"- Képzeld, mi történt ma este - mondtam neki. -Mi? Randid volt?
- Nem — válaszoltam, azon igyekezve, hogy továbbra is mosolyogjak. — Egy vámpír nézett be a kocsmába.
- Nahát. Volt vámpírfoga?
Én láttam megcsillanni a parkoló fényeiben, akkor, amikor a két Rattray csapolta, de semmi szükség nem volt rá, hogy erről beszámoljak nagyinak.
- Biztosan, de vissza volt húzva.
- Egy vámpír itt minálunk, Bon Temps-ban. - Nagyi elalélt a boldogságtól. — És megharapott valakit?"
Valamikor a tv sorozat első évadának megnézése után kezdtem olvasni a könyvet. Őszintén mondom csalódás volt.
A filmnek köszönhetően azonban kíváncsi voltam a többi részre és nem bántam meg, sőt valósággal faltam a részeket, amelyből ez idáig 10 rész jelent meg magyarul.
A főszereplő Sookie Stackhause egy amerikai kisváros Bon Temps egy különleges lakója. Sookie pincérnő, aki kerüli az embereket, nem randizik, nincsenek barátai, nagymamájával él, teljesen hétköznapi lány, akit azonban környezete bolondosnak és furcsának talál. Ennek egy oka van mégpedig az, hogy belelát az emberek gondolataiba, ami meglehetősen sok nyűggel, bajjal, gonddal jár számára. Egy nap azonban vámpír látogat a bárba, és hősnőnk meglepődve tapasztalja, hogy Bill gondolatait nem hallja.
A vámpírok pár éve már teljes jogú tagjai a társadalomnak köszönet érte a szintetikus vérnek vagyis a True blood-nak. Minden egyéb dologban azonban a hagyományos vámpírt testesítik meg. A fénnyel, az ezüsttel a fokhagymával és a kihegyezett karóval nincsenek barátságban. Nappal pedig nyugovóra térnek a kialakított menedékhelyükön.
Ez a könyv nem az Alkonyat rajongóinak készült, már csak azért sem mert jóval régebben íródott. Nem a romantikus vonalat lovagolja meg inkább a krimisebb, kalandosabb történeteket kedvelőknek ajánlható. És persze szex minden mennyiségben megtalálható nemcsak a könyvben a tv sorozatban is.
Hogy miért nem tetszett az első rész? Nem tudom, hogy a fordítónak (akit aztán le is cseréltek) vagy az eredeti műnek köszönhető e, de nagyon iskolás írás volt. Számomra olyan mint egy jól megírt fanfic. Ez azonban a kötetek előrehaladtával szerencsére megváltozik.
Azt hiszem a legjobban az zavart a könyvben hogy E/1 -ben íródott, mindent Sookie szemszögéből látunk, míg a sorozat több szálon fut, ennek köszönhetően sokkal többrétegűek, színesebbek a szereplők.
A könyv nagy pozitívuma a filmmel szemben Sookie karaktere. A sorozatban egy nyafogós néha kibírhatatlan sőt az elején kimondottan unszimpatikus liba, a könyvben viszont egy két lábbal a földön járó magát elfogadó, természetes, kíváncsi, az újat könnyen befogadó hétköznapi lány. Azt nem tudom a sorozat gyártóinak mi volt a koncepciója, hogy Sookie-ból teljesen mást hoztak ki, persze az is lehet hogy Anna Paquin színésznői tehetsége csak erre futotta.
Visszatérve a könyvre: pergős jó humorú, könnyen olvasható sorozatról van szó. A párbeszédek remekül vannak megírva és sok kedvelhető karakter van benne.
Személyes kedvencem Eric, aki ráadásul a filmben is zseniális hála az őt játszó Alex Skasgard-nak .
Mint minden sorozat természetesen a színvonal nem egyenletes vannak jobb és kevésbé jó részek, de összességében mindenképp ajánlani tudom. Ez egyaránt vonatkozik a könyvre és a filmre is.
A film csak nagyon nagy vonalakban követi a könyvet, teljesen új karaktereket hoz be, vagy éppen hagy ki. A cselekmény sem követi a könyvet. Éppen ezért mindegyik megáll a maga lábán és teljesen különálló alkotásként kezelendő.
Könyvben a 11. rész megjelenése még ez évben várható magyarul. Az HBO pedig az 5. évadot forgatja hamarosan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése