2013. márc. 24.

Maria Murnane - Papíron príma - Wawerly Bryson (félre)sikerült kalandjai

"-Aha, úgy nézett ki, mint egy szabályos és klasszikus önéletrajzzal rendelkező pasi-mondta Andie.
Ránéztem.
Micsoda?
Papíron príma, de élőben totál gáz "


Sztori: Waverly Bryson 29 éves, San Francisco-ban élő, a munkájában sikeres fiatal nő. A magánéletében azonban nem túl szerencsés. Vőlegénye az oltár előtt szakít vele. Munkahelyén új riválissal kell megküzdenie és apjával való kapcsolatát is rendeznie kellene.
Hogy megőrizze legalább a humorérzékét elkezdi gyártani az "édesem" üzeneteket.


Amikor elolvastam a könyv fülszövegét azt gondoltam ez bizony nem nekem való. Bevallom én  nem bírtam elolvasni a szingli regények örök klasszikusát a  Bridget Jonest, sőt filmen se nagyon szeretem és úgy éreztem ez a könyvecske annak mintájára íródott. Szerencsére nem így van.

Történet: 5/4
Bár egy szingli útkereséséről szól a könyv, mégis teljesen szex-mentes, így bátran ajánlom azoknak akik már csömört kaptak a rengetek erotikus könyvtől, melyek mostanában elárasztották a könyvpiacot.
Főhősünk csetlik-botlik (szó szerint is) a randevúk során, de szerencsére  maga a történet nem csak erről szól. Megjelennek előttük San Francisco utcái, fontos szerepet kap a barátság, a gyerek-apa közti kapcsolat, a munkahelyi problémák. De legfontosabb mondanivalója a könyvnek a saját magunk megismerése mely során eljutunk az örök igazságig miszerint: ne úgy élj ahogy mások elvárják, hanem úgy élj ahogy te szeretnéd.
Nem annyira habkönnyű alkotás, mint vártam,(azt gondoltam, hogy egy Romana füzet bővített kiadása lesz) de nem is fekszi meg az ember gyomrát. Bár Wawe keresi azt a férfit aki nem csak Papíron príma, de nem viszi túlzásba, mint Carrie Bradshaw a  Szex és New York-ban. Nincs agyonerőltetve ez a szingli téma, Wave nem kesereg túl sokat, nem bojkottálja az esküvőket, nem savanyodik be, megpróbálja jól érezni magát. Egyfajta kritikát és öniróniát fejeznek ki az édesem üzenetei.  Igazából nem szolgál semmi különös meglepetéssel, eléggé kiszámítható a történet. Viszont rettentő olvasmányos én alig bírtam letenni.
Sajnos azonban volt ami zavart, ez pedig az Édesem szó túl gyakori használata. Egy idő után már úgy olvastam az édesem üzeneteket, hogy ezt a szót átugrottam.
Maria Murnane

Karakterek: 5/4,5
Az abszolút főszereplő Waverly aki E/1-ben meséli el életének több, mint egy évét. Mellette a többi szereplő csak statiszta a könyvben, de abból van jó néhány. Én kedveltem a főhősnőt. Önbizalom hiányos lány, aki nincs képben a saját értékeiről. A sportpíár területén dolgozik pedig utálja a sportokat, bár ez valószínűleg a születési körülményeinek tudható be. Bűntudatot érez, mert gyerekkorában édesapja miatta hagyott fel jól induló sportpályafutásával. Ami nem tetszett benne, hogy gátlásait alkohollal oldotta fel, már komolyan aggódtam érte, nem akartam hogy a rehabon fejeződjön be a könyv.
Két jó barátnője Andie és McKenna, akik teljesen különbözőek. Andie igazi szingli, ahogy azt az ember a Szex és NY alapján képzeli. McKenna viszont az esküvőjére készül orvos barátjával. A két lány mindig Wave mellett áll és bátorítja az újabb randikra.
Jó néhány férfiú is felbukkan a könyv során, és biztos nem árulok el meglepetést, ha elmondom köztük lesz a tökéletes nem csak papíron príma pasas is.

Stílus: 5/3,5
Ezzel volt a legtöbb bajom. Nagyon nehezen sikerült megszoknom a könyv humorát. Sokáig nem feküdtek a poénok és igazából nem is nevettem hangosan egyszer sem. Nem tudom, hogy ez mennyiben köszönhető a fordításnak. Egyébként meg nagyon olvasmányos, gördülékeny, szellemes írás.

Kiadás:
Cor Leonis kiadó könyve. Furcsa ez a nagyon színes borító, de végül is tetszik. Minden fejezet elején találunk egy édesem üzenetet egy borítékra írva, ez nagyon jól sikerült.
Sajnos több hiba is van a könyvben, a leggyakoribb a meg szó halmozása.
Jómagam hibás könyvként jutottam e műhöz. 1000 ft-ért vettem, amikor a Moning könyveket megrendeltem tőlük (ezért nem lehetünk eléggé hálásak a kiadónak). Valaki lekávézta, de csak jó pár perces keresgélés után találtam meg ezt a hibát.

Összeségében: 5/4
Nagyon jó szórakozás nyújtott számomra. Jólesett.
Tuti nem olvasom el újra egy-két éven belül, (majd 10 év múlva) de ajánlani fogom minden ismerősömnek akik szeretik a romantikus, de egy kicsit sem nyálas történeteket.

Még ezek után sem tudod eldönteni, hogy elolvasd e könyvet?
Édesem, legyen egy jó hétvégéd. Nem kell hozzá más csak nyugalom, egy finom tea, kis harapnivaló és egy jó könyv melynek címe: Papíron príma.

2013. márc. 16.

Leiner Laura - Szent Johanna gimi 8 - Örökké

"Szent Johanna: 5/1* és 5/5* – mit is mondhatnék?
Kitörölhetetlen négy év az életemből, minden perce jelentett valamit onnantól kezdve, hogy anyuék hazahozták a fura iskolai csomagomat, egészen odáig, hogy ma vissza néztem a Jeanne d'Arc-szoborra. A két pillanat közötti időt pedig megpróbáltam az elmúlt években szavakba önteni. Sikerült, ahogy sikerült, teljesen mindegy, mert ezt úgyis át kellett élni."



Sztori: Reninek párizsi ösztöndíj, Corteznek dühös szülők jutottak az előző rész végén. Vajon mi lesz a sorsuk? Együtt folytatják vagy elválasztja őket az élet? És mi lesz a többiekkel? Érettségi, továbbtanulás, munka? Megmarad a barátság? Örökké?

 Az én életemben pontosan 2012.01.12-én  köszöntött be Reni és a zűrös 9/b. Engem is hamar beszippantott a Szent Johanna világa, holott nagyon messze vagyok attól a korosztálytól akiknek ez a sorozat íródott. Legalábbis korban, mert lelkiekben még gyakran érzem magam tizenévesnek. :)
A mai napon 2013.03.16-án pedig véget ért, lezárult ez a korszak is.
Tulajdonképpen minden úgy történt ahogy én azt elképzeltem. És emiatt nem is érzek csalódást. Nagyon jól szórakoztam, potyogtak a könnyeim hol a nevetéstől, hol a sírástól. Nem akartam a végére érni. És ez mind-mind a jó könyv ismérve nálam.
Akkora hiányérzetet viszont, mint ami a  Harry Potter után volt bennem, most nem érzek, pedig bevallom vártam. 

Az előző részekről írt értékeléseim elérhetők a Leiner Laura címke alatt.



Karakterek: 5/5
Gábor: 5/4 Húúú az a beszéd a ballagáson. Hol volt ez a gyerek 4 éven keresztül? :) Talán mégis neki való a kommunikáció szak.
Jaques: 5/3 Most nem esett róla túl sok szó. Arra például nagyon kíváncsi lennék mi történt vele a magyar érettségin.
Andris+Robi: 5/2 Nálam ez a stílus továbbra sem nyerő. Csak sajnálni tudom Virágot és Ricsit. Az tetszett, hogy kiderült, ők már ovis koruk óta barátok.
Macu: 5/3 Mit is mondhatnék róla? Őérte kár volt kiírni Arnoldot a sorozatból. :( Sayorana.
Zsolti: 5/5 Az egyik kedvenc szereplőm lett. Imádom a csokoládé köszönését,  a Máday mániáját és a pólóit.
Dave: 5/4 A harmincas öltönyös-brókeres pasikat sem szeretem, nemhogy ezt kicsiben. :) De mindig jó barátja volt Reninek és ezt értékelem.
Ricsi: 5/5 na ugye, hogy ugye???!!! :))) Mondtam én, hogy nem véletlenül bennfentes. Azért kár, hogy ő nem találta ki magát a végére. Remélem Szhelyen van egy jó rock-banda aki befogadja. :)
Virág: 5/4 ebben a részben már engem is idegesített egy kicsit.
Kinga: 5/4 elérzékenyült? És ölelgetett? Na neeee :))) Én azért még mindig félek tőle. :)

Cortez: 5/? Ha megpusztulok sem értem még mindig, hogy mitől ilyen menő??? Még mindig nem elég, amit tudok róla. Nem tudom hús-vér valójában elképzelni ezt a figurát. Bár külsőleg mindig Fehér Balázst látom magam előtt (oké tudom, hogy ő legalább 10 évvel idősebb) de tulajdonságokkal nem tudom feltölteni. Nagyon jól áll hozzá Renihez, ez oké, ettől értem miért álomfiú. De.
Azt nem tudtam meg, hogy a többiek miért hallgatnak rá. Oké, magas az IQ-ja, látszik rajta a tapasztalat, amit meglehetősen érdekes és változatos élete alatt szedett össze. De szerintem dögunalmas egy fickó. Amikor Reni arról ír, hogy órákig beszélgettek, akkor én megkérdem: miről??? Mert ugyebár arról nem ír. Még jó, hogy Cortez sokat fog utazgatni, mert így még pár évig Reni nem jön rá, hogy milyen uncsi pasit fogott ki. :))) 
Függetlenül attól, hogy én mit gondolok, nagyon örülök, hogy van a mai tizenéves korosztálynak egy álompasija, aki jó példát mutat. Minden káros szenvedélytől mentes, leszámítva a cola ivást, nagyon jól bánik a szerelmével, van jövőképe és önálló életre is képes. Mindenképpen pozitív karakter.  Arról pedig nincsenek kétségeim, ha  tizenéves lennék, akkor én is halálosan szerelmes lennék Cortezbe.
Reni: 5/5 Én azok közé tartozom, akik kezdettől kedvelték ezt a lányt. Bár néha engem is idegesített az esetlensége. Az ő karakterén nagyon érezhető a fejlődés. Nagyon bizonytalan volt, de már akkor is megvoltak az álmai. És végül mindent sikerült elérnie. Igazi sikertörténet ez.

Történet: 5/4,5
Voltak elképzeléseim a befejezésről, azt gondoltam, hogy gusztustalanul romantikus lesz és jó nagyot fogok bőgni rajta. Mit is mondhatnék? Minden úgy történt, ahogy történnie kellett (nagyjából ahogy sejtettem), bár szerintem túl gyorsan megoldódott a kezdeti dráma. Reni-Párizs-Cortez háromszögre gondolok.
Emiatt aztán  az első kötetben még találtam unalmas, ismétlődős részeket is, szerencsére csak keveset.
A szex kérdése nagyon jól lett megoldva, pont úgy ahogy ehhez a sorozathoz illik. És ugyebár egy naplóba sem kell mindent leírni. :)
Amit sajnálok, hogy a spontán balhék nem kaptak akkora súlyt, én nagyobb durranásokra számítottam. És bizony meghallgattam volna Reni Vladárhoz írt dalát. 
Párizst én már nem írtam volna bele, de lehet, hogy egy ötéves osztálytalálkozót igen. 
Amit továbbra sem tudok megbocsátani Laurának az Arnold. A mostani arnoldos részeket úgy olvastam, mintha nem is róla írt volna, hanem egy másik fiúról. :( (na persze, Arnold amint tanácsot fogad el Ricsitől csaj ügyben. Ne máááár. :((( )
Ugyan minden meg lett magyarázva, de 100%-ig nem vagyok elégedett. Nekem kevés volt a kibeszélés, főleg ami Renit és Cortezt illeti. A fiú Vikivel való kapcsolata eléggé el lett sunnyogva. :(  Jó Renit nem érdekelte, de szerintem az olvasókat igen.  Na ilyenkor találom rossz műfajnak a naplóregényt. :-D
Szívesen olvastam volna a gólyatáborról is.
Összességében az egész sorozat nagyon pozitív, idilli, talán még a valóságtól kissé elrugaszkodó is, de pont ez benne a jó. 

Stílus: 5/4
Hatalmasat fejlődött Leiner Laura az első rész óta. Persze az is lehet, hogy Reni fejlődött. :)))) Hisz ez egy napló regény. De még mindig van hiányérzetem a történetvezetést illetően. Úgy érzem néha feleslegesen drámázik (Gábor papája) az igazi drámai eseményeket meg elsunnyogja (Reni-Cortez-Párizs)

Kiadás: 5/4
Azért jó, hogy két részben jelent meg, mert így az első részt már odaadhattam a tesómnak, nem kellett várni míg az egész 800 oldalt elolvasom. :) Több értelmét viszont nem láttam, hisz 1000 oldalt is ki szoktak adni egy-kötetben.
A borító szép, és a szöveg sem hemzseg hibáktól.

Kedvenc jelenetem: a 13. osztálytárs Harold Ozzy megjelenése. 
Kedvenc tanárom: Kardos, én őt képzeltem el mindig Pitonként nem Vladárt. :) Máday is kedvencem lett erre a részre, végre belőle is kibújt az ember. :)


Összességében: 5/4,5
Talán egy kicsit kritikus voltam, de azért higgyétek el szerettem ezt a könyvet, csakúgy mint az egész sorozatot. Ahogy eddig is, terjeszteni fogom hírét minden 12 és 102 év közötti ismerősömnek.
Köszönjük Laura!

2013. márc. 5.

Összefoglaló - 2013. február

Na ezt a téli hónapot is túléltük, most már jöhet a tavasz, az én évszakom.
Februári összesítésem:

Olvasmányaim:

Mindössze 2 könyvet olvastam, igaz ebből az egyik 992. oldal.

1. Laurell K. Hamilton: Elnyel a sötétség (Merry Gentry 7) 5/3,5
A sorozatról és a hatodik részről találtok bejegyzést a blogon.
Erről a részről eléggé vegyes érzéseim vannak. Kicsit túlbonyolítottnak érzem már ezt a sorozatot. Keveset szerepeltek benne kedvenc szereplőim, viszont minimális volt az erotika, amit most nem bántam. Az előző rész sokkal jobb volt.

2. Diana Gabaldon: Szitakötő borostyánban 5/4,5
Ez a hónap könyve. Bejegyzésem róla: itt

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy abbahagytam egy könyvet: Spirit Bliss - Árnyékvilág
Ez egy YA könyv, minden fantasy elem nélkül. Bár lélekben örök 20 éves vagyok, de úgy látszik ahhoz még így is túlkoros, hogy az ilyen típusú könyvek lekössenek.

Sorozatok és TV:

Belehúztam a sorozatokba, jó párat kipróbáltam és még kedvenc is született.
1. Arrow - A zöld íjász 5/4,5
A lelkesedésemet kiírtam magamból itt lehet olvasni

2. Downton Abbey 5/4
Tv-ben nézem hetente, talán ez a baj, mert annyira nem varázsolt el mint vártam. Jó program vasárnap este, de nem várom kitörő lelkesedéssel.  Pedig nagyon szeretem a kosztümös angol sorozatokat, és ez egy nagyon színvonalas alkotás. Azt hiszem az a baj, hogy nem szimpatizálok a szereplőkkel. Lehet, hogy "darálni" kellene.

3. Homeland 5/3,5
Rengeteg jót hallottam erről a sorozatról, így muszáj volt kipróbálni. Két rész után úgy érzem nem lesz a kedvencem. Érdekes a téma, de itt is a szereplőkkel van bajom. Egyszerűen nem szimpatikusak, így nem tudok drukkolni egyik félnek sem. Még kap azért két rész esélyt, aztán meglátom.

4. Sherlock és Watson (Elementary) 5/3
Három rész után sem  lett kedvenc. Itt ugyan a szereplőket imádom, nagy kedvencem Jonny Lee Miller, a nyomozás az ami nem jön be. Még kap egy-két rész esélyt. Az angol változatból még soha nem tudtam egy részt sem végignézni, de tervben van egy "dara" belőle.


És ami mellett én sem tudok szó (írás) nélkül elmenni az A Dal.
Háttérműsorként végig "élveztem" mindegyik adást, a döntőnél elhatároztam, hogy most minden idegszálammal a műsorra koncentrálok. Nos az első dal feléig bírtam, aztán már vettem is egy könyvet a kezembe.
Mikor kihirdették a nyertest, elhagyta a számat egy-két csúnya szó, de aztán jót röhögtem.:DDD Végig azt gondoltam a Gigi rajongók legyőzik a mezőnyt.

Keresztes Ildi: 5/2,5 nagyszerű hangja van, de a dala szerintem is zűrzavaros és egy-tucat.
Pál Dénes és Agárdi Szilvia: 5/1 borzasztóan semmilyen szám, hamisan előadva.
Rácz Gergő: 5/0 számomra ez a szám volt a legalja, tisztára vidám vasárnap hangulata van.
Cserpes Laura: 5/2 Ő volt hamis? Akkor Szilvi és Dénes mi volt? A nótára egyáltalán nem emlékszem.

 És akkor a döntősök:

Vastag Tomi: 5/1 semmire nem emlékszem a dalából, még a címére sem. Ez azt hiszem mindent elmond.
Radics Gigi: 5/3 tűrhető szám, de amolyan egy-tucat.Viszont Gigi nagyon profi előadó, neki nem remegett volna a lába Malmőben sem.
Kállay Saunders András 5/4 Ez a dal tetszik, de nem rögtön első hallásra fogott meg. Az angol változat sokkal jobb. András nagyon izgulós, nem tudom mi lett volna vele kint.
ByeAlex: 5/3 Érdekes, viszont unalmas. Amikor először megláttam a tv-ben ez volt a reakcióm: Ez meg kicsoda, micsoda? Mit keres itt? Mire vége lett a számnak már elfogadtam, bár meg nem szerettem. Többszöri meghallgatás után is az a bajom, hogy unalmas a dal, hiába jó a szöveg, kellemes a ritmus. Kellene bele valami.... Hogy mi lesz vele kint? Fogalmam sincs. De nem tök mindegy?

A végighallgatott 30 dal közül szerintem egy sem jutna be kint a 10-be. Azt kitalálni, hogy éppen milyen stílus lesz nyerő idén meg úgyis lehetetlen. Az egyéb minket hátráltató tényezőkről meg ne is beszéljünk.
Tavaly felháborodás volt, hogy a Compact Disco-t zsűri szavazta, most felháborodás van, hogy Alexet a nézők szavazták meg. Mi lesz jövőre? Vicces az egész. Főleg a celebek reagálásai, szétröhögtem magam egyes beszólásokon, azokról meg nem is beszélve akik nemzeti ügyet csinálnak belőle. Nem kell ezt olyan komolyan venni. Én drukkolok ByeAlex-nek, az ő produkciója láttán biztos mindenkinek lesz véleménye.:)

Blog:
2323 látogatója volt a blognak. A havi öt bejegyzésem közül a Zöld íjászról írt a legnépszerűbb, de szorosan liheg a nyomában az ötven árnyalat.
Összességében hatalmas a Szent Johanna Gimi láz, szinte minden blogolvasót ez a téma érdekel.

A havi zene mi lenne más, mint a Kedvesem:
http://www.youtube.com/watch?v=65q4sUq6XOk