2013. ápr. 25.

Harlan Coben - Az erdő

"Látom apámat azzal az ásóval.
Könnyek csorognak az arcán. Szörnyű zokogás tör fel a torkából, az ajkai remegnek. Felemeli az ásót, és lesújt vele a földre. Az ásó szíve úgy hatol a talajba, mint penge a húsba.
Tizennyolc éves vagyok, és ez a legélénkebb emlékem az apámról – ahogy áll az erdőben azzal az ásóval. Nem tudja, hogy figyelem. Egy fa mögül leskelődöm, miközben ás. Dühösen csinálja, mintha a talaj felmérgesítette volna, és így akarna elégtételt venni."




Fülszöveg: Paul Copeland megyei ügyész a mai napig nem tudta kiheverni nővére húsz évvel korábbi elvesztését. Az éjszakát, amikor a lánynak örökre nyoma veszett abban az erdőben. A hatéves kislányát egyedül nevelő Cope jelenleg élete talán legfontosabb ügyén dolgozik, amelynek során a nyomok egy brutálisan meggyilkolt férfihoz vezetnek. Ám amikor Cope megpillantja a holttestet, egész addigi élete fenekestül felfordul. A férfi ugyanis nagy valószínűséggel ugyanaz a fiú, aki a nővérével együtt nyomtalanul eltűnt azon az éjszakán. Cope-ban ismét feltámad a remény, hátha Camille még mindig életben van. Hiába figyelmeztetik többször is, hogy ne bolygassa a múltat, Cope a végsőkig elszántan keresi az igazságot. Bármit képes lenne feláldozni, csakhogy megtudja végre, mi is történt húsz éve abban az erdőben, ám úgy tűnik, van valaki, aki még nála is elszántabb, sőt gyilkolni is hajlandó, nehogy fény derüljön a titokra…

Régen rákerült a várólistámra ez a könyv, de ezidáig nem volt kedvem a krimikhez, pedig tizenéves koromban a kedvenc műfajom volt. Ideje volt hát, hogy  ismét felfedezzem e műfaj új gyöngyszemeit. Harlan Coben-t választottam és milyen jól tettem!

Történet: 5/4
Amikor elolvastam az első sorokat (fenti idézet) azonnal tudtam, hogy ez az én könyvem lesz. Berántott ez a pár mondat. Annyira érzékletesen írta le a leselkedő fiú és az elszánt apa képét, hogy azonnal megjelentek a képkockák a fejemben. Minden van ebben a sztoriban ami kell egy bűnügyi történetbe. Kis misztikum, titkokkal teli múlt, nyomozás, egy kis tárgyalótermi összecsapás, némi akció és egy icipici romantika. A cselekmény több szálon fut, de legtöbbször a főhős szemszögéből láthatjuk az eseményeket.

Hogy akkor miért nem 5 pontos? Kizárólag a vége miatt. Egy nagyon jól felépített, izgalmas, érdekfeszítő  történet volt egészen az utolsó előtti oldalakig, de ott mintha kipukkant volna a lufi. Nagyon hirtelen zárult le mind a fő-mind a mellékszál, ezzel egy kis csalódást okozva nekem. Aztán az utolsó oldal a zárósorokkal ismét visszahozta azt a hangulatot amelyet az első sorokkal indított el az író.

Karakterek: 5/4,5
Paul figurája remekül lett megírva. A lelkiismeret-furdalás végigkíséri egész életét, hisz hibáztatja magát nővére elvesztése miatt. Karrierjét is ez mozgatja, ügyészként próbál kiállni azok mellett is akiknek nincs senkijük, hisz mindenki megérdemli az igazságot, akkor is ha az áldozat egy prosti, az elkövető pedig gazdag úri gyerek. Miközben a szakmájában rámenős, talpraesett, a magánéletben meglehetősen elveszett ember. Nagyon jó fel lett építve a karaktere.
Muse figurája tetszett még nagyon, a kizárólag munkájának élő harmincas nő akár unalmas, sőt szánalomra méltó is lehetne, de ő nem az. Igaz csak egy mellékfigura, de sokkal szimpatikusabb mint a főszereplőnő Lucy. Az ő jelleme is kiválóan van felépítve, de csak sokára értjük meg miért viselkedik úgy ahogy.

Harlan Coben
Stílus: 5/5
Imádtam olvasni. Nagyon olvasmányos, könnyed írás, olyan ami érzelmeket vált ki, képeket idéz fel az emberben. Lebilincselő, néha komor, máskor humoros. Szerintem Coben nagyon jó író, remélem ezt az állításomat majd alátámasztja más könyve is.
 

Összesítve: 5/4
Hiába a kiváló írás, a jó karakterek és a nagyon jól induló történet, sajnos  nálam elmaradt a csattanó, és ezért kénytelen vagyok levonni egy pontot. Pedig a könyv háromnegyedéig azt éreztem, hogy kedvencelni fogom a moly-on. Fáj a szívem az egy pont miatt, mert amúgy nagyon lelkes vagyok. Éppen ezért nemsokára belekezdek egy másik Coben könyvbe.


Mindenkinek ajánlom Az erdőt, azoknak is akik nem szeretik a krimiket. (Talán ők nem lesznek olyan kritikusak. De aki Agatha Christie-n nőtt fel, mint én annak vannak elvárásai)


2013. ápr. 14.

Eleven testek - filmkritika

Műfaj: zombis-szerelmes film (ez egy új műfaj?)

Sztori: R nem emlékszik semmire. Nem tudja, hogy miért él egy reptéren, ki volt régen, mennyi idős, sőt még a nevéből is csak az első betű rémlik neki. Napjai egyformán telnek: sétálgat a reptéren "beszélget" a barátjával,  amikor pedig erőt vesz rajt az éhség, társaival falkába tömörülve elindulnak élelemért. Friss emberhúsért.
R és társai ugyanis zombik.
Unalmas élete egy csapásra megváltozik, mikor önmagát is meglepve védelmébe vesz egy élő lányt.

Amikor először hallottam erről a filmről az első reakcióm az volt, hogy: na neeeeeeeeee, ekkora ökörséget. Fúúúúújjjj.
Aztán hallottam, hogy ez egy sikeres könyv filmadaptációja, aztán láttam a trailert, majd elolvastam az első kritikákat.
Végül sikerült rádumálnom a tesómat, hogy nézzük meg. Nem volt olyan könnyű, mert hozzám hasonlóan ki nem állhatja a zombikat.
Az egész teremben ültünk vagy hatan, de szerintem jól szórakoztunk.

Hihetetlen, hogy ezt kell mondjam egy zombis filmre, de a legjobb szó rá az, hogy: aranyos.
Az ember azt várja egy apokaliptikus világban játszódó történettől, hogy szomorú és küzdelmes legyen, tele harci jelenetekkel. A zombik rondák és gonoszak, az emberek pedig hősiesek és önfeláldozók. Mindez komor hangulatban, amit aláfestenek a színek és a zene.

Tulajdonképpen itt sincs nagyon másként.  A zombik bizony kezdetben zombiként viselkednek. Vagyis felfalják az embereket, akik megpróbálnak fennmaradni ellenük.
De ez a film nem az emberek szemszögéből, hanem egy zombi fiú szemén keresztül láttatja ezt a világot. Már ez is rendkívül különlegessé teszi a filmet, de ehhez még hozzá jön a zombi fiú és az eleven élő lány között kibontakozó románc.
Nehogy azt higgyétek, hogy ettől átcsap a film valamiféle csöpögős romantikus Alkonyat szerűségbe. Ugyanis az a finom irónia ami végigmegy az egész alkotáson nem engedi ezt.
R tisztán látja a helyzetét és el is narrálja mit gondol az egész zombiságról. Ezzel vicces helyzeteket teremtve.
De azért ez nem egy vígjáték! Néhány helyen eléggé szomorkás a hangulata.
Az egész annyira szürreális és megfoghatatlan, icipicit morbid és  furcsa film. Ellentmond, sőt talán még gúnyt is űz a tipikus zombis filmekből.

A szereplők John Malkovichen kívül számomra ismeretlen színészek. John-t szeretem, de itt nem volt nagy szerepe.
R alakítója Nicholas Hoult szenzációsan hozza a zombi figurát. Viszont nem tudom eldönteni, hogy nagyon jó színész vagy annyira rossz, hogy pont egy zombinak felel meg a tehetsége. :) Figyelni fogom a pályafutását (bevallom az X-man-ből nem emlékszem rá, de hát M. Fassbender mellett ez nem csoda :D)
Teresa Palmer Julie alakítója bizonyos megvilágításban valóban emlékeztetett Kristen Stewart-ra, csak nem olyan idegesítő színésznő, mint nagynevű kolléganője.

A film képi világa tetszett. Egy-két zombi színész (statiszta?) nem volt túl meggyőző, és a sztoriban is volt egy-két érdekes ellentmondás. De.
Összességében jó kis film volt. Egy csöppet sem volt félelmetes, sőt mikor megjelent a zombi sereg én kiröhögtem őket. :) Néhány gusztustalanság még belefért, sőt ennyi kellett is.
Szerintem ez egy jó randi film. A lányoknak kell ennyi romantika a fiúknak meg egy csöpp zombis akció és mindkettőjüknek egy kis nevetés. Ezt mind tudja nyújtani a film.
Aki viszont, egy véres, akciókkal teletűzdelt tipikus zombis alkotásra vágyik az messzire kerülje, ez nem az a film!

Ezek után én biztos elolvasom a könyvet is! Isaac Marion könyvét a Libri kiadásában olvashatjuk már magyarul is.
Értékelésem: 5/3,5



2013. ápr. 11.

László Zoltán - Nagate

"… Nagate furcsa viszonyai mindig csak egyetlen oda-vissza útra tették lehetővé a pontos navigálást. Így hát a renegát kereskedők párosával jártak, egyikük – aki már „visszautat” tett meg – irányított, a másik pedig jegyzetelte saját " odaútját"… És mindkettejük feljegyzéseiben más szerepelt, noha együtt utaztak – őrült egy világ ez, de hát senki sem állította az ellenkezőjét."

Sztori: Nagate egy folyton változó városvilág, utcái feltérképezhetetlenek, lakói furcsa halhatatlan szerzetek. Amikor azonban a földi emberek kaput nyitottak e világra, Nagate élete is megváltozott. A halandók gyárakat építettek, melyekben a halhatatlanokat dolgoztatják szinte fillérekért. Tizenhét éve a kapu bezárult, és a mindent átszövő mágia is megváltozott. Megindult a Felbomlás, melyért sokan az embereket teszik felelőssé. Jóslatok szólnak egy halandóról, aki képes lesz navigálni a folytonosan változó városvilágban, és az ő feladata lesz megmenteni Nagatét.

Rukkolán keresgélve bukkantam rá László Zoltán nevére és könyveire. Mivel a fülszövege tetszett így le is csaptam két művére is. Az egyik volt a Nagate, melyért a fiatal író díjat kapott az Európai Sci-fi Társaságtól.


Történet: 5/4

Én sci-fit vártam, de ez a könyv inkább az epikus fantasy jellegzetességeit viseli magán. Hisz a történet alapja egy magasztos, közös célért folytatott hatalmas harc, jelen esetben a felbomlás megakadályozása. Egy tünde, két ylf fog össze pár emberrel, hogy hosszú utazás során ők maguk sem tudják hogyan, de megakadályozzák a mágia megváltozását ami a felbomlást okozza.  Bár a világ felépítése egyedi, maga az alaptörténet olyan mintha több fantasy-ból gyúrták volna össze. (legfőképp Gyűrűk ura) A sztori másik szála is tipikus: a hatalomra, mindent uraló világra vágyó ember örökös harca más fajokkal. Bevetve a fegyvereket, az emberi aljasságot, igazán negatív képet festve ezzel fajtánkról. A két szál közül a küldetéses volt a kedvencem, a másik szál nem volt eléggé kifejtve, néhány jelenet és szereplő pedig egyenesen kilógott a történetből.
A legvégső megoldás az ami inkább már sci-fi-re emlékeztetett, igaz az meg a Hyperiont juttatta eszembe.

Karakterek: 5/4

Emberek, óriások, törpék, tündék, ylf-ek, kentaur, sárkány stb... a szereplői a könyvnek. Egy bizonyos ponton vártam mikor bukkan fel Obi-Van, de legalábbis egy vuki vagy egy hobbit.
Elég keveset tudunk meg a szereplőkről. Vizo a Nagatén született árva gyerek akit egy óriás nevelt fel hirtelen az események középpontjába találja magát, sőt ő a kulcsfigura. Átmegy némi fejlődésen, de nem érzem ennek az ívét. Túl hirtelen lesz igazi gyerekből fontos kérdésekben végső döntést hozó hős. A legszimpatikusabb szereplő Del Naja, aki a Földről érkezett erre a különös világra és vándor kereskedőként, mutatványosként próbál fennmaradni. Szerintem az ő figurája van a legjobban kidolgozva. A többi szereplő meglehetősen egy dimenziósra sikerült, bár tény, hogy akit gonosznak akart ábrázolni az író az valóban utálatos lett.

Stílus: 5/4
Olvasmányos, pergő, érdeklődést fenntartó. Szép leírásokkal, amik ismeretében  könnyen elképzelhető Nagate felépítése. Ami nekem kevés volt, az a feszültség megteremtése és az abból fakadó izgalom. Pedig a történet és a szereplők adták a helyzeteket, de mégsem sikerült kellőképpen fokozni a hangulatot.

Kiadás: (Delta vision 2005)

Az én 8-10 órai számítógéptől megfáradt szemeim nagyon küzdöttek és gyakran alulmaradtak ezekkel a túlságosan is apróra szedett betűkkel.
A borító bár szép, de sok köze nincs a könyvben leírt Vizo-hoz.

Összesítve: 5/4
Nagyon örülök, hogy ismét egy igazi magyar gyöngyszemre bukkantam. Hibái ellenére is én nagyon jól szórakoztam olvasás közben.
Folytatom is Nagate világában való kutakodást a szerző egy másik könyvével a Nulla ponttal, mely szintén e világban játszódik csak 40 évvel később.

2013. ápr. 4.

A burok - filmkritika

Műfaj: sci-fi
Sztori:
Idegen faj támadása érte a Földet. A lelkek parazitaként beköltöznek az emberi testbe, burokként használják azt. A beültetés során az emberi lélek elpusztul.
Vándor is az idegen faj szülötte. Melanie testét kapja, aki azonban nem adja meg magát. Lelke élni akar, sőt dacolva az idegennel, megpróbálja befolyásolni a különcnek számító, világok közt utazó Vándort. Emlékképeket idéz fel, szerelméről Jaredről és testvéréről, akik egy ellenállókból álló kis csoporttal élnek valahol a sivatagban.
A két lélek egy testben nekivág a hosszú útnak, hogy megkeressék Mel még megmaradt társait.
A Hajtó üldözőbe veszi őket.


Kedves férfiemberek! Meneküljetek ha a csajotok el akar cipelni benneteket erre a filmre!
Ez ugyanis egy kimondottan nőknek készült sci-fi.
Nincsenek benne lenyűgöző akciójelenetek, sem ronda földönkívüliek, viszont van benne szerelmi háromszög és romantika.

Talán két-három éve olvastam a könyvet. Nehezen szántam rá magam, mert az írónő Stephanie Meyer előző könyve (sorozata) az Alkonyat nem  nyerte el tetszésem és abból kiindulva féltem mit hoz ki a sci-fi műfajból. De kellemes csalódás ért, mert A burok sokkal jobb mint az Alkonyat. (bár annál nem nehéz). Leszámítva az első 50 oldalt és a közepén a már-már Júlia füzetecskéket megszégyenítő szerelmi nyűglődést.

Az alaptörténet megmaradt bennem, de annál több nem igazán, úgyhogy elvárások nélkül ültem be a moziba. A végén a tesómmal megállapítottuk, hogy jó volt, de.... És ez a de azóta is bennem van, valamiféle hiányérzet formájában, amit most megpróbálok megfejteni.

Amikor meghallottam, hogy film készül belőle eléggé meglepődtem. Nem tudtam elképzelni, hogy fogják megvalósítani a két lélek harcát, majd együttműködését egy testben. És szerintem ez nem is sikerült igazán jól.
A 125 perc pedig nem volt elég pl. a szerelmi szál kibontakozására, olyannak tűnt, mintha Ian és Vanda 5 perc alatt szeretett volna egymásba. Az egész barlangi részt kevésnek éreztem, annak ellenére, hogy a könyvben meg túl volt nyújtva. Az eleje amíg elérnek a barlanghoz ugyanolyan unalmas volt, mint a könyvben.

A szereplőkkel nagyjából meg vagyok elégedve. Saoirse Ronan teljesen hétköznapi külseje tökéletes volt a Vándor megszemélyesítésére, de szerintem Melanie-nak kicsit szürke volt, én egy sportosabb lányt képzeltem el, nem egy ilyen 40 kilóst. Sokkal jobb színésznő, mint Kristen Stewart, de legalábbis nem grimaszol és forgatja a szemét állandóan. A fiúk is jók, mindkettő tetszett nekem, főleg  Jake Abel, (aki a tesóm szerint túl szép fiú, amikor ez ellen tiltakoztam akkor közölte, hogy akkor meg csúnya - öööö én ezt nem értem, szerintem karakteres arcú)  a Jaredet játszó Max Irons nálam már eleve előnnyel indult, mert az apukáját imádom.(gyk: Jeremy Irons)
Viszont a Hajtót játszó Diana Kruger nem tetszett. Egyszerűen nem elég karakteres színésznő ehhez a szerephez.
Te jó ég azok a ronda cipők!!! Főleg a Hajtón, de a Vándoron is volt egy-két irtó ocsmány példány, mondjuk a ruhák is borzasztóak voltak. Eltűnődtem, hogy vajon mikor játszódhat a film, mert az egyik jelenetben 80-as a másikban meg 60-as évekbelinek tűntek a ruhák. Mindenesetre az idegeneknek pocsék érzékük van a divathoz. :)
Igazából a többi szereplőnek szinte alig volt szerepe, fel-feltűntek a képernyőn, elmondtak pár mondatot és annyi.

A képi megvalósítás tetszett, a lelkek nagyon szépek voltak, a barlang is nagyon jól meg lett oldva.
Szerintem ami miatt mégsem lett igazán jó film az az, hogy mindent bele akartak zsúfolni, innen-onnan is volt egy kis részlet, de nem állt össze egy egésszé. Fogalmam sincs, hogy azok akik nem olvasták a könyvet megértették e egyáltalán miről szól a film. Nem voltak benne erős drámai pillanatok, izgalom, valamiféle kohézió ami összetartotta volna az egészet. Olyan érzésem van, hogy leforgattak a könyvből egy kivonatot amit nem töltöttek fel érzelmekkel, hangulattal.
Ami azért is fura mert a rendező Andrew Niccol nevéhez olyan különlegesen hangulatos filmek kapcsolódnak, mint a Gattaca vagy Truman Show. Bár az is igaz, hogy a Lopott idő zseniális történetét már sikerült elszúrnia a megvalósítással.

Nem bántam meg, hogy elmentem moziba megnézni ezt a filmet, mert jól szórakoztam rajta. De egy jó filmet mindig kibeszélünk utána, itt ez nem történt meg, sőt én egész hazáig azon gondolkodtam, hogy hol láttam már az új Vandát játszó színésznőt. Ez is azt bizonyítja, hogy nem nyújtott maradandó élményt a film.
5/2,5

Mivel a film szerte a világon nagy bukás, így folytatásra legalábbis filmvásznon ne is számítsunk. Viszont könyvben ígérve van a folytatás. Én szívesen olvasnék még erről a világról, mert rengeteg kérdésre nem adott választ a könyv (és a film sem). Kik egyáltalán ezek a lelkek? Miért avatkoznak bele minden bolygó életébe? Ha olyan békések miért gondolják, hogy az őslakosok elpusztítása nem bűn? Mennyi ember maradt életben? Hány idegen állt át az emberek oldalára? stb... Meglátjátok lesz ebből még trilógia!







2013. ápr. 2.

Összefoglaló - 2013. március

Feljegyzem, mert lehet jövőre már nem is emlékszem rá: március 15-én hóakadály, húsvétvasárnap azaz március 31-én pedig olyan sűrű hóesés volt a térségünkben, mintha vattapamacsokat fújt volna a szél. Hol vagy már tavasz?

Olvasmányaim:

9 könyvet olvastam, ez azt hiszem új rekord.

1. J.R.Ward: Újjászületett szerető 3,5
A Fekete Tőr testvériség 10. része. Olyan érzésem volt az olvasása közben, mintha ugyanazt a részt olvasnám már ki tudja hányadszor. Mindig ugyanaz a forgatókönyv. Ennek ellenére még mindig szeretem Ward stílusát és karaktereit. Egy kicsit a cselekményen kellene gyúrnia. De, mint mindenkit engem a következő könyve érdekel amiben Qhuin és Blay lesz a főszereplő. Még soha nem olvastam két férfi szerelméről, ráadásul Ward nem egy szégyenlős író......

2. Gabrielle Wittkop: A nekrofil  4,5
A molyon csak ennyit írtam értékelésként: Csodálatosan megírt rettenetes borzalom.
A könyvecske mindössze 33 oldal (e-bookban) de ennyi elég is volt nekem. A kíváncsiság vitt rá, hogy elolvassam, megtudjam vajon milyen egy nekrofil lelkivilága. Talál többet tudtam meg mint amit akartam, de ez a pokoli téma olyan csodálatosan volt tálalva. Nagyon erős mű. Érzékenyeknek nem ajánlom.

3. Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 7. - Útvesztő 4,5
Egy gyors újraolvasás volt az új könyv előtt.

4. Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 8. - Örökké 4,5
Értékelésem a részről: http://ananiila.blogspot.hu/2013/03/leiner-laura-szent-johanna-gimi-8-orokke.html

5. Jane Austen: A mansfieldi kastély 3,5
Szerintem ez a legösszetettebb műve Austen-nak. Elég kemény társadalomkritika. Egyetlen szerethető karaktert sem találtam benne, Fanny a kis penészvirág az agyamra ment az örök elégedetlenségével, miközben látszólag meghunyászkodva mindenkinél különbnek gondolta magát. A férfiszereplők igencsak messze voltak az ideális austeni férfiaktól. Az eleje unalmas, emiatt a kevesebb pont.

6. Max Brooks: World War Z - Zombiháború 3
Különleges írás mind a témáját mind annak feldolgozását illetően. És ettől érdekes is egy darabig. Kb. a felétől viszont ráuntam, alig vártam a végét. Megnéztem a film trailer-t. Amit láttam annak semmi köze nem volt a könyvhöz.

7. Maria Murnane: Papíron príma 4
Értékelésem itt olvasható: http://ananiila.blogspot.hu/2013/03/maria-murnane-papiron-prima-wawerly.html

8. Pittacus Lore: A negyedik 4
9. Pittacus Lore: A hatok hatalma 4,5
Sajnos csak ezt a két rész kaptam kölcsön a 3. részt még nem sikerült megszereznem. Nagyon bejött nekem eddig ez a sorozat. Igazi popcorn-könyv. Műfajilag: ifjúsági sci-fi. Pergő, izgalmas történet, kedvelhető főhősökkel. Megnéztem az első részből készült filmet is, na az bizony felejthető volt. Pedig olyan jó az alapanyag....

A hónap könyve: A Szent Johanna 8.

Sorozatok és TV:

Felfedeztem a BBC Entertaiment-en egy sci-fi sorozatot szerda este adják és vasárnap ismétlik. A címe: Outcasts
Nem igazán tudok róla semmit, még azt sem, hogy jómagam hányadik résznél kapcsolódtam be. IMBD-n A bolygó neve: Carpathia címen van magyarosítva. Egy évad 8 résszel, gyanítom erősen befejezetlen. A lényege: A Földről jött emberek próbálják benépesíteni Carpathiat, egy lakatlan (?) bolygót. Ennek a kis kolóniának a mindennapjairól szól a sorozat. Természetesen politika, harc minden mennyiségben. Igazából a szokásos klisék itt is amik az ilyen típusú filmekre jellemzőek. Mindez azonban angol megvalósításban remek színészekkel. Pl. Liam Cunningham (Trónok harca-Davos) Eric Mabius (Ki ez a lány?)

Szombat esti láz VS Nagy duett beszámolót, kritikát nem tudok írni, mert egyiket sem nézem, csak bele-bele pillantottam mindegyikbe. Tóth Gabi és Lakatos Márk a kedvencem, de tudom, hogy egyik sem fog győzni, mert megosztó személyiség. (na és Márk esetében már igazam is lett)
 

Blog:
3002 látogató, új rekord. Még mindig mindenkit a Szent Johanna érdekelt. Sajnos csak három bejegyzésre futotta, pedig többnek is neki kezdtem, de aztán valahol félúton elhaltak.

Fel a fejjel, hisz itt van már a tavasz Trónok harca 3. évad!!!

Jó zenéket áprilisra is. Íme a legújabb 30STM szám. Jellegzetes Mars, de mégsem. Még szokni kell.

http://www.youtube.com/watch?v=BYLjCGhNK_8