnt el az elmúlt hetekben! Nyomok nincsenek, hivatalos álláspont nincs! A Miss Nina Kay mesterdetektív által a televízióban elmondottakat nem erősítették meg és nem is cáfolták hivatalos oldalról!
A bemutatott felvételeket sem a kormány, sem az FBI nem kommentálta! A Dallasban megölt nyolc idegen lény holttestét ismeretlen helyre szállították, hollétükről senki nem adott ki tájékoztatást!
Egyesek invázióról beszélnek! A hatóságok attól tartanak, hogy a pánik következtében összeroppan a politikai hierarchia!
Miss Nina Kay még soha nem tévedett! Ha most sem téved, azzal a szörnyű igazsággal kell szembesülnünk, hogy egy idegen, földönkívüli faj élelmiszerként tekint ránk, emberekre!
Remek lett a 2. rész is, hosszabban majd a harmadik résznél.
2013 Brooks kiadó, műfaj: sci-fi |
Paktum trilógia 3. rész
Az életformánk megváltozott. Ha az idegenek nem mennek el, néhány hónapon belül semmi nem marad a civilizációnkból. Ilyen fenyegetettség, ilyen kiszámíthatatlanság mellett a társadalom nem tartható fenn sokáig. Létrehoztuk az ellenállást. Ez az ellenállás nem harc, hanem egy új életforma. Egy másfajta társadalmi modell.
Nagyon jó trilógia, nem is értem miért nem olvassák többen. Méltó arra, hogy a nagyon jó magyar sci-fik közt emlegessük.
Szerintem az alapötlet zseniális, a megoldás pedig ötletes és fantáziadús, bár a valóságtól eléggé elrugaszkodó.
A történetbeli jók legalább annyi rémséget követnek el, mint a rosszak, a nagyobb jóért egy-két (na jó, inkább több ezer) emberi élet meg sem kottyan nekik. Mégis lehet nekik szurkolni, hisz az emberiség fennmaradásáért harcolnak.
Végig izgalmas és feszültséggel teli a történet, ami miatt nem 5 csillagos, hogy elég gyakran csak sejtetve lettek dolgok, mintha az író fantáziája nem tudta volna megoldani főleg a technikai problémákat és inkább csak átsiklott felette. Mondjuk személy szerint én nem örültem volna oldalakon átívelő technikai magyarázatoknak sem.
Mélyen elgondolkodtató felvetések az emberi jellemek gyengeségeiről, arról hogy mire képesek a hatalomért, pénzért vagy az örök életért.
Olvassátok!
2014 Angyali menedék kiadó, műfaj: áltudomány |
Egy olyan korban élünk, amikor elvárjuk, hogy a technológia azonnali megoldásokat nyújtson az igényeinkre és szükségleteinkre s az emberiség úgy gondolja, hogy minden kérdésre tudja a választ. Fajunk önbizalma nagyobb, mint valaha és az Univerzummal kapcsolatos tudásunk gyorsabban nő, mint ahogy azzal az átlagember lépést tudna tartani. Ki tudjuk számolni és pontosan meg tudjuk határozni egy kisméretű űrszonda landolását egy 160 millió kilométerre lévő bolygón. Tudjuk, milyen elemeket tartalmaz a Jupiter atmoszférája, működő szerveket tudunk átültetni egyik testből a másikba és a génsebészet segítségével létformákat hozunk létre a kívánt formában vagy méretben. Ugyanakkor létezik 3 alapvető kérdés, amelyekre a mai napig nem tudjuk a választ. Kik vagyunk? Hogy kerültünk ide? S miért vagyunk itt egyáltalán?
Keresztapám olyan hatalmas lelkesedéssel kezdte el mesélni ezt a könyvet, hogy kezdeti tiltakozásom ellenére mégiscsak elhoztam tőle. Ölni lehet vele olyan nagy és nehéz.
Sajnos engem nem nyűgözött le. Van ebben minden: fizika, kémia, biológia, csillagászat, földtörténet, történelem és vallás, legfőképpen Biblia. És még egy csomó más amire már nem is emlékszem.
Mire eljutott oda, hogy kik/mik ezek az Anunnakik már elvesztettem a fonalat, talán nem is véletlenül. Szerintem pont ez volt az író célja, hogy bevigyen a zavarosba, nehogy világos legyen a sok hiányosság amik az általa felvázolt történetet hitetlenné teszik. A sok hónapon keresztül tartó bele-beleolvasás után leginkább annyi maradt meg bennem, hogy az író a bibliai eseményeket némileg átírva és a szereplőknek új neveket adva próbálja meg leírni elképzeléseit a földönkívüliek bolygónkon végzett tevékenységéről.
Bevallom nem olvastam el minden betűt, sőt volt ahol oldalakat hagytam ki. Ez tényleg egy olyan történet amire azt szoktuk mondani, hogy Ádám és Évánál kezdődik (sőt még korábban) és mire eljut a végkifejletig már nem is érdekel.
Pedig az elején még jól indult.
Ami miatt közepesre értékeltem, hogy elismerem az író hihetetlenül nagy munkáját, hisz óriási mennyiségű adatot dolgozott fel és alakított át saját szája íze szerint, igaz elég gyakran megkérdőjelezhetően. 2005-ben adták ki a könyvet, mégis tényként állít olyan dolgokat pl. a Marsról amit még a mai napig sem tudtak bebizonyítani, pedig ugyebár ott kószál egy kamera már egy ideje. (oké tudom, nagy az a bolygó)
2014 Erawan kiadó, műfaj: romantikus |
Fiatal, gyönyörű, gazdag és tehetséges, ráadásul a világ egyik legnépszerűbb színésznője. Kell ennél több a boldogsághoz? Hajaj, de mennyire! Ha valaki, hát a huszonnyolc éves Connie pontosan tudja, hogy a jó adag csillámporral álcázott hollywoodi álomgyár valójában darálógép, ami szép lassan kizsigereli az embert. De egy nap betelik a pohár! Amerika üdvöskéje fogja magát, és elszökik Los Angelesből. Nagy titokban egy aprócska skót faluba utazik, mert csöndre és nyugalomra vágyik.
Lochnabrae tényleg képeslapra kívánkozóan idilli hely, na de hogy békés lenne? Ugyan! Az amerikai sztár nem számolt a kotnyeles, végletekig szókimondó, minden lében kanál helyiekkel, akiket hosszú távon szinte lehetetlen elviselni – és egyenesen képtelenség nem szeretni!
Színpadra vinni a falubeli amatőr társulattal a Vízkeresztet egyszerre vicces és idegőrlő feladat Connie számára. Persze valószínűleg könnyebben boldogulna, ha a szívdöglesztő rendező – aki megfogadta, hogy soha többet nem kezd színésznőkkel –, nem lenne annyira undok vele. És főleg, ha kevésbé szikrázna a levegő, valahányszor egymásra néznek…
Ez a kissé túlírt Júlia/Romana nem az én világom, persze ezt már akkor sejtettem amikor belekezdtem.
„aprócska skót falu” ennyi elég volt ahhoz, hogy kiválasszam a rengeteg olvasnivalómból ezt a könyvet és már túl voltam a felénél amikor rájöttem, hogy ez nem az amire vágytam. Valamiféle Sztárom a párom jellegű jó humorú történetet vártam, de sajnos csak egy klisés sztorit és cseppet sem szimpatikus szereplőket kaptam.
Kár volt rápazarolni az időt. A borítónak meg köze sincs a sztorihoz, sem a főszereplőhöz.
Azoknak ajánlom akik szeretik a szerelmes füzeteket.
2014 Könyvmolyképző kiadó, műfaj: ifjúsági dráma |
Hiszel magadban?
Petra a pénztelen, vidéki lány elit gimnáziumba kerül, ahol mindenki gazdag és menő, így aztán hazudik, hogy ne lógjon ki, hiába figyelmezteti Dávid.
Petrát a lányok befogadják, barátokat szerez, egy fiú is tetszik neki, de kiderül az igazság. És ettől kezdve pokollá válik az élete.
Túl lehet-e élni a bosszút, az iskolai megalázásokat?
Dávidnak is van egy kínos titka, a lányok nem izgatják, de a szívét nagyon is megdobogtatja Áron, a jóképű padtársa, aki pontosan tudja ezt, és gonoszkodva ki is használja.
A két barát szerelemmel, árulással és szenvedéllyel teli útja döbbenetes eseménybe torkoll.
Van egy pont, amikor már nincs tovább.
Van egy pont, ahol a szerelem már fáj.
A regény a 2013. évi Aranymosás Public Star könyve.
Megdöbbentett.
Pedig, az első oldal után majdnem abba is hagytam, mivel a fogalmazást kissé fapadosnak éreztem – gondolom az író még fiatal és nem elég rutinos – de mivel a történet lekötött így maradtam. Nem bántam meg, egy rendkívül intenzív és kegyetlenül brutális közegbe kerültem, kíváncsiságom hamar feléledt és nem is lankadt, így a könyv második felét egyhuzamban olvastam el.
Régen voltam tizenéves, és most mondhatnám, hogy bezzeg az én időmben….Tudjátok mit? Mondom is, hisz akármit is éltünk meg akkoriban, az nem került a fészbúkra, de még videóra sem. Max. a helyi pletykafészkek alakították az ember jó hírét.
Nem szeretnék most tizenéves lenni, az biztos! Abba meg bele sem merek gondolni, ha ennyi idős gyerekem lenne mit tennék!
Vannak hibái a könyvnek a fogalmazáson kívül is: minden túl fehér vagy fekete, az érzelmi hullámvasút és Petra jelleme nem kerek, nekem hiányzik pár fogaskerék, így hiányérzetem van. Viszont Dávid bemutatása és érzelmi fejlődése remek lett.
Túlságosan brutális lett a vége, emiatt a katartikus élmény elmaradt számomra.
Viszont tény, hogy nagyon figyelemfelkeltő, minden hibája ellenére olvastatnám középiskolásokkal és kibeszéltetném velük egy ofőóra keretein belül. (ha még van ilyen óra egyáltalán)
Várom a következő regényed Tibor, csak így tovább!
2015 Gabo, műfaj: kalandregény |
„Keressetek és találtok.” Ez a bibliai idézet visszhangzik Robert Langdon, a Harvard jeles szimbólumkutatója fejében, amikor felébred egy kórházi ágyon, és nem tudja, hol van és hogy került oda. Arra a morbid tárgyra sincs magyarázata, amelyet a holmija közt eldugva találtak.
Langdon az életéért menekül egy őrült hajsza során Firenzén át, egy fiatal orvosnő, Sienna Brooks társaságában. Csak úgy szökhetnek meg ismeretlen üldözőik elől, hogy Langdon beveti ismereteit a történelmi homlokzatok mögött rejlő titkos átjárókról és ősi rejtelmekről.
Egyedül Dante sötét, monumentális remekének, a Pokolnak néhány sora vezérli őket, amelynek segítségével megfejthetik a reneszánsz legünnepeltebb műveinek – szobroknak, festményeknek és épületeknek – mélyén rejlő kódokat, hogy eljussanak egy kirakós játék megoldásához, melynek révén talán elháríthatják a világot fenyegető félelmetes veszélyt…
A történelem egyik leghátborzongatóbb irodalmi klasszikusa, a Pokol ihletésére született, és díszletei között játszódó mű Dan Brown eddigi legellenállhatatlanabb és leggondolatébresztőbb regénye; lélegzetelállító versenyfutás az idővel, amely már az első oldalon rabul ejti az olvasót, és el sem ereszti a befejezésig.
Jó az alaptörténet:a túlnépesedés problémája, az őrült tudós megoldása, és jól voltak beleszőve a sztoriba a művészettörténeti infók is, amiket nagyon szeretek a Dan Brown könyvekben. De sajnos ennél több pozitívumot nem nagyon tudok megemlíteni.
A szereplőket finoman szólva sem kedveltem és a cselekmény is unalmasan lett tálalva, pedig elvileg volt pörgés bőven.
Langdon mindig ilyen idegesítő kis p@cs volt? A női főszereplő is rettentően unszimpi, így aztán egy percig nem bírtam szurkolni értük.
Az az érzésem, hogy Brown ellőtte a puskaporát még az Angyaloknél és a Da Vinci-nél. Ez csak egy tucatkönyv a kalandregények között.
Viszont meghozta a kedvem Isztambulhoz. (Velencében már jártam korábban)
Volt azonban egy különleges élményem a könyvvel kapcsolatban, ugyanis miközben olvastam az Infernót, egy olasz körút keretében Firenzébe is eljutottam. Varázslatos élmény volt személyesen is azokon a helyeken sétálni amit a könyv oly részletesen leír és azokat a történeteket viszontlátni amikről az idegenvezető is mesélt. Pl. Ténylegesen is meggyőződtem róla, hogy a Palazzo Vecchio-n : „több mint egy tucat közszemlére tett pénisz fogadja a palota látogatóit”. :D
Sajnos én is anélkül távoztam, hogy láttam volna az igazi Dávid szobrot.
Muszáj lesz egyszer visszajutnom Firenzébe, engem teljesen elbűvölt.
Arra azért kíváncsi leszek, hogy a filmben hogyan jeleníti meg Budapest Firenzét.
2014 Agave kiadó, műfaj: urban-fantasy |
Merry Gentry 9. része
Merry Gentry, ex-magánnyomozó, jelenleg teljes állású hercegnő tudta, hogy ősei között termékenység Istennők is voltak, de csak akkor kezdte megérteni, mit is jelent ez valójában, amikor kiderült, hogy hármas ikreket vár. A terméketlenség évszázadok óta sújtotta a faerie legfelsőbb köreinek tagjait. Most az udvartartások nemesei jönnek a Nyugati Tájak Los Angeles nevű városába Merry-nek és szeretőinek udvarolni, mert bármit megtennének azért, hogy utódjuk születhessen.
Taranis, a Fény és Illúzió Királya sokkal veszélyesebbnek bizonyult. Megpróbálta elcsábítani Merry-t, és miután kudarcot vallott, megerőszakolta. Ezt követően az emberek bíróságához fordult, megpróbált láthatást kikényszeríteni, arra hivatkozva, hogy a babák egyikének ő az apja. Bár Meredith tudja, már várandós volt, amikor a férfi magáévá tette, ezt bizonyítani jelenleg lehetetlenség.
Annak érdekében, hogy ő és a babák is megmeneküljenek Taranistől, a faerie legveszélyesebb fegyvereit fogja bevetni: a Sötétség néven ismert harcost, a Gyilkos Fagyot és a rémálmok egy királyát. Ők mind a szeretői, a legkedvesebb szerelmei, és szembe fognak szállni a faerie leghatalmasabb udvaraival, miközben arra is törekedniük kell, hogy megvédjék Los Angeles ártatlan polgárainak életét, nehogy járulékos veszteségként írják le őket.
Duma, duma, duma. Némi erotika. Duma, duma, duma. Kinyírja Hamilton a 2. kedvenc pasimat. Duma, Duma, Duma. Vége.
Vagyis csak a szokásos.
Most mégis jobban csúszott, talán azért mert már ki voltam éhezve Hamilton stílusára.
Jöhetne már a régóta vágyott befejezés, ez a rész eléggé megalapozott egy lezáró részt.
2014 Könyvmolyképző műfaj: ifjúsági dráma |
A koránt sem szent Sky végzős középiskolásként találkozik Dean Holderrel – egy sráccal, aki nagy nőcsábász hírében áll. A fiú már a legelső találkozás alkalmával rabul ejti a szívét, ugyanakkor félelmet is kelt benne. A múltjára emlékezteti Sky-t, aki hosszú időn át próbálta eltemetni magában a történteket. Eldönti, hogy távol tartja magát a fiútól, de annak kitartása és ellenállhatatlan mosolya hamar semmivé foszlatja az elhatározását. Dean azonban maga is nyomasztó emlékeket őrizget. Amikor ezekről tudomást szerez, az visszavonhatatlanul megváltoztatja Sky-t, talán örökre szétrombolva lelkében a bizalom érzését.A múlt mindkettőjükön mély sebeket ejtett, melyek csak akkor gyógyulhatnak be, ha bátran szembe tudnak nézni a történtekkel. Az őszinteség az egyetlen út, hogy végre szabadon, korlátok nélkül éljenek és szeressenek. A Reménytelen egy olyan regény, amitől eláll a lélegzeted. Elvarázsol, magával ragad, transzba ejt. Készülj fel, hogy újra átéld az első szerelmet…
Az eleje még csúszott, pedig szinte semmi nem történt benne, unalmas volt az állandó Holden milyen tökéletes, de egyben ijesztő is mantra.
A vége előtt 50 oldallal viszont komolyan megfordult a fejemben, hogy abbahagyom.
Máskor, másik ilyen történetnél még egy könnycsepp is legördül az arcomon, most viszont csak a méreg dolgozott bennem.
Nem tudom mi az oka. Talán a hangulatom nem volt megfelelő? Hisz ennyi moly nem tévedhet, biztos bennem van a hiba. Ráadásul a Szívcsapást szerettem az írónőtől, igaz a folytatást már nem.
Holder egyáltalán nem varázsolt el és Sky-t is furcsának tartottam. Hiába derül ki borzalmas múltja egy csöpp részvétet sem éreztem iránta.
Mégis azt gondolom, hogy nem bennem van a hiba, hanem inkább abban, hogy Hoover túl hatásvadász módszereket csempészett ebbe az egyszerű történetbe és ettől nekem felfordult a gyomrom.
Kizárt, hogy kezembe vegyem a folytatást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése