2012. máj. 30.

Top 10 könyvsorozat - 4. helyezett: L.K. Hamilton - Anita Blake sorozat

"– Anita az ideális partner bárkinek, aki szereti a fájdalmat, és meg akar halni."

Az Alkonyat mánia után egyre jobban elterjedtek a vámpíros sorozatok  hazánkban is. Sorra jelentek meg ebben a témában az idősebb olvasóknak Hamilton, Ward, Showalter, Kenyon stb. könyvei, a fiatalabbaknak pedig Mead, L.J. Smith stb. sorozatai.
És a tv is felfedezte a témában rejlő lehetőségeket, elindították többek között a ma is nagy sikernek örvendő True Blood és Vámpírnaplók sorozatot.

Az Anita Blake  nem egy új sorozat ami az Alkonyat sikerét készült meglovagolni, hisz az első rész még 1993-ban látott napvilágot az amerikai írónő tollából, amit magyarul 2003-ban adtak ki.
 2009 táján amikor én megismerkedtem a sorozattal már a 14. rész jelent meg magyarul. Egyhuzamban el is olvastam és azóta várom az évenkénti 1 rész megjelenését.

"Az élet mindig szemberöhögi az embert."


Nem véletlen ennek a sorozatnak a felemás megítélése. Kb. az 5. részig egy átlagos kicsit nyomozós, halottkeltős, vámpíros, vérállatos történet egy karakán, szókimondó, belevaló csaj főszereplővel és Jean-Claude-dal a kellőképp titokzatos csak kicsit félelmetes, de roppant szexi vámpírral.
Aztán megjelenik Richard a vérfarkas és máris kész a szerelmi háromszög. Vívódás a két pasi között, halottkeltés, vámpírüldözés. Mondhatni tipikus kicsit már-már unalomba forduló sztori.
 De Hamilton tartogatott meglepetéseket.
Mert aztán jön a 6. könyv az Égő áldozatok és innentől már erősen megoszlanak a vélemények a sorozattal kapcsolatban. Elég sok találgatás folyt, hogy vajon mi történhetett az írónő életében, ami arra ösztönözte, hogy az addig csendes mederben folydogáló történetét feldobja (vagy mások számára elrontsa)  az erotikus jelenetek tömkelegével és az addig szende szinte szűz Anitából egy háremet tartó ordas K....-t csináljon.

" Senki nem hozhat zavarba a beleegyezésem nélkül."


Bizony ettől a résztől kezdve van olyan könyv aminek szinte története sincs csak egyfolytában a testnedvek cseréje megy benne rendkívül részletesen leírva, nevén nevezve a dolgokat, gyakori a csoportos-, sőt már előfordult férfiak közti jelenet is.
Bevallom én kicsit untam már a sztorit úgyhogy nekem tetszett ez a változtatás, bár azt hozzá kell tennem, hogy így egyben elolvasva 14 részt nagyon-nagyon tömény. Aki most kezd bele az 5 részenként pihenjen és olvasson kicsit mást.

 „Néha, nagy ritkán magamban beszélek. Remek tanácsokat adok magamnak. Időnként még meg is fogadom őket.”
 


Hogy miért vagyok rajongója a sorozatnak?
Nagyon tetszik az írónő humora, fogalmazása. Eszméletlen dumák vannak benne, nem véletlen, hogy a net tele van AB idézetekkel. Szerethető a főhős és engem nem zavar az erotika sem (sőt).
De ami miatt legjobban szeretem az a férfi karakterek. Ennyi jó pasi nincs egyetlen másik sorozatban sem. Ahogy haladunk előre részenként egyre több szerethető, vagy éppen gyűlölhető férfi akarja Anitát. És ő bizony nem is mond (mondhat) nemet.

Személyes kedvenceim: Nathaniel, JC, Asher, Jason.
 (egyértelműen team JC, Richard-ot ki nem állhatom) 

Semmiképpen nem ajánlom olyanoknak akiket zavarba hoznak az erotikus jelenetek részletes leírása, a hirtelen befejezés, a hosszú lelki vívódások megjelenítése.(Anita amolyan kibeszélős típus)
Akik abbahagyták menet közben mert besokalltak (sok ilyen olvasó van) azoknak elárulom, hogy a két utolsó részben(15-16) már jóval kevesebb a szex és Hamilton kezd visszatérni  a régebbi nyomozósabb, eseménydúsabb történet íráshoz.

"A nevetése olyan volt, mint a cukorka: édes és ragadós. Tudom, hogy ha Jean-Claude nevetését palackozni lehetne, akkor vagy hizlalna, vagy azonnali orgazmust okozna.”                 


Az eddig magyarul megjelent részek:
1. Bűnös vágyak
2. A nevető holttest
3. A kárhozottak cirkusza
4. Telihold kávézó
5. Véres csontok
6. Gyilkos tánc
7. Égő áldozatok
8. Sápadt hold
9. Obszidian pillangó
10. Leláncolt Narcisszusz
11. Égkék bűnök
12. Lidérces álmok
13. Haláltánc
14. A Harlekin
15. Fekete vér
16. Fogat fogért

A 12. rész után jelent meg a Micah című novella (magyarul nem adták ki) és a 16. rész után a Flirt, amit június elején jelentet meg az Agave kiadó Végzetes flört  címmel. Ez szintén csak egy rövidebb történet, ha már lefordították és kiadják legalább mellé tehették volna a Micah-t is. Nem értem a kiadót.
Angolul még a 17. rész Bullett és a 18. rész Hit List olvasható, a következő 19. rész  most júniusban jelenik meg Kiss the Dead címmel.

Számos kaland vár még az Anita Blake rajongókra, csak a kiadó (Agave) kicsit jobban tarthatná a lépést a külföldi megjelenéssel. Én vártam idén a Bullett-et, elkeserít, hogy még egy évet várhatok rá. :(

2012. máj. 21.

Steven Saylor - Róma

"– Ahogy rám hagyományozták egykor, úgy hagyományozom rád ezt az amulettet, Lucius. Esküdj meg rá, hogy ugyanezt teszed majd a saját utódaiddal, az eljövendő nemzedékkel."

Sztori: ie.1000-től ie.1-ig követhetjük nyomon Róma megalakulásának és fejlődésének történetét két család életén keresztül.


Ennek a könyvnek az elolvasásával teljesítettem a Könyvmolypárbaj kihívását!


Szeretem a monumentális regényeket, mindig elismerem az óriási belefektetett munkát, tudást, energiát és elnézem ha irodalmilag nem annyira kifinomult mint amit elvárna az ember.(pl. Ken Follett vagy Dan Brown könyvei)

 A molyon 89%-on állt a könyv értékelése, ami meggyőzött arról, hogy ezt el kell olvasnom, de megmondom őszintén ha nem kihívásról van szó bizony abbahagyom a negyedénél.

 Steven Saylor történész diplomával rendelkezik ráadásul az utószöveg szerint számos könyvet is elolvasott ahhoz hogy történelmileg hűen tudja bemutatni Rómát. Nekem mégis rendkívül összecsapottnak tűnik ez a regény.
488 oldalba belesűríteni 1000 év történetét lehetetlen. Nem is sikerült.
Az egész könyv egy rohanás 20-30 oldalanként ugrik a történetben 30-100 évet, mire az olvasó megismeri a szereplőket, megjegyzi nevüket már búcsúzhat is tőlük mert valamelyikük gyermekével vagy unokájával folytatódik a cselekmény.
Lehetetlen belefeledkezni a történetbe, egyrészt a sok szereplő és az időbeli ugrások miatt, másrészt az író stílusa sem éppen magával ragadó.  Többször is félretettem és csak azért folytattam, hogy végre túl legyek rajta.


 Az ókor és különösképpen Róma mindig is a kedvencem volt, így sok újdonsággal e könyv számomra nem szolgált.
Mivel rendkívül kevés hiteles történelmi iratanyag szól ezekről az időkről a legenda mindig is erősebb az erről az időszakról szóló történetekben. Így van ez a filmes feldolgozásoknál, mint a Róma vagy a Spartacus című sorozatoknál, amiket bevallom imádok, pedig a történelmi hűséghez nem sok közük van.
 És így van ez ennél a könyvnél is.
Az írói fantázia remekül kiegészítette a mindenki által ismert történelmi eseményeket, de Saylor írói képességei véleményem szerint nem voltak elegendők ennek visszaadására.

A karakterek mind egysíkúak, a párbeszédek rendkívül erőltetettek, mintha egy narrátor beszélne folyamatosan a szereplők helyett. A molyos értékelésemben egyenesen a Szomszédok Etus jeleneteihez hasonlítottam ezeket a jeleneteket, pont olyan szájbarágós és erőltetett.
Volt egy-két jó jelenet és emlékezetes szereplő, de összességében nem értem ezt a nagy rajongást Saylor e műve iránt.

A könyvnek idén a folytatása is megjelent Birodalom címmel. 
Egyenlőre nem érzek késztetést az elolvasására.

Értékelésem: 5/2

2012. máj. 18.

Kleinheincz Csilla - Ólomerdő

" – Én nem vagyok ők– mondta a madárnak. – Nem tudom, mit
tett Anya, vagy éppen Apa, de én nem vagyok ők. Saját magam vagyok."

Sztori: A 12 éves Emese apjával él Gödöllőn, miután édesanyja még kiskorában eltűnt. Tudja, hogy nem hétköznapi gyerek hisz anyja hattyútündér volt. Egy nap eljön érte egy lovag és az Ólomerdőbe viszi. Elvarázsolt varjú, a gonosz Özvegy, életre kelt erdő és kaland várja a fiatal lányt.


Tavaly elhatároztam, hogy több magyar írótól olvasok, így került fel a várólistámra ez a könyv, amiről csak annyit tudtam, hogy kortárs író műve és fantasy.

Molyadatlap

Eléggé nyögvenyelősen indult találkozásom ezzel a történettel. Mikor kiderült számomra, hogy a főszereplő egy 12 éves kicsit sem szimpatikus kamaszlány majdnem hagytam a fenébe az egészet. De mivel kihívásra is neveztem mégis elolvastam.
 Nem bántam meg. Azt hiszem még soha nem olvastam ilyen furcsa, de nagyon is szerethető mese-fantasyt. 
Észrevétlenül szippantott be a könyv és aztán nem is akart elengedni. (Technikai okok miatt olvastam sokáig)

Ami leginkább megragadott ebben a könyvben az nem más mint az írónő stílusa, fogalmazása.
 Kleinheincz Csilla csodálatos képeket "fest", egyszerűen, érthetően de mégis különlegesen és nagyon igényesen fogalmaz. Nagyon tetszett ahogy megteremtette ezt az érdekes, bár néhol nagyon is ismerős világot.


Kellett egy bizonyos hangulat ahhoz hogy be tudjam fogadni ezt a könyvet, ugyanis én nem vagyok oda a mesékért és fantasy-ban is inkább a  sárkány-, boszorkány-, tündérmentes olvasmányok jönnek be.
Nem véletlenül használom a mese szót a fantasy helyett, tele van a történet népmesei elemekkel, alakokkal, nyelvezetében viszont egy kicsit sem emlékeztet a mesékre.

Ez nem egy gyerekkönyv inkább gyermeklelkű felnőtteknek való olvasmány. 

Emese a főszereplő pimasz és szókimondó igazi mai gyerek, akinek "furcsaságát" érzi a környezete, emiatt igencsak magányosnak érzi magát. Édesapja és nagynénje emberek, akik tudják az igazságot a lány anyjáról, de mégis hétköznapi életet akarnak a gyermeknek biztosítani. Apja azonban nem tudja elfelejteni feleségét Lónát és mindenáron meg akarja találni. Ezzel beindítva az eseményeket, és az én érdeklődésemet.
A gond ezzel az, hogy kb. a 60. oldalig kellett erre várni.
A történetvezetés nem egyenes ide oda ugrál a régmúlt és ma történései között, bevallom ez néha kicsit zavaró is volt, mert nem mindig derült ki az első mondatokból, hogy most hol járunk és kinek az életébe nyerünk bepillantást. A titkok folyamatosan derülnek ki nem egyszerre ömlik az olvasóra az információ.

Nem szeretnék többet írni a történetről, de annyit elárulok, hogy a  vége nem nélkülözi a drámát és egy ígéretet, miszerint 7 év múlva Emese visszatér beváltani ígéretét amit a szintén félvér Rabonbánnak tett.
A 7 év 2014-ben lejár és ha hinni lehet az írónőnek talán addigra meg is születik a történet folytatása.
Nagyon kíváncsi vagyok, hogyan alakul  Emese és az Ólomerdő lakóinak sorsa, akiket szinte kivétel nélkül sikerült megszeretnem. Igen még Emesét is, aki egészen  "felnőtt"  a végére. 



Értékelésem: 5/3,5

2012. máj. 16.

Diana Rowland: A démon jele

"– Egy szövetségi ügynökhöz képest egész okos vagy.
– Átugrottam egy csomó kérdést a felvételi vizsgán, hogy bekerülhessek a céghez"


Sztori: A húszas évei végén járó Kara Gillian nappal egy frissen kinevezett nyomozó, aki megkapja élete első gyilkossági ügyét, mely során rögtön egy sorozatgyilkos nyomába kell erednie.
Éjjel azonban titkos tevékenységet folytat pincéjében: Démonokat idéz. Hamarosan kiderül, hogy ennek a képességének jó hasznát veheti az ügy megoldásában. Mindeközben két jóképű férfi is keresztezi útját, a hihetetlen szépségű Démon Lord és a kissé ellenséges FBI ügynök.


Ismét egy igazi elsősorban nőknek szóló könnyed fantasy, egy újabb sorozat bevezető része.

Moly adatlap

Stílusában mindenképpen a korai Anita Blake könyvekhez tudnám hasonlítani nem véletlenül.
Adott egy felnőtt nő akinek paranormális képessége a halottidézés helyett, a démonidézés. Már az elején megjelenik a titokzatos és nagyon vonzó Démon Lord  Rhyzkahl, aki öt percnyi ismeretség után (nem viccelek tényleg) széttárja lábát hősnőnknek, aki természetesen addig szinte a jó erkölcs mintaképe volt. Ahogy halad a nyomozás megjelenik a másik férfi Ryan az FBI ügynök aki szintén titokzatos, sőt az elején unszimpatikus Kara-nak, de a végére.....
Nos igen elég tipikus, ha csak ezeket a részeket veszem ki a történetből. Igaz itt egy rész alatt lerendezik azt amin az Anita Blake sorozatban legalább 4 részen keresztül nyűglődnek. :)





Amit mindenképpen pozitívumnak tartok, hogy a nyomozó szál jóval erősebb mint a hasonló történetekben, bepillantást nyerünk a helyszínelésbe és a boncolás rejtelmeibe is.
A nyomozás maga logikusan felépített bár számomra nem túl izgalmas, nem késztetett gondolkodásra így nem is jöttem rá ki a gyilkos, és sokkot sem kaptam mikor kiderült.
Az erotikus jelenetek szám szerint kettő, az éppen elég kategóriába tartozik nem túl részletes inkább csak a körülmények miatt húztam a számat közben.
Erőssége a könyvnek a karakterábrázolás és a humor.
A főhős Kara szimpatikus, kicsit még esetlen, kiforratlan de szerethető. A Démon Lord kissé félelmetes a düh kitörései miatt, az a figura akiről nem lehet eldönteni, hogy jó vagy rossz és ezek a karakterek nekem a kedvenceim. Mindenképpen érdekesebb figura számomra mint Ryan az ügynök, aki szerintem a következő részekben a segítőkész, jó fiú lesz. Nyilvánvaló, hogy itt a könyv rajongói hasonló vitát fognak lefolytatni mint JC és Richard (Anita Blake) esetében. :)
A legtöbb könyvet azonnal elképzelem hogy mutatna filmen, ez a könyv nagyon jó alapanyag lehetne, bár a rendkívül brutális és véres gyilkosságok megjelenítése biztos okozna némi gondot a készítőknek.

Összességében azt kell mondjam, ha ezt a könyvet úgy három évvel korábban olvasom biztos sokkal jobban tetszett volna.  Így gyakran volt olyan érzésem, hogy mintha ezt már olvastam volna valahol.
Azért a  folytatásra ha megjelenik mindenképpen lecsapok.

Értékelésem: 5/3

2012. máj. 3.

Összefoglaló - 2012. április

Kicsit a sorozatok elvették az időt az olvasástól, de azért így is hoztam az átlagot.

6 könyvet olvastam el, melyek a következők:

Ken Follett: Titánok bukása
véleményem a könyvről itt olvasható: http://ananiila.blogspot.com/2012/04/ken-follett-titanok-bukasa.html


Ransom Riggs: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei 
ezt a furcsa, de jó könyvet itt értékeltem: http://ananiila.blogspot.com/2012/04/ransom-riggs-vandorsolyom-kisasszony.html

Carrie Ryan: Kezek és fogak erdeje
sajnos ez a könyv csalódást okozott, hogy miért azt itt olvashatjátok: http://ananiila.blogspot.com/2012/04/carrie-ryan-kezek-es-fogak-erdeje.html

Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz 
a sok könnyed olvasmány után egy kicsit komolyabb, de nekem nagyon kedves könyv: http://ananiila.blogspot.com/2012/04/grecso-krisztian-mellettem-elfersz.html

Laurie Halse Anderson: Jégviráglányok
a témája miatt nem tetszett, egyébként az írás stílusa bejön: http://ananiila.blogspot.com/2012/04/laurie-halse-anderson-jegviraglanyok.html

Raana Raas: Időcsodák 1 - Elágazó utak
a Csodaidők sorozat mi lett volna ha... koncepcióján íródott könyve. Ez tetszett legjobban ebben a hónapban. Nemsokára lesz egy hosszabb bejegyzés az egész CSI univerzumról. 5/5



Sorozatok:

Végre elkezdődött a Trónok harca 2. évada. !!!!
Nálam abszolút kedvenc a könyvsorozat és a belőle készült kitűnő sorozat is. Nemsokára írok bejegyzést, hisz ha minden igaz 05.29.-én megjelenik az 5. könyv is magyarul.
Az AXN maraton keretében jó pár rész megnéztem a Felejthetetlen című krimi sorozatból, akkor jó volt de nem töröm magam a folytatásért. 
A régebben követett sorozatok mellett felfedeztem, hogy a Prizma tv igaz hajnalban de el kezdte adni az Onedin családot. Valamikor nagyon kicsi koromból rémlik valami most ismét felfedeztem és azt kell mondjam nagyon tetszik. Mivel 1850-ben játszódik hiába nagyon régi a sorozat ma is nézhető.



 Filmek:

Ismételten nem vittem túlzásba a filmnézést, mindössze 3 filmet láttam.
Felettünk a Föld nagyon tetszett, értékelésem: http://ananiila.blogspot.com/2012/04/felettunk-fold-film.html
A másik két filmet viszont nem is tudom miért néztem végig.
Drive Angry-nál már akkor gyanakodnom kellett volna amikor megpillantottam Nicolas Cage-t, neki mostanában borzalmas filmjei vannak.
A Csúcshatás témája még tetszett is de elég unalmas volt.



TV:

Nálam az Éden Hotel viszi a pálmát, sokkal érdekesebb mint az előző széria, főleg így a vége felé egyre többeknek jön ki az igazi énje.
Megasztárban van kb. 3 jó énekes nulla egyéniséggel (Gigi, Andrea, Balázs) a többiek közül még Benji-ben látnék fantáziát de ő meg borzalmasan énekel. A többi említésre sem méltó.
Csillag születik egyetlen erőssége Puzsér. Szinte mindig egyetértek vele, kivéve amikor agyon dicséri a táncosokat meg az énekes csajt. Mert szerintem ők sem annyira jók. 7 pontnál többet még nem adtam volna senkinek. :(

Blog:

7 bejegyzést írtam, ezek közül a legnépszerűbb a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című könyvről írt bejegyzésem.
Összességében  még mindig a Vámpírnaplók vezet, bár gondolom ez inkább a letöltésre vágyók miatt van. SzJ gimi és az Éhezők viadala filmkritikám is népszerű volt áprilisban.
Összesen 794-en látogatták meg az oldalt, ez eddig a csúcs!!!

És végül a kedvencem a fura keresőszavak:
- klaus smith fanfiction  - írjak egyet?
- műláb - először furcsállottam aztán rájöttem, hogy megemlítettem mint eltérést az Éh könyv és film között
- hol lakik Denisa Wry - nem emlékszem már de nem ő lakik Fertőcity-ben? vagy az Kyra?

Áprilisra ennyi. Üdv.