Kiera Cass - Az igazi

"Ám azzal is tisztában vagyok, hogy ez nem holmi tündérmese. Tudom, hogy járnak majd ránk nehezebb idők, lesznek bonyolult időszakaink. Tudom, hogy nem történik majd minden úgy, ahogy szeretnénk, s nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ezt az életet mi választottuk. Nem lesz tökéletes, legalábbis nem állandóan.
Az nem a „boldogan éltek, míg…”
Ez annál sokkal, de sokkal több."

Sztori:
Itt az idő, hogy végre korona kerüljön a még versenyben maradt 4 lány egyikének a fejére. Vajon Maxon herceg Americát választja? Vagy a lány örökös hezitálásával végleg elriasztja a fiút? Na és Aspen? Az ő sorsa hogyan alakul? Mire készülnek a lázadók? Lesz happy-end?

Előző részek:
Első rész: A párválasztó
Második rész: Az elit

Moly-adatlap

Jóval hamarabb kezembe vehettem a harmadik részt, mint azt előzetesen lehetett várni. Nagyon örültem neki, mert kedveltem az első két részt. Nem csalódtam, remek lezárást kapott ez a trilógia.

Történet: 10/9
A történet az elején ott folytatódott ahol az előző rész véget ért, vagyis rengeteg nyavalygással America részéről. Kicsit meg is ijedtem, de szerencsére korai volt az elkeseredés, mert ugyan végig ott volt a bizonytalanság, az örökös vívódás a lány részéről, de legalább a politikai események is szépen bele lettek szőve a történetbe. Nem mondom, hogy nem téptem a hajam (és nem csak képletesen) amikor America sorra tette fel magának a gyötrő kérdéseit immáron századszor, de találtam jó pár pozitív dolgot is a cselekményben. És mielőtt mindent beborított volna a rózsaszín csillámfelhő, történt egy bizonyos haláleset, amin nagyon ledöbbentem, nem is szólva az azt követő eseményekről.  A bátor húzásokat amiket úgy hiányoltam a második részből, most csak sikerült meglépni. Kellettek ezek a veszteségek, hogy a végén aztán mégis meg legyünk elégedve a lezárással, megkapjuk kötelező adagunkat a tündérmeséből.
A lázadók sajnos nem kaptak túl nagy szerepet, különösen a déliek. Kicsit kapkodó lett ennek a vonalnak a történetvezetése. Talán azért mert nem volt egy olyan ember sem, aki arcot adott volna az ellenségnek. Kellett volna ide is egy Snow elnök (Éhezők viadala) akit lehetett volna utálni. Ezt a szerepet végül is a király kapta meg.
Tulajdonképpen megelégedéssel tettem le a könyvet, valami hasonló befejezést vártam. Méltó lezárása a trilógiának.

Karakterek: 10/8
Nem America vívódása miatt vonok le egy pontot, mert azt még meg is értem, még ha eléggé idegtépő is tud lenni, inkább Maxon miatt. Én szerettem volna őt a tökéletes királyfi képében látni a végéig. Megértem, hogy ő is bizonytalan volt, egyrészt tapasztalatlansága miatt, másrészt a szeszélyes lány miatt, de szerettem volna ha végig kitart America mellett. Sokszor haragudtam rá. Aztán a leveleivel mindent jóvá tett, szerettem őket olvasni.
Aspen számomra mindig is semleges volt, ezen ez a rész sem változtatott. Számomra ő ebben a történetben a felesleges tényező, mindössze egy konfliktusforrás.
A megmaradt négy lány végre kapott igazi karaktert, különösen Celeste jelleme fejlődött, végre meg lehetett őket különböztetni. Bevallom én Kriss-t kimondottan utáltam.
A király rendkívül ellenszenves, de lássuk be nagyon kellett a sztoriba, ő vált az igazi ellenséggé és nemcsak America ellenségévé, de a legfőbb megtisztulás, újjáalakulás legnagyobb ellenzőjévé is.
Ami a királynőt illeti számomra nem derült ki mitől olyan méltó a címére, ha még azt sem vette észre, hogy fia mennyit szenved az apja kegyetlensége miatt.

Stílus: 10/9
A legnagyobb erőssége a sorozatnak, hogy képes úgy beszippantani, hogy az ember egy ültő helyében kiolvassa. Határozott fejlődést érzek az első kötethez képest az írónő stílusában. Még mindig egyszerűen fogalmaz, de nagyon szép gondolatokkal fűszerezte történetét. E/1-ben íródott.

Kiadás:
2014 Gabo kiadó
Gyönyörűséges a borító, talán a legszebb a három közül.

Műfaj: romantikus dísztópia

Értékelésem: 10/9
Alapesetben egyáltalán nem nekem való ez a sorozat, hisz túl romantikus, túl csillámporos, túl rózsaszín, túl nyavalygós. Viszont, mint minden dísztópia magába rejti a sötétséget is ami árnyalja egy kicsit ezt a mesét. Valószínű, hogy emiatt és a hihetetlenül olvasmányos stílus miatt tudta mégis belopni magát a szívembe.
Elsősorban hölgyeknek ajánlom és azoknak akik szeretnék felfedezni magukban a hercegnőt!

A kiadótól ígéret van arra, hogy kiadja a novellákat is.  The Prince és The Guard címmel jelentek meg angolul. Eléggé beszédesek a címek, könnyen kitalálható kik állnak a középpontban.
És azt is olvastam, hogy esetleg tv-sorozat készülhet a trilógiából a CW csatorna gondozásában. Én nézném.

Dustin Thomason - 12.21

"Egyesek azt állították, hogy az óceánok kiöntenek, földrengések szakítják fel a törésvonalakat, a mágneses sarkok pedig helyet cserélnek. Néhányan úgy vélték, a világ visszatér egy korábbi állapotába, és eltűnnek a felesleges műszaki eszközök. Megint mások azt hitték, hogy beköszönt az emberiség "ötödik korszaka", és elpusztul a teljes "negyedik faj", mindenki aki most a Földön él."

Sztori:
Egy ősi maja prófécia megjövendölte a világ végét, amely 2012. december 21-én jön el…
Közép-Amerika dzsungelében egy kincsvadász felbecsülhetetlen értékű kódexre bukkan egy ősi maja város romjai között. Az USA-ba csempészi 2012 decemberében.
Nemsokkal később egy fertőzés üti fel fejét Los Angelesben, amely elkezd terjedni megállíthatatlanul. Az egész világ száguld a jövendölésekben leírt végitélet felé.
Az egyetlen remény az emberiség számára, ha megfejtik a kódex titkát. 

Moly-adatlap 

 
Ezt a könyvet is ajándékba kaptam még tavaly, és sokáig pihent a polcomon, most a Könyvmoly-párbaj kihívására kezdtem el olvasni. Szeretem az összeesküvés-elméleteket, a történelmet, viszont nem szeretem az orvosi krimiket, így egy kicsit felemás érzéssel kezdtem neki a könyvnek.

Az eleje nem is csúszott igazán, mivel túl sok volt az infó, amikre ilyen mélységében nem igazán voltam kíváncsi. Érdekes volt a prion betegségről olvasni és a maja-kultúrába bepillantani, de nekem egy kicsit tankönyv íze volt az egésznek.
Érződött a könyvön, hogy az író rengeteget foglalkozott a témával és amit talált azt igyekezett is mind beleszőni a történetébe, ettől valahogy nem volt elég olvasmányos, gördülékeny, könnyed. 
Akkor kezdett el érdekes lenni amikor a kódex fordítása elkezdődött és megismerhettük a maják kultúrájának pusztulását. Legalábbis amit az író elképzelt, hisz ahogy ő maga is írta semmilyen bizonyítéka nincs arra amit könyvében a pusztulás okaként felhozott.

Számomra semmilyen élvezetet nem vett el az olvasástól az a tény, hogy már rég túl vagyunk 2012.12.21.-én és érezhetően nem sok minden történt akkor és azóta. Attól még kalandos fordulatokat hozott a történet, bár nem izgultam rajta túl sokat, ennek oka pedig az volt, hogy a karakterek meglehetősen egydimenziósra sikeredtek. Nem is nyerte el szimpátiámat egyikük sem, szinte mindegy volt számomra, hogy élnek e vagy halnak, ettől aztán nem éltem együtt a történettel.
Úgy éreztem, hogy  az író nagyobb figyelmet fordított az egyébként kiváló alapötlete tudományos alátámasztásának, mint a történet kidolgozásának. A szereplők csak úgy jöttek-mentek, nulla jellemábrázolással és minimális háttérinfóval.
Kár érte mert szenzációsan jó könyvet lehetett volna írni ebből az ötletből. Így csak egy szimplán jó könyv lett.

Dustin Thomason

Történet: 10/8
Karakterek: 10/4
Stílus:10/8
 
Kiadás: Ulpius 2012
Tetszetős borító, értékelendő tartalommal.

Műfaj: orvosi-végítélet kalandregény

Értékelésem: 10/7
Tipikus egyszer olvasós könyv volt. Nem bántam meg, hogy elolvastam és bátran ajánlom azoknak akik szeretik az ilyen típusú történeteket.

Eurovision 2014

Miután a magyar kiválasztóval részletesen foglalkoztam a blogon, így úgy érzem nem mehetek el szó nélkül az idei Eurovision döntő mellett sem.

Gratulálok Kállay-Saunders Andrásnak az igencsak előkelő 5. helyezésért!

Volt egy jó dal, egy jó kiállású, remek énekes, és tessék meg is lett az eredménye. Ennél többet a jogosan szidott pontozási rendszer miatt képtelenség elérni. Talán ha András nem vette volna vissza a kardigánt, akkor egy-két extra pont még befutott volna.

Ha a világ meghallja azt a szót, hogy Eurovision dalfesztivál, egy szórakoztató, néhol nagyon vicces, de mindenképpen kedves és látványos show-ra számít, amit nem kell komolyan venni. Évek óta nincs olyan nyertes aki valódi világsztárrá vált volna, talán a tavalyelőtti Loreen dalát és a 2010-es Lena által előadott Satellite-t játszották a rádiók, de ennyi,  túl nagy profitálás nemzetközi szinten nem jutott az előadóknak.

Ehhez képest mi van nálunk? Mi persze ezt is túl komolyan vesszük. Azok akik bátran hangoztatják, hogy őket nem érdekli ez az egész, még ők is képesek azt a megjegyzést beszúrni, hogy Kállay nem is magyar, sőt magyarverő, meg különben is ez a szám tök szar, lassú és a témája sem illik a fesztiválra. (jelezném: a győztes dalt is lehet emiatt fikázni) Olyan érzésem van, mint a focival kapcsolatban, vagyis minden magyar ért ehhez is.
Csámcsoghatnak a nem értek hozzá, nem néztem, de kommentálom típusú emberkék, a nyertes személye napokig tartó anyagot szolgáltatott nekik.

Ami a győztest Conchita Wurst-ot illeti, remekül csinálta. Jól kitalálta magát, választott egy sokatmondó nevet (Wust=kolbász) és mivel úgy gondolta az, hogy beöltözik nőnek (nem transzi, ha minden igaz) a mai világban már nem eléggé érdekes így megalkotta a szakállas nőt. Én nagyon nyitott és elfogadó személyiség vagyok, de még én is kaptam egy 20 másodperces sokkot amikor megláttam a tv-ben. Nem értettem és igazából most sem értem  minek kellett a szakáll, amit ráadásul egy sminkes varázsolt a művésznő képére. Szerintem a dal, az ének, a transzveszti (?) mivolta elég lett volna a győzelemre, felesleges ráadás volt a szakállas nő eljátszása, ami a későbbiekben inkább a hátrányává fog válni. Mindenesetre érdekes, hogy egyesek mire nem képesek a hírnévért. Mert azért ne legyünk naivak ez nem az elfogadásról, hanem a hírnév hajszolásáról, a szavazó országok szempontjából meg a buliról és kicsit a képmutatásról szólt.
Engem a szakállnál egy idő után jobban zavart, hogy a kameraállás miatt gyakorlatilag leláttam a gyomráig.

4 olyan dal volt amit szívesen hallgatnák a rádióban, meglepő módon mindegyik benne van az első ötben. Úgy látszik nagyon mainstream az ízlésem. A svéd kimaradt, nekem túl erőltetett, érződik rajta, hogy nagyot akartak alkotni.

Sorrend nélkül:
-Ausztria: Conchita Wurst https://www.youtube.com/watch?v=ToqNa0rqUtY
James Bond film főcímdal. Tetszik ez a lassú, de kiválóan építkező, nagy erővel és drámaisággal ható dal. Jó az énekes is, szakáll nélkül még jobb lenne.
-Örményország: Aram Mp3 https://www.youtube.com/watch?v=ChkJpnOgIwQ
Az eleje már-már unalmas, túl balladai, de a felénél bejönnek először a vonósok és utána jön egy robbanás a zene felpörög és hihetetlenül erőteljes dallá változik. Egy fokkal, de jobbnak érzem Kállay dalánál.
-Magyarország: Kállay-Saunders András https://www.youtube.com/watch?v=71oOTdHfULY
Nekem eleve bejön ez a dal, de tény, hogy a nagyszínpadi előadás, az ottani technika még rátettek egy lapáttal.
-Hollandia: The Common Linnets https://www.youtube.com/watch?v=bWe8PRsW4T0
Fülbemászó dal, kicsit elüt a többitől a countrys hangzásával.


A döntő végeredménye - Mo-i szavazás eredménye

1.  Ausztria 290 - 2.
2.  Hollandia 238 - 1.
 3.  Svédország 218 - 3.
4.  Örményország 174 -  4.
5.  Magyarország 143
6.  Ukrajna 113 - 9.
7.  Oroszország 89
8.  Norvégia 88
9.  Dánia 74
10.  Spanyolország 74
11.  Románia 72
11.  Finnország 72 - 5.
13.  Svájc 64 -  10.
14.  Lengyelország 62 - 8.
15.  Izland 58 - 6.
16.  Fehéroroszország 43
17.  Egyesült Királyság 40
18.  Németország 39
19.  Montenegró 37 - köszi a 12 pontot!!!
20.  Görögország 35
21.  Olaszország 33
22.  Azerbajdzsán 33
23.  Málta 32
24.  San Marino 14 - 7.
25.  Szlovénia 9
26.  Franciaország 2

Színházi élmény - Mágnás Miska

Helyszín: Győri nemzeti Színház
Mágnás Miska operett 2 részben
Rendező: Molnár László

Szereplők:
Mágnás Miska: Vincze Gábor Péter
Marcsa: Mózes Anita
Baracs István: Fejszés Attila
Rolla: Mahó Andrea
Nagymama: Mézes Violetta
továbbá: Járai Máté, Nagy Balázs, Krasznai Tamás, Töreki Zsuzsa, Rupnik Károly, Maszlay István, Mohácsi Attila

Történet:
Baracs Pista, az egyszerű származású mérnök egy vásári mulatságban megismerkedik a paraszti  álruhában mulatozó Rolla grófkisasszonnyal. A lány apja egy estélyt ad, hogy rábeszélje a fiatal mérnököt arra, hogy az épülő vasút a kastélyuk mellett haladjon el. Pista nem hagyja magát, így kegyvesztett lesz a grófnál. Az estélyen felismeri Rollát és rájön, hogy nem egy egyszerű parasztlányba szeretett bele. Leckéztetésül ráveszi a lovász Miskát, hogy adja ki magát grófnak az úri társaság előtt. 

Ami azt illeti az operett sem az én műfajom, van már vagy 10 éve, hogy utoljára láttam e műfaj egy darabját, és ha agyonütnek sem jut eszembe, hogy az mi volt. De most talán megindult valami nálam, köszönhető ennek az előadásnak.
Mivel nem igazán tudom milyen műfaji sajátosságoknak kell megfelelni egy ilyen előadásnak így csak a saját érzéseimre hagyatkozok.  
Nagyon szórakoztató volt, rengeteget nevettem rajta. Elég jó arányban vannak a prózai és zenés részek, és bár az ilyen típusú muzsika nem az esetem, most még ez is jólesett. A színészek nagy része, különösen a főszereplők remekül lettek kiválasztva, lubickoltak a szerepeikben. Csodás hangok, remek alakítás jellemezte a darabot. Külön kiemelném Fejszés Attilát, aki az egyik kedvenc énekes-színészem a győriek közül, csodás hangja van és remek a színpadi megjelenése is. Tesómmal csak úgy emlegetjük, hogy Bornemissza Gergely, mivel elsőként az Egri csillagokban láttuk őt.  Ha negatívumot kellene kiemelnem akkor Pixi és Mixi vagyis Járai és Nagy alakítását húznám le egy kicsit, ők az első felvonásban túlripacskodták a szerepüket, olyannyira, hogy szinte teljesen elvonták a figyelmet a valódi főszereplőkről. Engem ez egy kicsit idegesített, de vagy megszoktam vagy a későbbiekben visszavettek, mert utána már nem zavart. A másik nagy meglepetés Mézes Violetta volt számomra, aki lubickolt a nagymama szerepében.

Forrás

Ahogy néztem a darabot rájöttem, hogy nekem ismerős a történet. Valószínűleg valamikor ezer éve láttam az 1949-ben készült filmet. A színpadi megvalósítás kicsit zanzásított, néha olyan érzésem volt, mintha kimaradt volna egy-két jelenet. Maga a történet persze nem túl bonyolult, kissé idealizált és sarkított, de úgy gondolom ez kell ehhez a műfajhoz.
A színpadkép nagyon tetszett, kellően színes és praktikus volt. Nagyon tetszettek a jelmezek, különösen a hölgyek báli ruhái. Csillogott villogott minden.

Remek este volt számomra, ezentúl nem zárkózom el ettől a műfajtól (sem).

Történet: 5/4
Színészek: 5/4
Színpadkép: 5/5
Összesítve: 5/4  Minden operettrajongónak bátran ajánlom, és azoknak is akik csak most szeretnének ismerkedni ezzel a könnyed, szórakoztató műfajjal!

Összefoglaló - 2014. április

Mivel a munkám jóval nagyobb odafigyelést igényel ezekben a hónapokban, így olvasmányaimban,  sorozat és filmnézős szokásaimban a könnyedebb stílust részesítettem előnyben.
Némelyik olyan könnyedre sikerült, hogy semmi nyomot nem hagyott bennem, így most nagy bajban vagyok az értékelésekkor.

Olvasmányaim: 12 könyv

1. Sarah Dessen: Figyelj rám 10/7
Annabel egy gyönyörű 17 éves lány, aki azonban súlyos gondokkal küzd. Elege van mindenből, nem akar modellkedni, nincsenek barátai mióta legjobb barátnője ellene fordult, így magányos az iskolában és otthon is. Szülei inkább anorexiás nővérére fókuszálnak. Nem találja helyét a világban. Aztán megismerkedik a különc Owennel, aki ráveszi, hogy változtasson életén. Vajon képes rá Annabel?
Nagyon rafináltan vannak az ilyen típusú könyvek megírva. 99 %-ban az olvasó tudja, hogy mire számítson, hisz szinte mindig ugyanaz a forgatókönyv. Vagyis adott egy középiskolás lány egy nemrég megélt traumával, amit senkinek nem tud elmondani, sem feldolgozni, aztán megjelenik a FIÚ……
Mégis ott van az az 1 % ami miatt mégis leküzdhetetlen vágyat érzünk, hogy csak olvassunk és olvassunk.
Nekem már a sokadik ilyen, vagy hasonló témájú könyvem ez. Pont ezért már nem nyűgözött le, nem hökkentett meg, sajnos nagyon kevéssé érintett meg. Ez a könyv tele van nagy általánosításokkal  és valahogy a kellő feszültség is elmaradt. Ráadásul Owen nem lett a szívem csücske (az a fiú egy UFO) pedig elengedhetetlen követelmény egy tökéletes srác ezekbe a történetekbe. Szóval ez a könyv sem váltja meg a világot, de egyszer olvasható. (ifjúsági)

2. Swati Avasthi: Ököl/Jog 10/7
A tizenhat éves Jace Witherspoon apja keze által átrendezett arccal régen látott testvére küszöbéhez ér 3,84 dollárral és egy titokkal. Megpróbál tovább lépni, új barátokat, új iskolát és új munkát találni, de hiába minden, ha nem képes elfelejteni, amit maga mögött hagyott. Édesanyját még mindig markában tartja az apja. És volt barátnője egy titkot őriz – ki tudja meddig. 
Ebben a könyvben a végkifejlet kevésbé rózsaszínmázas, mint a többi hasonló témájúban amiket eddig olvastam. Ettől kicsit élet-közelibb. Érdekes volt az is, hogy a főszereplő fiú, és nem a szokásos szép leány.
Mégis, nekem valami hiányzott, de az is lehet, hogy nem voltam a megfelelő hangulatban. Vagy csak elteltem már ezzel a témával. (ifjúsági)

3. Michael J. Sullivan - Az elfek tornya-Avempartha 10/8
Ryria krónikák 2. része (első részről a kritikám itt olvasható)
Amikor egy nincstelen fiatal nő felbéreli Royce-ot és Hadriant, hogy segítsenek megmenteni távoli falucskáját egy ismeretlen éjszakai támadó portyázásaitól, hőseink újra a varázsló Ezrahaddon bűvkörébe kerülnek. Míg Royce az ősi elftorony rejtélyét próbálja megfejteni, Hadrian megkísérli felkészíteni a falu népét a láthatatlan gyilkos ellen. Ismét egyszerű kardlopással kezdődik minden, ám szokás szerint az események sűrűjébe csöppenő kalandoraink az Elan jövőjéért folyó harc kulcsfiguráivá válnak…
Túl nagyok voltak az elvárásaim, de végül is mindenhol azt olvastam, hogy jobb mint az első rész és ez az utóbbi évek legsikeresebb fantasy-ja. Nem tudom.
Tény, hogy amíg eljutottam a 140. oldalig 4 másik könyvet kiolvastam. Aztán ahogy az mostanában történni szokott velem: ráéreztem az ízére és onnantól kezdve nem volt megállás, faltam a lapokat. Amint becsuktam a 2. részt már nyitottam is ki a 3-at.
Szóval mégiscsak jó volt ez. (fantasy)

4. Michael J. Sullivan - Birodalom születik 10/7
Ryria krónikák 3. része.
Háború fenyegeti Melengárt, és hőseink újabb kockázatos megbízást kapnak. Ezúttal szövetséget kell kötniük a nemzetelvűek csapataival, akik délen a birodalmi elnyomók ellen küzdenek. A Nefronita Birodalom megállíthatatlanul terjeszkedik, és Royce gyanúja egyre erősebb, hogy Ezrahaddon, a mágus eszközként használja őt és társát saját, kifürkészhetetlen céljaihoz. Ha ki akarja deríteni az igazságot, meg kell fejtenie Hadrian titkát. Ám felfedezése, könnyen véget vethet a barátságuknak és kettészakíthatja a Riyriát.
A három rész közül ez tetszett a legkevésbé. Én jobban szerettem amikor a két főszeplőn volt a hangsúly én nem a politikán. Értem én, hogy kell egy nagyszabású terv ami előreviszi az eseményeket, de valahogy az előző két rész kalandosabb, humorosabb, olvasmányosabb volt.
Azért félreértés ne essék a 10/7 az nálam jó értékelésnek számít, és biztos hogy a folytatásokra is vevő vagyok. (fantasy)

5. Marni Bates - Segítség, Youtube-sztár lettem! 10/7
Mackenzie igazi lúzer. Ám a békés névtelenségnek vége, amikor hátizsákjával véletlenül padlóra küldi az egyik izomagyú focistát, sőt egy hisztirohammal kombinált újraélesztést is bemutat a fél suli előtt… A kínos jelenetről készített videó azonnal fölkerül a YouTube-ra, és több millió kommentelő, meg persze az egész gimi Mackenzie-n röhög. De amikor egy népszerű rockbanda klipet készít a felvételről, a lány egy csapásra sztár lesz. 
Aranyos, kedves, cuki kis könyv volt, amit pár óra alatt elolvas az ember és rögtön el is felejti. Bennem legalábbis nem hagyott maradandó nyomot. Kissé felszínes és kidolgozatlan, ráadásul az alap-szitu is elég hihetetlen, bár a mai világban minden megtörténhet. (ifjúsági)

6. Marni Bates - Rocksztárt kaptam karácsonyra 10/6

Holly előre tudta, hogy nincs az a hatalmas óceánjáró, ahol nyugiban átvészelheti a családi karácsonyt. Mert hiába a képeslapra kívánkozó táj, ha ott van két szörnyeteg unokatestvére, akik mindjárt első este kiutálják a közös kabinból. A tengeribeteg Holly így kénytelen beosonni egy vadidegen fürdőszobába, ahonnan kilépve két dologgal néz farkasszemet: a világ legdögösebb pasijával és egy paprikaspray-vel. Kár, hogy ez utóbbit a magát Nicknek nevező srác nem fél használni…
Amikor később Holly elhagyná a kabint, legnagyobb megdöbbenésére sikoltozó tinicsajok állják útját. Mert Nick valójában Dominic Wyatt, az őrülten népszerû ReadySet dobosa.
Érdekes, ez a könyv sokaknak jobban tetszett a moly-os értékelések szerint, mint a Youtube-os, de én úgy látszik már megint fordítva működök. Nick egy csöppet sem lopta be magát a szívembe és maga a történet is gyengécske. Viszont olvasmányos és néha egész szórakoztató, így megér nekem 6 pontot a 10-ből. (ifjúsági)

7. Heidi McLaughlin - Forever My Girl - örökké a csajom 10/4

Sosem hittem volna, hogy rocksztár lesz belőlem. Az egész életem előre eltervezett volt. Futballozás a főiskolán. Bekerülni a Nemzeti Futball-ligába. Házasság a középiskolai szerelmemmel, majd boldogan élni, míg meg nem halok. Mindkettőnk szívét összetörtem aznap, amikor közöltem vele, hogy elmegyek. Fiatal voltam. A magam szempontjából jó döntés volt, ám kettőnket illetően nem volt az. Lelkem bánatát zenében sírtam el, de őt soha nem feledtem. Az illatát… A mosolyát…Most hazafelé tartok.Tíz év telt el.
Remélem, képes leszek mindezt elmagyarázni neki ennyi idő után.
Még mindig utána sóvárgok. Ő az én örök szerelmem…
Szinte minden szempontból gyenge írás. Júlia-Romana színvonal túlságosan elnyújtva. Folytatás olvasása kizárva. (new adult)

8. Alyson Noel - Lúzerek és bálkirálynők 10/6
Stréberek, pedálgépek, elsőbálozók, focisták – te hová illesz a sorban? Új lánynak lenni durva – kérdezd Rio Jonest! A New York-i jövevénynek fogalma sincs, hogyan illeszkedjen be a puccos, új magániskolába Dél-Kaliforniában. 
Amikor ilyen könyveket olvasok összeteszem két kezem és elrebegek egy hálaimát, hogy nem az Usa-ban kellett középiskolába járnom. Hihetetlen ez a karsztrendszer ami még azt is beszabályozza, hogy ki hol eheti meg az ebédjét, ahol ha csak egy kicsit is kilógsz a sorból már lúzer vagy és vége az életednek. Igaz itthon meg a tanároktól és a tanóráktól volt gyomorgörcsöm, de legalább a többiek nem keserítették az életemet. Nem tudom melyik a jobb, de így olvasva ez nagyon rémisztő.
Egyébként meglep a 68%-os értékelés a moly-on, mert semmivel sem találtam rosszabbnak mint sok 90% körülire értékelt tinikönyvet. Mondjuk az igaz, hogy a főszereplő lányt péklapáttal ütöttem volna párszor annyira idegesített, de az belefért. Olvasható, 1 napos könyvecske, de semmi extra. Viszont a fordítással voltak problémáim. (ifjúsági)

9. Sarah Dessen - Tökéletes 10/6
Jason tökéletes. A zárkózott, maximalista Macy is az akar lenni, ezért jár a fiúval. De létezik-e tökéletes ember, és egyáltalán jó-e hibátlannak lenni? Macy sokáig úgy érzi, a válasz igen. Ezen a nyáron azonban megismerkedik egy egyáltalán nem tökéletes csapattal: a Wish partiszervíz fiatal munkatársaival. Ez a barátság és az új szerelem a büntetett előéletű, de jóravaló és művészi hajlammal megáldott Wesszel felszabadítja, boldogabbá teszi, s átértékelteti a lánnyal egész addigi életét, kapcsolatát „tökéletes” édesanyjával. Végre elkezdheti feldolgozni imádott apja halálát is, amiért alaptalanul felelősnek érzi magát.
Sarah Dessen ebben a könyvében is egy lelkileg sérült fiatal lány életébe nyújt bepillantást. A stílusa miatt kicsit talán komolyabbak a könyvei, mint a hasonló témákat feldolgozó pályatársainak. De nekem mégsem tudja belopni magát a szívembe. Valahogy nem tud olyan figurákat teremteni akik meg tudnának érinteni, és ezzel már oda is a hatás. Kár érte, mert a téma jó és érdekes. (ifjúsági)

10. J. Sterling - The Perfect Game - A hibátlan játszma 10/1

Amikor Cassie megismeri az emelkedő csillagú baseballreménységet, Jacket, határozott szándéka, hogy nagy ívben elkerüli ezt a beképzelt fölényes alakot. Ám Jack egészen másképp képzeli: randizni akar a lánnyal.
Mindketten sérült lelkűek, tele bizalmatlansággal, félnek kitárulkozni a másik (és önmaguk) előtt, és így vágnak bele ebbe az érzelmi utazásba, amely a szerelemről és a megbocsátásról szól. De a hosszú út végén talán meg lehet ragasztgatni az összetört szíveket…
Eredetiség legapróbb szikrája sincs meg ebben a történetben. A fülszöveg sokkal többet ígér, mint amit aztán a könyv feltár. Teljesen kiszámítható és kellőképpen idegesítő a történet és a szereplők is. Ha 12 éves lennék akkor még talán tudtam volna élvezni, de most úgy érzem néhány agysejtem belehalt az olvasásba. (new adult)

11. Jennifer E. Smith - Milyen is a boldogság? 10/5
Két vadidegen, Graham Larkin és Ellie O’Neill akkor ismerkednek meg – legalábbis virtuálisan –, amikor Graham véletlenül e-mailt küld Ellie-nek kedvenc háziállatáról, Wilburről. A két tizenhét éves fiatal e-mailezni kezd egymással, bár az ország átellenes felén élnek, és még egymás keresztnevét sem tudják. Aztán a fiúnak épp a lány városában akad dolga....
 Az eleje nagyon jól indult, de attól kezdve, hogy megtörtént a személyes kapcsolatfelvétel már a nagy semmi lett ragozva hosszú-hosszú oldalakon keresztül. Untam. (ifjúsági)

12. Fejős Éva - Bangkok, tranzit 10/6
Bejegyzésem: http://ananiila.blogspot.hu/2014/04/fejos-eva-bangkok-tranzit.html


Tv, sorozatok:

GAME OF THRONES 4. évad, csak így csupa nagybetűvel. Eddig nagyon szuper az évad, az első három rész szenzációs volt, egyszerűen imádom. 10/10
Befejeztem a True Detective című sorit, nekem annyira nem tetszett, mint amennyire előzetesen vártam a hatalmas hype miatt.  Különös hangulatú alkotás két remek színésszel, de valahogy nekem mégsem. 10/6

Film:

Coming Out: annak idején kihagytam a moziban, nem is baj. Aranyos, szórakoztató film, de a mondanivalója botrányos, hisz rettentően félrevezető és csak a melegellenesek megrögzött véleményét táplálja. 10/6
Veronica Mars: itt írtam róla. A sorozat rajongóinak kötelező. 10/8
Tökéletes hang: nagyon jókat hallottam erről a filmről, na ahhoz képest botrányosan rossz volt. 10/2

Zeneajánlóm:
Shakira: Empire https://www.youtube.com/watch?v=QapfTGTXbxc
Olyan ez a dal, mintha Alanis Morissette-nek írták volna.