2013. jún. 4.

Vavyan Fable - Tündérlovaglás (Halkirálynő 10)

"Szeretem nézni a vigyorát, mert az olyan, mint amikor nyári reggelen kitárják a spalettát, és bezuhan a napsütés."

Sztori:
Ella Belloq sulis kalandtúrán vesz részt egy szigeten, ami azonban hamar túlélő táborrá változik. Apja egy neonáci bandát üldöz. Denisa egy különös házra bukkan, amiből elcsen egy urnát. Martin éppen aktuális nőjét próbálja lerázni nem túl nagy sikerrel.
Egy ponton azonban már csak egy dolog számít, kimenteni Ellát a veszélyessé vált szigetről.

Én ezen a sorozaton nőttem fel. Eleinte könyvtárból szereztem be a részeket, aztán amikor már volt zsebpénzem minden egyes darabját megvásároltam. Az utóbbi pár rész azonban már nem volt az igazi, így aztán kicsit félve vettem a kezembe az új történetet.
A korábbi részekről egy összefoglalót itt találhattok.

Történet: 5/4
Ella, Denisa, Daniel, Martin és Cyd szemszögéből élhetjük meg a történteket. Ennek nagyon örültem, főleg Ella és Martin fejezeteinek.
A sztori első része nagyon tetszett. Pörögtek az események, nagyon olvasmányos volt az egész. Aztán számomra úgy a felénél elfogyott a lendület, összeértek a szálak és megszűnt az izgalom. A különböző nézőpontok sokat dobtak a könyvön, ami egyébként nem sokban tér el a már megszokott halkirálynő részektől. De végül is ezt várjuk ettől a sorozattól. A történet eleje egyébként a norvégiai mészárlást juttatta eszembe.
Arra, hogy miért Tündérlovaglás a könyv címe én bizony nem jöttem rá.  Sem tündér sem ló nem volt a történetben, de még átvitt értelmet sem fedeztem fel.

Fable
Karakterek: 5/4
Denisa és Daniel már kicsit uncsi, ismerjük is őket, úgyhogy valóban ideje volt előtérbe helyezni a többieket. Egy kicsit szinte mindenki szerepelt az előző könyvekből, ha másként nem, akkor említés szintjén. Én külön örültem, hogy felmerült Konrád neve (Martin régi haverja) nekem gyerekként ő volt a titkos favoritom. :) Ideje lenne ismét elővenni a Justitia kommandót! Ella aki soha nem viselkedett kislányként, most megtalálta valamelyest kamasz önmagát. Én soha nem voltam Belloq fan sokkal inkább Martinért rajongtam. Ez a nőcsábász, extrémvasalós énje azonban már nem jön be. Azért még mindig remélem, hogy jó útra tér, és hogy valamikor egy pár lesznek Ellával.
Azért fura, hogy én öregedtem 20 évet ők meg alig 5-6 évet a tíz kötet alatt. :(
Ami nem tetszett, hogy sajnos minden főkarakter ugyanúgy beszél, gondolkodik, ráadásul mindenkinél tökösebb, okosabb, jobb. Olyan érzésem volt mintha ők lennének az etalon és ha ettől valaki eltér az már értékes ember nem lehet. Oké, tudom ez minden Fable könyv karakterei esetében így van, de annak fényében, hogy a történetben  egy neonáci csapat az ellenfél, ez itt és most eléggé fura érzést keltett bennem.


Stílus: 5/3
Néha előfordult, hogy azt hittem nyomdahibás a könyvem. Pedig nem, csak éppen meseanyónak túlpörögtek az agytekervényei. Nem bírom megszokni a jelzők állandó halmozását, ezt a rengetek összefabrikált új szót. Nekem ez már erőltetett és nem pedig az a régi könnyed, jó humor.
Bár ebben a könyvben sokkal jobb a helyzet, mint mondjuk a Barbárság Tengerében.

Kiadás:
Fabyen kiadó 2013. A borítón Ella látható, de a könyv belsejében láthatók rajzok a főbb szereplőkről. Nekem Daniel nem tetszik, Cyd pedig nem elég kancsal, a többi viszont nagyon jó.

Összefoglalva: 5/4
Nosztalgiából és az első 250 oldal miatt adok 4 pontot, de hol van ez már az első 5 résztől...? Jó szórakozást nyújtott arra a pár napra, kikapcsolt, de nem érzem a vágyat hogy újraolvassam, pedig az első részeket legalább négyszer olvastam már.
Azért ez a kötet egy halvány reménysugárt felvillantott főleg az előző Fable könyvekkel összehasonlítva. És emiatt várom a folytatást. Különösen akkor, ha kevés D+D lesz és sok-sok Ella+Martin.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése