2016. aug. 27.

Julianne Donaldson: Edenbrooke

Marianne ​Daventry bármit megtenne, hogy elszökhessen a rémesen unalmas Bathból és udvarlója egyre terhesebbé váló ostromai elől. Nem csoda hát, hogy amikor ikertestvére, Cecily, meghívja őt Edenbrooke-ba, a pazar vidéki birtokra, kapva kap az ajánlaton. Marianne arra számít, hogy végre kipihenheti magát és kedvére gyönyörködhet a szeretett angol tájban, miközben testvére Edenbrooke jóképű örökösét igyekszik becserkészni. Ám idővel rájön, hiába a leggondosabb tervezés, bármikor porszem csúszhat a gépezetbe. 
Marianne, aki először egy útonállóval keveredik ijesztő összetűzésbe, majd látszólag ártalmatlan flörtbe bonyolódik, képtelen kalandok egész sorát éli át, míg a gyengéd érzelmek és az intrikák végleg átveszik az uralmat az élete fölött. 
Vajon sikerül megzaboláznia csalfa szívét, vagy hagyja, hogy egy titokzatos idegen levegye a lábáról? Annyi bizonyos, hogy a sors nem egy kellemes nyári vakáció reményében vezeti Marianne-t Edenbrooke-ba.


Kiadó: Könyvmolyképző 2015
Műfaj: kosztümös romantikus

Könyvmolypárbaj 10. könyvének választottam az eredeti A listáról. Nagyon jó értékeléseket olvastam róla a moly-on így kíváncsian vágtam bele az olvasásba.
Szeretem az 18oo-as években játszódó romantikus történeteket, de nagyon kritikus is vagyok velük szemben.
Sajnos nem vagyok elégedett ezzel a regénnyel sem, mivel alig történik benne valami.
Adott egy lány és egy férfi, akik találkoznak, félreértik egymást, ami miatt nem jönnek össze már az első öt percben, de mindvégig nyilvánvaló, hogy mi lesz a vége kettőjük flörtölésének. Néha ennyi is elég egy jó könyvhöz, ha az remek stílusban, sziporkázóan, hangulatosan van megírva, olyan karakterekkel akikkel azonnal együtt érzünk, esetleg rögtön beleszeretünk. Ez most csak félig-meddig sikerült.
A hangulatteremtés elég jó, könnyen elképzelhető az a világ amit az írónő elénk szeretne tárni. A főszereplőlányt nagyon megkedveltem, az önbizalomhiánnyal párosult makacsság mindig jó kombináció, különösen ha némi szeleburdisággal is párosul. Sajnos Philip figurája nem lett igazán ütős, kettőjük szópárbaja is csak egy ideig működött, aztán az is átment erőltetettbe és egy idő után már unalmasba.
Az egészre a kellemes és kedves jelző a leginkább jellemző, rövidsége miatt elég hamar elolvasható, könnyedén kikapcsol a 21. század rémes valójából. Így aztán tökéletesen alkalmas a kikapcsolódásra. Viszont nem hoz semmi újdonságot, izgalmat, a már jól ismert klisékre épít. Végig olyan érzésem volt, hogy én ezt már olvastam valahol.

Értékelésem:
Történet: 10/6
Karakterek: 10/7
Stílus: 10/7

Összesítve: 10/7 Ajánlom a romantikus irodalom kedvelőinek, egy könnyed kikapcsolódásra. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése