"- Én… nem lehetek… szerelmes! Én egy
rosszfiú vagyok, apa! A rosszfiúk soha nem lesznek szerelmesek!
Egyáltalán nem hinném, hogy az vagyok. Különben is, ha ennek az egésznek
vége, ő szépen hazamegy Madárországba… vagy hova, hozzámegy ahhoz a
bunkó Ricsihez, és… el kell felejtenem.
Sztori: Elel, barátjával Ricsivel és édesapjával Írországi nyaralásra utazik. Belecsöppennek a sellők és a tündérek több ezer éves csatározásának közepébe. Miközben szerelmek szövődnek, feltárul a rég elsüllyedt Atlantisz minden titka.
Az idei könymolypárbajban bevállalt utolsó könyvem.
Amikor egy moly előrukkolt vele lecsaptam rá, pedig soha nem kedveltem a sellőket. Viszont különösen érdekelnek a moly-os írók könyvei, hisz AgiVega egy fiatal magyar írónő, így a téma ellenére kíváncsi voltam rá. De amikor megjött a könyv még inkább csappant a lelkesedésem. Engem még úgy tanítottak irodalomtanáraim, hogy a hát szóval nem kezdünk mondatot. Könyvborítón látni ilyesmit meg még inkább kirívó. :(
A tízezer éves varázs egy trilógia első része.
2. rész. Az elveszett tündérfalu
3. rész: A Bermuda királynője
Történet: 5/3
Továbbra sem bírom a sellőket. Valahogy ez a forma nálam nem funkcionál, én vámpírokon és farkasembereken szocializálódtam.:) A tündérekkel is csak nem olyan rég barátkoztam meg. Ha félreteszem ellenérzéseimet, akkor azt tudom mondni, hogy az alapötlet egész jó. Én több kalandot szerettem volna és kevesebb szerelmi drámát. Tetszett, hogy több szálon futott a cselekmény, ettől pörgősebb lett az egész. Hullottak a mellékszereplők elég rendesen, ezzel csak az volt a baj, hogy semmi súlya nem volt a haláluknak. Mielőtt meghaltak épp csak meg lettek említve, az olvasóban semmilyen kötődés nem alakulhatott ki irántuk.
Karakterek: 5/1
Ez a legnagyobb gyengéje a könyvnek. A főszereplők közül az egyetlen szerethető karakter Aengus, aki egy méter magas, vörös hajú tündérfiú. A többi fiú mind gyönyörű, viszont arrogáns, bunkó, idióta. Van ugyan némi személyiségfejlődés náluk, de ettől nem változott meg a véleményem róluk. A női szereplők is inkább idegesítőek, mint szimpatikusak. Pedig egy főleg nőknek írott YA fantasyban elengedhetetlen legalább egy "jó pasi". Aki nagyon nem tetszett az Azaész. Egy igazi s.gfej.
Stílus: 5/3
Ami nagyon tetszett az a humor. Néha érződött, hogy ez egy elsőkönyves író műve, de annyira nem volt
zavaró.
Kiadás:
Aba kiadó 2010-es kiadása. Szeretem a kék színt, így nekem bejönne a borító a hát-tal kezdődő mondat nélkül. Ami nem tetszik, hogy a belső margó nagyon kicsi, valósággal szét kellett lapítani a könyvet, hogy olvasni tudjam. Viszont nem esett szét, pedig én már kb. a harmadik olvasója voltam.
Összegezve: 5/2,5
Megértem azokat akik lelkesednek a könyvért, annak ellenére, hogy nekem nem jött be. Én sajnos nem érzek késztetést a folytatások elolvasására, de más történetet (amiben nincsenek sellők) szívesen olvasnék AgiVega-tól.
Egy olvasó ezernyi életet megél, mielőtt meghal. Az az ember, aki nem olvas, csak egyet. George R. R. Martin
2013. jún. 4.
Vavyan Fable - Tündérlovaglás (Halkirálynő 10)
"Szeretem nézni a vigyorát, mert az olyan, mint amikor nyári reggelen kitárják a spalettát, és bezuhan a napsütés."
Sztori:
Ella Belloq sulis kalandtúrán vesz részt egy szigeten, ami azonban hamar túlélő táborrá változik. Apja egy neonáci bandát üldöz. Denisa egy különös házra bukkan, amiből elcsen egy urnát. Martin éppen aktuális nőjét próbálja lerázni nem túl nagy sikerrel.
Egy ponton azonban már csak egy dolog számít, kimenteni Ellát a veszélyessé vált szigetről.
Én ezen a sorozaton nőttem fel. Eleinte könyvtárból szereztem be a részeket, aztán amikor már volt zsebpénzem minden egyes darabját megvásároltam. Az utóbbi pár rész azonban már nem volt az igazi, így aztán kicsit félve vettem a kezembe az új történetet.
A korábbi részekről egy összefoglalót itt találhattok.
Történet: 5/4
Ella, Denisa, Daniel, Martin és Cyd szemszögéből élhetjük meg a történteket. Ennek nagyon örültem, főleg Ella és Martin fejezeteinek.
A sztori első része nagyon tetszett. Pörögtek az események, nagyon olvasmányos volt az egész. Aztán számomra úgy a felénél elfogyott a lendület, összeértek a szálak és megszűnt az izgalom. A különböző nézőpontok sokat dobtak a könyvön, ami egyébként nem sokban tér el a már megszokott halkirálynő részektől. De végül is ezt várjuk ettől a sorozattól. A történet eleje egyébként a norvégiai mészárlást juttatta eszembe.
Arra, hogy miért Tündérlovaglás a könyv címe én bizony nem jöttem rá. Sem tündér sem ló nem volt a történetben, de még átvitt értelmet sem fedeztem fel.
Karakterek: 5/4
Denisa és Daniel már kicsit uncsi, ismerjük is őket, úgyhogy valóban ideje volt előtérbe helyezni a többieket. Egy kicsit szinte mindenki szerepelt az előző könyvekből, ha másként nem, akkor említés szintjén. Én külön örültem, hogy felmerült Konrád neve (Martin régi haverja) nekem gyerekként ő volt a titkos favoritom. :) Ideje lenne ismét elővenni a Justitia kommandót! Ella aki soha nem viselkedett kislányként, most megtalálta valamelyest kamasz önmagát. Én soha nem voltam Belloq fan sokkal inkább Martinért rajongtam. Ez a nőcsábász, extrémvasalós énje azonban már nem jön be. Azért még mindig remélem, hogy jó útra tér, és hogy valamikor egy pár lesznek Ellával.
Azért fura, hogy én öregedtem 20 évet ők meg alig 5-6 évet a tíz kötet alatt. :(
Ami nem tetszett, hogy sajnos minden főkarakter ugyanúgy beszél, gondolkodik, ráadásul mindenkinél tökösebb, okosabb, jobb. Olyan érzésem volt mintha ők lennének az etalon és ha ettől valaki eltér az már értékes ember nem lehet. Oké, tudom ez minden Fable könyv karakterei esetében így van, de annak fényében, hogy a történetben egy neonáci csapat az ellenfél, ez itt és most eléggé fura érzést keltett bennem.
Stílus: 5/3
Néha előfordult, hogy azt hittem nyomdahibás a könyvem. Pedig nem, csak éppen meseanyónak túlpörögtek az agytekervényei. Nem bírom megszokni a jelzők állandó halmozását, ezt a rengetek összefabrikált új szót. Nekem ez már erőltetett és nem pedig az a régi könnyed, jó humor.
Bár ebben a könyvben sokkal jobb a helyzet, mint mondjuk a Barbárság Tengerében.
Kiadás:
Fabyen kiadó 2013. A borítón Ella látható, de a könyv belsejében láthatók rajzok a főbb szereplőkről. Nekem Daniel nem tetszik, Cyd pedig nem elég kancsal, a többi viszont nagyon jó.
Összefoglalva: 5/4
Nosztalgiából és az első 250 oldal miatt adok 4 pontot, de hol van ez már az első 5 résztől...? Jó szórakozást nyújtott arra a pár napra, kikapcsolt, de nem érzem a vágyat hogy újraolvassam, pedig az első részeket legalább négyszer olvastam már.
Azért ez a kötet egy halvány reménysugárt felvillantott főleg az előző Fable könyvekkel összehasonlítva. És emiatt várom a folytatást. Különösen akkor, ha kevés D+D lesz és sok-sok Ella+Martin.
Sztori:
Ella Belloq sulis kalandtúrán vesz részt egy szigeten, ami azonban hamar túlélő táborrá változik. Apja egy neonáci bandát üldöz. Denisa egy különös házra bukkan, amiből elcsen egy urnát. Martin éppen aktuális nőjét próbálja lerázni nem túl nagy sikerrel.
Egy ponton azonban már csak egy dolog számít, kimenteni Ellát a veszélyessé vált szigetről.
Én ezen a sorozaton nőttem fel. Eleinte könyvtárból szereztem be a részeket, aztán amikor már volt zsebpénzem minden egyes darabját megvásároltam. Az utóbbi pár rész azonban már nem volt az igazi, így aztán kicsit félve vettem a kezembe az új történetet.
A korábbi részekről egy összefoglalót itt találhattok.
Történet: 5/4
Ella, Denisa, Daniel, Martin és Cyd szemszögéből élhetjük meg a történteket. Ennek nagyon örültem, főleg Ella és Martin fejezeteinek.
A sztori első része nagyon tetszett. Pörögtek az események, nagyon olvasmányos volt az egész. Aztán számomra úgy a felénél elfogyott a lendület, összeértek a szálak és megszűnt az izgalom. A különböző nézőpontok sokat dobtak a könyvön, ami egyébként nem sokban tér el a már megszokott halkirálynő részektől. De végül is ezt várjuk ettől a sorozattól. A történet eleje egyébként a norvégiai mészárlást juttatta eszembe.
Arra, hogy miért Tündérlovaglás a könyv címe én bizony nem jöttem rá. Sem tündér sem ló nem volt a történetben, de még átvitt értelmet sem fedeztem fel.
![]() |
| Fable |
Denisa és Daniel már kicsit uncsi, ismerjük is őket, úgyhogy valóban ideje volt előtérbe helyezni a többieket. Egy kicsit szinte mindenki szerepelt az előző könyvekből, ha másként nem, akkor említés szintjén. Én külön örültem, hogy felmerült Konrád neve (Martin régi haverja) nekem gyerekként ő volt a titkos favoritom. :) Ideje lenne ismét elővenni a Justitia kommandót! Ella aki soha nem viselkedett kislányként, most megtalálta valamelyest kamasz önmagát. Én soha nem voltam Belloq fan sokkal inkább Martinért rajongtam. Ez a nőcsábász, extrémvasalós énje azonban már nem jön be. Azért még mindig remélem, hogy jó útra tér, és hogy valamikor egy pár lesznek Ellával.
Azért fura, hogy én öregedtem 20 évet ők meg alig 5-6 évet a tíz kötet alatt. :(
Ami nem tetszett, hogy sajnos minden főkarakter ugyanúgy beszél, gondolkodik, ráadásul mindenkinél tökösebb, okosabb, jobb. Olyan érzésem volt mintha ők lennének az etalon és ha ettől valaki eltér az már értékes ember nem lehet. Oké, tudom ez minden Fable könyv karakterei esetében így van, de annak fényében, hogy a történetben egy neonáci csapat az ellenfél, ez itt és most eléggé fura érzést keltett bennem.
Stílus: 5/3
Néha előfordult, hogy azt hittem nyomdahibás a könyvem. Pedig nem, csak éppen meseanyónak túlpörögtek az agytekervényei. Nem bírom megszokni a jelzők állandó halmozását, ezt a rengetek összefabrikált új szót. Nekem ez már erőltetett és nem pedig az a régi könnyed, jó humor.
Bár ebben a könyvben sokkal jobb a helyzet, mint mondjuk a Barbárság Tengerében.
Kiadás:
Fabyen kiadó 2013. A borítón Ella látható, de a könyv belsejében láthatók rajzok a főbb szereplőkről. Nekem Daniel nem tetszik, Cyd pedig nem elég kancsal, a többi viszont nagyon jó.
Összefoglalva: 5/4
Nosztalgiából és az első 250 oldal miatt adok 4 pontot, de hol van ez már az első 5 résztől...? Jó szórakozást nyújtott arra a pár napra, kikapcsolt, de nem érzem a vágyat hogy újraolvassam, pedig az első részeket legalább négyszer olvastam már.
Azért ez a kötet egy halvány reménysugárt felvillantott főleg az előző Fable könyvekkel összehasonlítva. És emiatt várom a folytatást. Különösen akkor, ha kevés D+D lesz és sok-sok Ella+Martin.
2013. jún. 3.
Összefoglaló - 2013. május
![]() |
| Városom |
1-jén még megvolt a szokásos majális és állatkert a jó időben, aztán meg jött a didergés egy finom tea és jó olvasnivalók mellett. Nem tudom az időjárás tette e, de elég sok depresszív könyvet olvastam.
Olvasmányaim: 7 könyv
1. B.M. Grapes: Jóslatok hálójában 5/3,5
Mivel könyvmolypárbajos könyv volt ezért született róla bejegyzés itt
2. Harlan Coben: Senkinek egy szót se 5/4
Tetszett. Nagyon jó akció-krimi.
A történet gördülékenyebb és befejezettebb volt mint Az erdőé. Viszont a karakterek és a stílus vonatkozásában elmarad attól. A belőle készült francia filmet egyszer megnézem majd.
3. Harlan Coben: Dermesztő csend 5/4
Nem tudok kevesebbet adni, mint Az erdőre vagy a Senkinek egy szót se című Coben könyvre. Pedig maradt bennem némi hiányérzet a történet miatt. Valahogy kevesebb volt benne a misztikum, a titok, a dráma, a feszültség, amit annyira szerettem az előző két általam olvasott könyvében. Viszont ez is nagyon pergő, cselekményekkel, fordulatokkal teli történet volt. Ami meg különösen tetszett benne az a főszereplő Myron Bolitar és csapata. Remek karakterek. Nem is értem miért a 8. résztől adták csak ki magyarul ezt a sorozatot. Nagyon bírom Myron humorát, gondolkodását. Többet szeretnék tudni róla és Win-ről a másik jómadárról.
Harlan Coben jó író bár eléggé hasonló a receptje mindegyik könyvének (mondom ezt három olvasott könyve után) remélem rám cáfol és meglep majd egyik művével és akkor végre elszakadhatok a négy csillagtól (felfelé)
4. Gillian Flynn: Holtodiglan 5/5
Nagyon jó könyv, ajánlómat itt lehet olvasni
5. Karin Alvtegen: Árulás 5/4,5
Adott egy félrelépő férj a maga önzésével és gyávaságával. Adott egy bosszút forraló feleség. Mondhatni tipikus alaphelyzet. Adódik is belőle egy családi dráma, hisz ott van még a közös gyerek és a fiatal, csinos szerető.
De a történet nem áll itt meg.
Feltűnik egy igazán bomlott elméjű őrült fazon, aki csavarint egyet a sztorin. És már is kész az alapanyag egy igazán izgalmas thrillerhez.
Nagyon jó volt, a félcsillag levonás amiatt van, hogy leíró részek szinte nem is voltak a könyvben, végig gondolatokból és párbeszédekből állt.
Teljesen véletlen, hogy egymás után két családi drámával kezdődő thrillert olvastam, a Holtodiglan (Gillian Flynn) ugyan jobban tetszett, de biztos hogy olvasok még Alvtegen-től.
6. J. K. Rowling: Átmeneti üresedés 5/5
Egy nagyon nyomasztó hangulatú, rendkívül elgondolkodtató könyv Harry Potter szülőanyjától.
Ajánlóm itt található
7. Gail Carriger: Changeless-Változatlan 5/4,5
Napernyő protektátus 2. része. Továbbra is nagy kedvenc. Ez egy olyan stílusú könyv amihez hangulat kell, különben az ember nem veszi a poénokat. Most egy kicsit nehezebben rázódtam bele mint az első résznél. De attól kezdve, hogy ráéreztem már ismét imádtam ezt a fura világot, ezzel a még furább főhősnővel és az ő imádni való férjével. Nagyon jól szórakoztam, sokat nevettem és még inkább beleszerelmesedtem lord Conall Maccon-ba. Bár egy jó nagy faron rúgás kijár neki, de majd….
Már csak egy bajom van: hol van a harmadik rész?! Kutyatöke! ide vele!
A hónap könyve: Flynn és Rowling kénytelen osztozni a díjon, mert nem tudok dönteni.
Sorozatok, TV:
Vége a Vampire Diaries 4. évadának. Enyhén szólva is gyenge volt. Nálam kasza lenne, ha a húgom nem ragaszkodna hozzá. (nálunk ez egy közös program) Mindig szidtam őket, hogy túl sok a szereplő. Erre mit csináltak? ___SPOILER___Kinyírták a két kedvencemet Alaric-et és a kis-tesót, elküldték a farkasfiút és spin off-ot csináltak az eredetieknek. ___SPOILER VÉGE____ Nem pont erre a megoldásra gondoltam. :)
Az Originals az tuti nézős lesz, mert Klaus és Elijah nálam nagy kedvenc.
![]() |
| Manu |
Manu-ról jut eszembe ideje folytatni a Spartacust is! Meg a Dextert és a Borgia-kat, meg a .....na ja. :)
Közben meg jönnek a nyári sorozatok, mint pl. a True Blood, aminek előző évada szintén harmat gyenge volt. És amit a legjobban várok az a Falling Skies 3. évada, egyébként ezt a sorozatot nemsokára magyarul is lehet nézni a Viasat 6-on Éghasadás címmel. A pilot 06.06-án este 10 órakor kezdődik. És Noah Wyle magyar hangja Alföldi Róbert!
Tv-s produkciókkal májusban nem igazán voltunk ellátva. TV2-n látható gyerekes éneklőst nem igazán nézem, néha olvasás közben felpillantottam és láttam meglepő produkciót. Sőt volt olyan aminél csak tátottam a számat, X-Faktor-ba simán befért volna. De mégsem érdekel, sajnos még a címét sem jegyeztem meg, nemhogy a gyerekek neveit. :(
Blog:
1959 kattintó, melynek megoszlása nagyon érdekes szerintem, íme:
Magyarország
|
1455
|
Egyesült Államok
|
165
|
Románia
|
82
|
Szlovákia
|
42
|
Oroszországi Föderáció
|
34
|
Németország
|
22
|
Egyiptom
|
15
|
Ukrajna
|
13
|
Szerbia
|
10
|
Egyesült Királyság
|
9
|
A Szent Johanna láz nem apad, de annak örülök, hogy a Holtodiglan-ról írt bejegyzésem is sokakat érdekelt.
Havi zeneajánlóm egy új kedvenc Király Viktor: Fire
http://www.youtube.com/watch?v=d33pi6rxRE4
Meg kell követnem Viktort, mivel én nem értettem anno, hogy miért ő nyerte az akkori Megasztárt. De azóta amit csinál az egyre jobban tetszik! Csak így tovább.
2013. máj. 28.
J.K. Rowling: Átmeneti üresedés
"...az emberiség kilencvenkilenc százaléka beleesik abba a hibába, hogy
szégyenlik, kicsodák; lehazudják, próbálnak mások lenni. Mócsingnak az
őszinteség volt a valutája, a fegyvere, a védelme. Az emberek
megijednek, ha őszinte vagy, mert ez sokkolja őket."
Fülszöveg: Az alig negyven-egynéhány évesen megboldogult Barry Fairbrother halála szó szerint felforgatja Pagford városkát. Pagford színleg maga az angol idill, macskaköves piactérrel, ódon apátsággal, ám az elbájoló homlokzat mögött háború tombol: gazdagok háborúja a szegényekkel, kamaszoké a szülőkkel, feleségeké a férjekkel, tanároké a tanítványokkal…
Mert Pagford nem az, aminek látszik, és Barry megüresedett önkormányzati helye a valaha megélt legnagyobb háborút robbantja ki a helységben. Ki fog győzni a szenvedélyektől, köpönyegforgatástól, döbbenetes leleplezésektől viharos választáson? A The Casual Vacancy (Átmeneti üresedés) a páratlan mesemondó új alkotása az első olyan regény, amelyet Rowling a felnőtteknek írt.
Hónapok óta nézegettem a polcon ezt a furcsa, rikító borítóval ellátott könyvet. Féltem a kezembe venni. Rowling belopta magát a szívembe a Harry Potter-rel. Nagy elvárásokat támasztottam vele szemben. Nem akartam csalódni az új, immáron felnőtteknek írt könyve olvastán. Időközben sok negatív kritika érte, és ez még inkább elbátortalanított.
Pünkösd hétfőn aztán elkezdtem.
Történet: 5/4,5
Nem fogok hazudni: én bizony az első 70 oldalt untam. Túl sok leírás, semmi párbeszéd, rengeteg szereplő akiket úgy kb. a 150. oldalon tudtam csak beazonosítani. Már azt is bántam, hogy pénzt adtam ki erre a könyvre. Szóval előzetes félelmeim beigazolódni látszottak. Aztán úgy a 170. oldal táján Rowling megpendített valamit bennem, mert hirtelen kíváncsi lettem Pagfordra, a Peremre és lakóira. Attól kezdve nem volt megállás amikor csak tudtam olvastam és olvastam.
Az alapszituáció a következő: képzelj el egy teljesen lerobbant lakótelepet (Parlag) a segélyen élő lecsúszott, drogos, alkoholista, munkanélküli lakóival. Pár km-re pedig egy tipp-topp kertvárost (Pagford), amit a jó körülmények között élők népesítenek be. Ugye, hogy ezt nem nehéz elképzelni, nem kell Angliába utazni, hogy ilyet lássunk.(egy családot kivéve, akik indiaiak mindenki fehér a történetben!!!)
Persze semmi sem olyan fehér vagy éppen fekete, mint látszik. Valóságos bomba robban a kisvárosban amikor az egyik tanácstag Barry Fairbrother meghal. Barry a Parlagról küzdötte fel magát és halála előtt is pártfogolta az ott élőket. Ez azonban sokaknak nem tetszik, ők mindenáron meg akarnak szabadulni a teleptől és főleg az ott élőktől. Több család szemszögéből sok-sok szálon keresztül vezeti végig az olvasót JKR a harcon amit a Pagfordiak vívnak egymás és olykor saját maguk ellen.
Kényes témák jelennek meg a könyvben: szegénység, nyomor, rasszizmus, családon belüli erőszak, hűtlenség, drogok, alkohol, pedofília, erőszak stb
És persze ezáltal egy csomó kérdést felvet az emberben, legalábbis én azóta sem tudok szabadulni a könyv hatásától, pedig lassan 36 óra is eltelt, hogy visszatettem a polcra. Magamba kellett néznem, hogy miként viszonyulnék egyes emberekhez, körülményekhez és annyira nem tetszett amit magamban láttam.
Nagyon nyomasztó a hatása ennek az írásnak, szerintem kell egy kis idő mire feldolgozom.
Az események lassan csordogálnak, de érezhető volt mindvégig, hogy egy igazán drámai csúcspontban fognak kiteljesedni. Ami történt arra azonban mégsem számítottam.
Ismét megríkattál, Te lelketlen nőszemély!!!
A lezárás sem ad megnyugvást, csak egy pillanatnyi békét.
Karakterek: 5/5
Az elején úgy éreztem mindenkit gyűlölök, egyetlen szerethető karakter nem volt a történetben. Mindenki a leggusztustalanabb, legkirívóbb, legmegosztóbb tulajdonságait vonultatta fel. Nem volt egy anya vagy apa akinek normális viszonya lett volna csemetéjével vagy házastársával. Tényleg csak ilyen elcseszett családok laknak az ajtók mögött?
Mindenkinek van valami titkolnivalója, olyan sebe amit régóta hord magán és amely alakított a személyiségén.
Szerencsére van jellemfejlődés is, bár azt nem mondhatnám, hogy a gonosz elnyeri méltó jutalmát, de egyes szereplők talán elindulnak a jó úton.
Stílus: 5/5
Össze nem téveszthető, vitathatatlanul Rowling-stílus. Csak éppen nem gyerekeknek! Néha már a Hp-ben is nagyon tárgyilagos tudott lenni, most meg aztán pláne. Ebben a könyvben megtette azt, kimondta azt, amit nem mert (vagy nem akart) a HP-ben.
Meglepett, hogy ilyen sokrétű témát választott. Nagyon megosztó ez a könyv. Aki a Hp-ből is csak a mesét fogta fel, ezt a könyvet biztos, hogy nem fogja megérteni.
Kiadás: 2012-es Gabo kiadás. Nagyon furcsa ez a borító, szerintem hatalmas ellentmondásban van a könyv beltartalmával. De talán pont azért működik. A fordításra nincs panaszom, bár túl sok volt az idegen szó, amihez nem volt magyarázat. És egy függelék a szereplőkről nem ártott volna.
Összesítve: 5/5
Csak 21 év fölött ajánlom, csak azoknak akik képesek elfogadni a rideg mugli valóságot.
Nagyon komor, sötét hangulatú könyv, ami mély nyomot hagy.
Odakészíteni rögtön egy vidámabb olvasnivalót!
Fülszöveg: Az alig negyven-egynéhány évesen megboldogult Barry Fairbrother halála szó szerint felforgatja Pagford városkát. Pagford színleg maga az angol idill, macskaköves piactérrel, ódon apátsággal, ám az elbájoló homlokzat mögött háború tombol: gazdagok háborúja a szegényekkel, kamaszoké a szülőkkel, feleségeké a férjekkel, tanároké a tanítványokkal…
Mert Pagford nem az, aminek látszik, és Barry megüresedett önkormányzati helye a valaha megélt legnagyobb háborút robbantja ki a helységben. Ki fog győzni a szenvedélyektől, köpönyegforgatástól, döbbenetes leleplezésektől viharos választáson? A The Casual Vacancy (Átmeneti üresedés) a páratlan mesemondó új alkotása az első olyan regény, amelyet Rowling a felnőtteknek írt.
Hónapok óta nézegettem a polcon ezt a furcsa, rikító borítóval ellátott könyvet. Féltem a kezembe venni. Rowling belopta magát a szívembe a Harry Potter-rel. Nagy elvárásokat támasztottam vele szemben. Nem akartam csalódni az új, immáron felnőtteknek írt könyve olvastán. Időközben sok negatív kritika érte, és ez még inkább elbátortalanított.
Pünkösd hétfőn aztán elkezdtem.
Történet: 5/4,5
Nem fogok hazudni: én bizony az első 70 oldalt untam. Túl sok leírás, semmi párbeszéd, rengeteg szereplő akiket úgy kb. a 150. oldalon tudtam csak beazonosítani. Már azt is bántam, hogy pénzt adtam ki erre a könyvre. Szóval előzetes félelmeim beigazolódni látszottak. Aztán úgy a 170. oldal táján Rowling megpendített valamit bennem, mert hirtelen kíváncsi lettem Pagfordra, a Peremre és lakóira. Attól kezdve nem volt megállás amikor csak tudtam olvastam és olvastam.
Az alapszituáció a következő: képzelj el egy teljesen lerobbant lakótelepet (Parlag) a segélyen élő lecsúszott, drogos, alkoholista, munkanélküli lakóival. Pár km-re pedig egy tipp-topp kertvárost (Pagford), amit a jó körülmények között élők népesítenek be. Ugye, hogy ezt nem nehéz elképzelni, nem kell Angliába utazni, hogy ilyet lássunk.(egy családot kivéve, akik indiaiak mindenki fehér a történetben!!!)
Persze semmi sem olyan fehér vagy éppen fekete, mint látszik. Valóságos bomba robban a kisvárosban amikor az egyik tanácstag Barry Fairbrother meghal. Barry a Parlagról küzdötte fel magát és halála előtt is pártfogolta az ott élőket. Ez azonban sokaknak nem tetszik, ők mindenáron meg akarnak szabadulni a teleptől és főleg az ott élőktől. Több család szemszögéből sok-sok szálon keresztül vezeti végig az olvasót JKR a harcon amit a Pagfordiak vívnak egymás és olykor saját maguk ellen.
Kényes témák jelennek meg a könyvben: szegénység, nyomor, rasszizmus, családon belüli erőszak, hűtlenség, drogok, alkohol, pedofília, erőszak stb
És persze ezáltal egy csomó kérdést felvet az emberben, legalábbis én azóta sem tudok szabadulni a könyv hatásától, pedig lassan 36 óra is eltelt, hogy visszatettem a polcra. Magamba kellett néznem, hogy miként viszonyulnék egyes emberekhez, körülményekhez és annyira nem tetszett amit magamban láttam.
Nagyon nyomasztó a hatása ennek az írásnak, szerintem kell egy kis idő mire feldolgozom.
Az események lassan csordogálnak, de érezhető volt mindvégig, hogy egy igazán drámai csúcspontban fognak kiteljesedni. Ami történt arra azonban mégsem számítottam.
Ismét megríkattál, Te lelketlen nőszemély!!!
A lezárás sem ad megnyugvást, csak egy pillanatnyi békét.
Karakterek: 5/5
Az elején úgy éreztem mindenkit gyűlölök, egyetlen szerethető karakter nem volt a történetben. Mindenki a leggusztustalanabb, legkirívóbb, legmegosztóbb tulajdonságait vonultatta fel. Nem volt egy anya vagy apa akinek normális viszonya lett volna csemetéjével vagy házastársával. Tényleg csak ilyen elcseszett családok laknak az ajtók mögött?
Mindenkinek van valami titkolnivalója, olyan sebe amit régóta hord magán és amely alakított a személyiségén.
Szerencsére van jellemfejlődés is, bár azt nem mondhatnám, hogy a gonosz elnyeri méltó jutalmát, de egyes szereplők talán elindulnak a jó úton.
Stílus: 5/5
Össze nem téveszthető, vitathatatlanul Rowling-stílus. Csak éppen nem gyerekeknek! Néha már a Hp-ben is nagyon tárgyilagos tudott lenni, most meg aztán pláne. Ebben a könyvben megtette azt, kimondta azt, amit nem mert (vagy nem akart) a HP-ben.
Meglepett, hogy ilyen sokrétű témát választott. Nagyon megosztó ez a könyv. Aki a Hp-ből is csak a mesét fogta fel, ezt a könyvet biztos, hogy nem fogja megérteni.
Kiadás: 2012-es Gabo kiadás. Nagyon furcsa ez a borító, szerintem hatalmas ellentmondásban van a könyv beltartalmával. De talán pont azért működik. A fordításra nincs panaszom, bár túl sok volt az idegen szó, amihez nem volt magyarázat. És egy függelék a szereplőkről nem ártott volna.
Összesítve: 5/5
Csak 21 év fölött ajánlom, csak azoknak akik képesek elfogadni a rideg mugli valóságot.
Nagyon komor, sötét hangulatú könyv, ami mély nyomot hagy.
Odakészíteni rögtön egy vidámabb olvasnivalót!
2013. máj. 18.
Gillian Flynn - Holtodiglan
"Jófej Csajnak lenni azt jelenti, hogy dögös, okos, vicces nő vagyok, aki
imádja a focit, a pókert, a disznó vicceket és a böfögést, aki
videojátékokat játszik, olcsó sört iszik, imádja a szexet hármasban és
análisan, és úgy tolja a szájába a hot dogokat és a hamburgereket,
mintha a világ legnagyobb kulináris gruppenszexét élvezné, miközben
valahogy tartja az XS-es méretet, mert a Jófej Csajok mindenekelőtt
dögösek.
Dögösek és megértőek.
A Jófej Csajok sosem dühösek; ők csak szomorkásan, szeretettel mosolyognak, és hagyják, hogy a pasijuk azt tegyen, amit akar. Tessék, szarj a fejemre, engem nem zavar, én vagyok a Jófej Csaj.
A férfiak tényleg elhiszik, hogy ez a lány létezik."
Sztori: Amy és Nick ötéves házassági évfordulóját váratlan esemény dúlja fel. A feleség eltűnik.
A férjre egyre nagyobb nyomás nehezedik, hamarosan mindenki úgy gondolja ő tüntette el feleségét. Bizonyítékok sora is ezt támasztja alá. Nick is furán viselkedik, mintha titkolna valamit.
A férfi elbeszéléséből és Amy naplójából bepillantást nyerünk egy olyan házasság küzdelmeiből, amely fokozatosan jut el a mindent elsöprő szerelemből a teljes elhidegülésen keresztül addig, amíg már a másik élete a tét.
A borítón ez olvasható: 2012 egyik legnagyobb könyvsikere az Egyesült Államokban.
Nyilván csak azért az egyik mert a legnagyobb a szürke volt. Azonban amíg a szürke sikerét én épp ésszel nem tudom felfogni a Holtodiglan sikerét annál inkább. Szerintem is zseniális könyv, igazi hátborzongató thriller.
Történet: 5/5
A könyv három részre van osztva. Az első rész szól nagyjából arról, amit a sztorinál leírtam. Két nézőpontból látjuk egy házasság történetét. Már maga ez is izgalmas, hisz így mindkét fél elmondja miként élte meg kapcsolatuk megromlását, mik az okok amik a teljes leépüléshez vezettek. Amolyan párkapcsolati terápia érzésem volt némi krimi szállal. Hisz közben Nick egyre rosszabb színben tűnik fel, eljön a pont amikor még imádott ikertestvére is azt hiszi, hogy ő tette el láb alól Amy-t. Az írónő nagyon jól egyensúlyoz a két főszereplő között, igazából egyik sem túl szimpatikus, mégis az események nyomán, én hol egyikükkel hol másikukkal de azért éreztem némi együttérzést.
Aztán jön a második rész és a nagy bummmm a történetben. Nem akarok spoilert így nem fejtem ki bővebben, hogy mi is a bummmm. :) Tulajdonképpen nem váratlan esemény, de ahogy tálalva van, az mindenképpen megváltoztatja az egész könyv dinamikáját. Most lesz a krimiből thriller.
A harmadik részben pedig végletekig beteges, nyomasztó lelkek tárulnak fel. A végkifejlet után kétféle reakció lehetséges: vagy a falnak dobod a könyvet, hogy ilyen hülyeséget, nem ezt vártam, vagy jóleső elégedettséggel állapítod meg, hogy sikerült ismét egy új írót felfedezned és alig várod, hogy olvasd a következő könyvét. (ó igen, én ez utóbbi vagyok)
Karakterek: 5/5
Nagyon jól felépített karakterekről van szó. Bár teljes képet különösen Amy-ről csak a könyv felénél alkothatunk. A családi háttér befolyásolása, a gazdasági helyzet megváltozása, az alap tulajdonságok mind-mind megjelennek a két főszereplő jellemének alakulásában tökéletes hátteret adva ahhoz, hogy megértsük miért így viselkednek. Még akkor is ha jó-néhány pszichopata tulajdonság is fellelhető a karakterekben, mégis hihető figurák ők.
A két főszereplő uralja az egész könyvet, a többiek csak asszisztálnak ahhoz hogy minél jobban megismerhessük őket és motivációikat. Az írónő nagyon jól ismerheti a kapcsolatok útvesztőit és az emberi lelkeket.
Stílus: 5/5
Nagyon olvasmányos, fordulatos, pörgő, eseményekkel, nagyon jó gondolatokkal teli műről van szó. Kissé sok a káromkodás az én ízlésemnek, a szóhalmozásokat sem mindig értettem. De nagyon üdítő, friss írásmód az amit Flynn képvisel. Talán azért mert most olvastam, de Cohen-hez tudnám hasonlítani.
Kiadás: Alexandra kiadó könyve. Sajnos nem tetszik a borító. Mind a kép mind a felírat számomra félrevezető, olyan hatást kelt mintha egy lenne a főleg Ulpius által kiadott erotikus könyvek közül. Ha nem tudtam volna arról, hogy ez a könyv krimi-thriller nem olvastam volna el a borítója alapján.
Nincs benne erotikus jelenet max. némi utalás.
Összefoglalva: 5/5
Nagyon tetszett. Egyrészt egy nagyon elgondolkodtató könyv a párkapcsolatokról, az emberi lélek megismeréséről, másrészt egy nagyon izgalmas thriller.
David Fincher rendező szeretné megfilmesíteni a könyvet Flynn forgatókönyve alapján.Sok mindent még nem tudni, de Reese Witherspoon neve merült fel Amy szerepe kapcsán. Nagyon remélem hogy ez még változni fog, enyhén szólva sem rajongok a hölgyért. Nagyon jó színésznek kell lenni a két főszereplőnek. Mondjuk Nick-et játszhatná Michael Fassbander vagy Bradley Cooper. Amy-re nincs tippem, bár Charlize Theron jobb választás lenne, mint Reese.
Végülis Ben Affleck és Rosamund Pike lett a két főszereplő. Bemutató 2014. október.
Dögösek és megértőek.
A Jófej Csajok sosem dühösek; ők csak szomorkásan, szeretettel mosolyognak, és hagyják, hogy a pasijuk azt tegyen, amit akar. Tessék, szarj a fejemre, engem nem zavar, én vagyok a Jófej Csaj.
A férfiak tényleg elhiszik, hogy ez a lány létezik."
Sztori: Amy és Nick ötéves házassági évfordulóját váratlan esemény dúlja fel. A feleség eltűnik.
A férjre egyre nagyobb nyomás nehezedik, hamarosan mindenki úgy gondolja ő tüntette el feleségét. Bizonyítékok sora is ezt támasztja alá. Nick is furán viselkedik, mintha titkolna valamit.
A férfi elbeszéléséből és Amy naplójából bepillantást nyerünk egy olyan házasság küzdelmeiből, amely fokozatosan jut el a mindent elsöprő szerelemből a teljes elhidegülésen keresztül addig, amíg már a másik élete a tét.
A borítón ez olvasható: 2012 egyik legnagyobb könyvsikere az Egyesült Államokban.
Nyilván csak azért az egyik mert a legnagyobb a szürke volt. Azonban amíg a szürke sikerét én épp ésszel nem tudom felfogni a Holtodiglan sikerét annál inkább. Szerintem is zseniális könyv, igazi hátborzongató thriller.
![]() |
| Gillian Flynn |
A könyv három részre van osztva. Az első rész szól nagyjából arról, amit a sztorinál leírtam. Két nézőpontból látjuk egy házasság történetét. Már maga ez is izgalmas, hisz így mindkét fél elmondja miként élte meg kapcsolatuk megromlását, mik az okok amik a teljes leépüléshez vezettek. Amolyan párkapcsolati terápia érzésem volt némi krimi szállal. Hisz közben Nick egyre rosszabb színben tűnik fel, eljön a pont amikor még imádott ikertestvére is azt hiszi, hogy ő tette el láb alól Amy-t. Az írónő nagyon jól egyensúlyoz a két főszereplő között, igazából egyik sem túl szimpatikus, mégis az események nyomán, én hol egyikükkel hol másikukkal de azért éreztem némi együttérzést.
Aztán jön a második rész és a nagy bummmm a történetben. Nem akarok spoilert így nem fejtem ki bővebben, hogy mi is a bummmm. :) Tulajdonképpen nem váratlan esemény, de ahogy tálalva van, az mindenképpen megváltoztatja az egész könyv dinamikáját. Most lesz a krimiből thriller.
A harmadik részben pedig végletekig beteges, nyomasztó lelkek tárulnak fel. A végkifejlet után kétféle reakció lehetséges: vagy a falnak dobod a könyvet, hogy ilyen hülyeséget, nem ezt vártam, vagy jóleső elégedettséggel állapítod meg, hogy sikerült ismét egy új írót felfedezned és alig várod, hogy olvasd a következő könyvét. (ó igen, én ez utóbbi vagyok)
Karakterek: 5/5
![]() |
| Az eredeti cím: Gone girl |
A két főszereplő uralja az egész könyvet, a többiek csak asszisztálnak ahhoz hogy minél jobban megismerhessük őket és motivációikat. Az írónő nagyon jól ismerheti a kapcsolatok útvesztőit és az emberi lelkeket.
Stílus: 5/5
Nagyon olvasmányos, fordulatos, pörgő, eseményekkel, nagyon jó gondolatokkal teli műről van szó. Kissé sok a káromkodás az én ízlésemnek, a szóhalmozásokat sem mindig értettem. De nagyon üdítő, friss írásmód az amit Flynn képvisel. Talán azért mert most olvastam, de Cohen-hez tudnám hasonlítani.
Kiadás: Alexandra kiadó könyve. Sajnos nem tetszik a borító. Mind a kép mind a felírat számomra félrevezető, olyan hatást kelt mintha egy lenne a főleg Ulpius által kiadott erotikus könyvek közül. Ha nem tudtam volna arról, hogy ez a könyv krimi-thriller nem olvastam volna el a borítója alapján.
Nincs benne erotikus jelenet max. némi utalás.
Összefoglalva: 5/5
Nagyon tetszett. Egyrészt egy nagyon elgondolkodtató könyv a párkapcsolatokról, az emberi lélek megismeréséről, másrészt egy nagyon izgalmas thriller.
David Fincher rendező szeretné megfilmesíteni a könyvet Flynn forgatókönyve alapján.
Végülis Ben Affleck és Rosamund Pike lett a két főszereplő. Bemutató 2014. október.
2013. máj. 9.
B.M. Grapes - Jóslatok hálójában
"Egyszer azt olvastam, hogy fizikai okok miatt nem lehet megjósolni a
jövőt. Ahhoz ugyanis, hogy lássuk, mi fog később bekövetkezni, ismernünk
kellene a múltat és a jelent. Mi azonban nemcsak a múltról nem tudunk
mindent, de a jelennel kapcsolatos tudásunk is hézagos. A teljes
univerzumot kellene ugyanis tökéletesen feltárni."
Sztori: Sulikezdéskor a Hot Hill-i iskola faliújságán feltűnik a Mai Hírek című lap. Senki nem tudja ki írja az adott napra vonatkozó jóslásokat, amik sorra be is következnek. Ada és két barátnője a titkok nyomába ered. Nyomozásuk során életük is veszélybe kerül.
Bármilyen félrevezető is az író neve és a könyv helyszíne, szereplői, ez bizony egy magyar hölgy írása, mégpedig a moly-on is megtalálható Dr. Balázs Mártáé.
Régóta várt már a sorára, sajnos elég szerencsétlenül akkor kezdtem el olvasni amikor már torkig voltam a YA könyvekkel. Ennek ellenére meglepően kellemes olvasmányra leltem benne.
Történet: 5/4
A műfaji besorolással kicsit gondban is vagyok, maradjunk talán a misztikus jelzőnél, kriminek nem nevezném és a fantasy sem a jó kifejezés rá. Én a jóslások miatt időutazásos sztorira számítottam, hogy végül is mi sült ki belőle nem árulom el.
Jól van csavarva a történet, nem igen voltak üresjáratok pedig a könyv felénél eszembe jutott, hogy vajon miről fog még szólni annyi oldalon keresztül, de szerencsére nem laposodott el a cselekmény.
A recept a szokásos: adott egy középiskola, egy átlagosnak tűnő főhősnő, barátok, és egy fiú aki nem vámpír és nem Corteznek hívják. Mindez azonban megbolondítva a jóslásokkal és a miatta folyó nyomozással máris különlegessé teszi a történetet.
Egy dolog nem tetszett , mégpedig az, hogy miért kell egy magyar írónak az USA-ba helyezni a történetét. Nem várom el, hogy a II. Rákoczi Ferenc Gimnáziumba játszódjon, lehet kitalált ország kitalált városa, ahol hasonlóképpen működnek a dolgok mint Amerikában. Ez engem zavart, bár ha nem tudom, hogy magyar az író.....
Amit nem rovok fel hibaként, csak a saját memóriámat kritizálom vele, az az hogy a fejezetek elején leírt Mai Híreket mire aktuálissá váltak én már rég elfelejtettem. A sok monogram meg aztán végképp betett, állandóan lapozgatnom kellett.
Hagytam, hogy magával sodorjon a történet, nem igazán foglalkoztam saját nyomozással. Bár azért nagy meglepetések nem értek a végén. Ennek ellenére számomra nem volt kiszámítható a cselekmény bőven tartogatott meglepetéseket, csavarokat.
Karakterek: 5/3
Sajnos Ada nem lett a kedvencem. Ahhoz képest, hogy állítólag nagyon jó matekból és jól sakkozik, sokáig elég ostobán viselkedik, nélkülözve minden logikát. Jess a szokásos különc figura, nekem bejön a kraktere, csakúgy mint Mrs Bennett-é. Daniel kicsit színtelen lett, túl keveset szerepelt ahhoz, hogy beleszeressek. Éppen ezért kicsit hihetetlen számomra, hogy ez Adának ilyen hamar sikerült, különösen az előzményeket tekintve.
A többi szereplő kellően sejtelmesre lett faragva, megadta így azt az érzést, hogy kedvére találgathasson az ember vajon ki a "fő" gonosz a könyvben.
Stílus: 5/3,5
Igazából nem volt bajom az írásmóddal, főleg ha azt nézzük, hogy elsőkönyves íróról van szó. Olvasmányos volt, különösebb hibákat nem találtam benne.
Én szívesen olvasnék felnőttesebb könyvet B.M. Grapes tollából.
Kiadás:
Könyvmolyképző 2011. A szokásos ronda fekete borító, de legalább a polcon odaállítható az Alkonyat mellé. :)
Összesítve: 5/3,5
Szerethető, kellemes olvasmány, a szokásos klisékkel, amik azonban most nem idegesítettek annyira. Ennek köszönhetően és annak, hogy ez egy magyar könyv kicsit talán fel is pontoztam.
Valószínűleg én 2 hónap múlva már emlékezni sem fogok rá. (ezért jó ez a bejegyzés)
A YA korosztálynak viszont mindenképpen ajánlom olvasásra!
Sztori: Sulikezdéskor a Hot Hill-i iskola faliújságán feltűnik a Mai Hírek című lap. Senki nem tudja ki írja az adott napra vonatkozó jóslásokat, amik sorra be is következnek. Ada és két barátnője a titkok nyomába ered. Nyomozásuk során életük is veszélybe kerül.
Bármilyen félrevezető is az író neve és a könyv helyszíne, szereplői, ez bizony egy magyar hölgy írása, mégpedig a moly-on is megtalálható Dr. Balázs Mártáé.
Régóta várt már a sorára, sajnos elég szerencsétlenül akkor kezdtem el olvasni amikor már torkig voltam a YA könyvekkel. Ennek ellenére meglepően kellemes olvasmányra leltem benne.
Történet: 5/4
A műfaji besorolással kicsit gondban is vagyok, maradjunk talán a misztikus jelzőnél, kriminek nem nevezném és a fantasy sem a jó kifejezés rá. Én a jóslások miatt időutazásos sztorira számítottam, hogy végül is mi sült ki belőle nem árulom el.
Jól van csavarva a történet, nem igen voltak üresjáratok pedig a könyv felénél eszembe jutott, hogy vajon miről fog még szólni annyi oldalon keresztül, de szerencsére nem laposodott el a cselekmény.
A recept a szokásos: adott egy középiskola, egy átlagosnak tűnő főhősnő, barátok, és egy fiú aki nem vámpír és nem Corteznek hívják. Mindez azonban megbolondítva a jóslásokkal és a miatta folyó nyomozással máris különlegessé teszi a történetet.
Egy dolog nem tetszett , mégpedig az, hogy miért kell egy magyar írónak az USA-ba helyezni a történetét. Nem várom el, hogy a II. Rákoczi Ferenc Gimnáziumba játszódjon, lehet kitalált ország kitalált városa, ahol hasonlóképpen működnek a dolgok mint Amerikában. Ez engem zavart, bár ha nem tudom, hogy magyar az író.....
Amit nem rovok fel hibaként, csak a saját memóriámat kritizálom vele, az az hogy a fejezetek elején leírt Mai Híreket mire aktuálissá váltak én már rég elfelejtettem. A sok monogram meg aztán végképp betett, állandóan lapozgatnom kellett.
Hagytam, hogy magával sodorjon a történet, nem igazán foglalkoztam saját nyomozással. Bár azért nagy meglepetések nem értek a végén. Ennek ellenére számomra nem volt kiszámítható a cselekmény bőven tartogatott meglepetéseket, csavarokat.
Karakterek: 5/3
Sajnos Ada nem lett a kedvencem. Ahhoz képest, hogy állítólag nagyon jó matekból és jól sakkozik, sokáig elég ostobán viselkedik, nélkülözve minden logikát. Jess a szokásos különc figura, nekem bejön a kraktere, csakúgy mint Mrs Bennett-é. Daniel kicsit színtelen lett, túl keveset szerepelt ahhoz, hogy beleszeressek. Éppen ezért kicsit hihetetlen számomra, hogy ez Adának ilyen hamar sikerült, különösen az előzményeket tekintve.
A többi szereplő kellően sejtelmesre lett faragva, megadta így azt az érzést, hogy kedvére találgathasson az ember vajon ki a "fő" gonosz a könyvben.
Stílus: 5/3,5
Igazából nem volt bajom az írásmóddal, főleg ha azt nézzük, hogy elsőkönyves íróról van szó. Olvasmányos volt, különösebb hibákat nem találtam benne.
Én szívesen olvasnék felnőttesebb könyvet B.M. Grapes tollából.
Kiadás:
Könyvmolyképző 2011. A szokásos ronda fekete borító, de legalább a polcon odaállítható az Alkonyat mellé. :)
Összesítve: 5/3,5
Szerethető, kellemes olvasmány, a szokásos klisékkel, amik azonban most nem idegesítettek annyira. Ennek köszönhetően és annak, hogy ez egy magyar könyv kicsit talán fel is pontoztam.
Valószínűleg én 2 hónap múlva már emlékezni sem fogok rá. (ezért jó ez a bejegyzés)
A YA korosztálynak viszont mindenképpen ajánlom olvasásra!
2013. máj. 1.
Összefoglaló - 2013. április
Szóval idén (is) kimarad a tavasz és télikabát után rögtön bikiniszezon. Ennek én nem örülök, mivel a tavasz a kedvenc évszakom. Vége a hosszú téli tespedésnek és ezzel a sok olvasásnak is. Bár áprilisban még eléggé belehúztam, lássuk.
Olvasmányaim: 8 könyv
1. László Zoltán: Nagate 5/4
írtam róla itt: http://ananiila.blogspot.hu/2013/04/laszlo-zoltan-nagate.html
2. László Zoltán: Nulla pont 5/3
Míg a Nagate inkább fantasy volt a Nulla pont már inkább sci-fi. Kétfélét nem bírok ebből a műfajból: az egyik amely részletesen taglalja a technológiát, fizikát. Ez tőlem nagyon távol áll és legtöbbször már az első sornál elvesztem a fonalat, és a továbbiakhoz nincs türelmem. A másik típus amikor a politikai játszmákat túlságosan terjengősen tálalja az író. Sajnos a Nulla pontban mindkét téma erősen jelen van, ami miatt nálam már eleve hátrányból indult a könyv. Ráadásul olyan érzésem volt, mintha az író kicsit magyarázná a bizonyítványát. Vagyis, hogy miért is hasonlít annyira a Nagate a Gyűrűk urára.
Pedig az alapsztori nagyon jó, csak a történetmesélés nem eléggé olvasmányos.
Azért örülök, hogy elolvastam, nem vette el a kedvem egy következő László Zoltán könyvtől. Hamarosan sorra kerül a Keringés is.
3. Jasper Fforde: A Jane Eyre eset 5/3,5
Angol, katyvasz, Dr Who.
Ez a három dolog ami eszembe jutott olvasás közben. Nagyon furcsa angol humor jellemzi a könyvet, egy nagyon zűrzavaros világban játszódik, ami néha annyira érthetetlen számomra, mint a Dr. Who egyes epizódjai.
Mindenesetre aki szerette olvasni a Galaxis útikalauzt stopposoknak és szereti nézni a Dr Who-t annak biztos tetszeni fog ez a könyv. Nekem annyira egyik sem jön be.
Viszont egy kicsit letisztultabb történetet szívesen olvasnék ezzel a főhősnővel ebben a fura világban. Várom a folytatást.
4. Harlan Coben: Az erdő 5/4
Itt írtam róla: http://ananiila.blogspot.hu/2013/04/harlan-coben-az-erdo.html
5. K.Garcia & M. Stohl: Beautiful Creatures - Lenyűgöző teremtmények 5/1,5
14 könyvet olvastam ki és kettőbe belekezdtem, ezzel a könyvvel párhuzamosan. Azt hiszem ez mindent elmond.
Pedig az elején még lelkes voltam. Érdekelt a belőle készült film és tetszett, hogy egy fiú szemszögéből olvashatjuk a történéseket. Ha 3-4 évvel ezelőtt olvastam volna biztos jobban tetszett volna. Hosszan tudnám sorolni a hibáit, de nem teszem.
6. Nyári Krisztián: Így szerettek ők 5/3
Szép kiadás.
Érdekes, bulváros téma, ami persze érdekli az embereket. Néha meghökkentő, néha megható. De valahogy mégis kevés. Olyanok mint a kétoldalas cikkek a Story magazinban. Nem éri meg az árát.
7. Vavyan Fable: Tündérlovaglás (Halkirálynő 10) 5/4
Szerintem erről fogok még írni bővebben.
8. Jo Nesbo: Denevérember 5/3
Ez volt az első Nesbo könyv amit olvastam. Vérbeli krimit vártam.
Ehelyett kaptam egy Ausztrália kalauzt. Alcíme: Ismerd meg a kenguruk hazájának történelmét, lakosait, szokásait. Ez persze érdekes, de én nem erre számítottam. A közepe felé aztán felpörgött a krimi rész is és Harry Hole figurája is beérett. Szegény jó nagy puttonyt cipel magán már most is, mi lesz még vele? Folytatni fogom a sorozatot.
A hónap könyve: Harlan Coben-től Az erdő.
Sorozatok, TV:
Lelkesen vártam a Carrie naplóját amikor adásba került az egyik kábel tv-n. Az első pár rész nem győzött meg, de ahogy tovább néztem hirtelen engem is elfogott a hangulata és ma már lelkesen várom a következő pénteki részt.
Hasonlóképpen várom a vasárnap estéket a Downton Abbey miatt, amit kezdetben szintén nem annyira kedveltem, de mostanra már nagyon megszerettem.
A hétfő este a Férjem védelmében sorozattal telik aminek viszont az első két évada sokkal jobban bejött mint a mostani, már-már kasza közelében tart nálam.
Kedden pedig a Botrány című sorozatot nézem, egyre jobban tetszik, bár most érzek benne egy kis váltást ami nem biztos, hogy jót tesz a sorozatnak. (2. évad)
Lement a 20. rész a VD-ből amely egyfajta pilot-ja volt a The Originals szeptemberre berendelt spinoff sorozatnak. Nekem nagyon bejött, eleve kedvelem Klaus és Elijah figuráját és nagyon de nagyon unom a VD három főszereplőjét. Biztos nézője leszek az új sorozatnak, de a VD 5. évadnak már nem biztos.
És természetesen a hét elején a csúcspont a Trónok harca 3. évad legújabb részének megtekintése. Az első két rész kicsit altatós volt, de a következő három minden várakozásomat felülmúlta. Imádom ezt a történetet, a szereplőket, azt hogy minden mondatnak, nézésnek, apróságnak, hatalmas jelentősége van. Éppen ezért csak 100%-os odafigyeléssel lehet ezt a sorozatot nézni, főleg azoknak akik nem olvasták a könyveket.
Film:
Utoljára szerintem középiskolás koromban fordult elő, hogy kétszer is voltam moziba egy hónap alatt. Igaz mindkét film az erősen felejthető kategória volt, de azért jólesett.
A burok kritikám itt található. Az eleven testek pedig itt
Blog:
5 bejegyzés született, melyből A Burok filmkritikám volt a legnépszerűbb. 1777-en kattintottak a blogra. Rengeteg országból melyek közé Irak is feliratkozott.
A havi zeneajánlóm Pink feat. Nate Ruess duettje:
http://www.youtube.com/watch?v=OpQFFLBMEPI
Olvasmányaim: 8 könyv
1. László Zoltán: Nagate 5/4
írtam róla itt: http://ananiila.blogspot.hu/2013/04/laszlo-zoltan-nagate.html
2. László Zoltán: Nulla pont 5/3
Míg a Nagate inkább fantasy volt a Nulla pont már inkább sci-fi. Kétfélét nem bírok ebből a műfajból: az egyik amely részletesen taglalja a technológiát, fizikát. Ez tőlem nagyon távol áll és legtöbbször már az első sornál elvesztem a fonalat, és a továbbiakhoz nincs türelmem. A másik típus amikor a politikai játszmákat túlságosan terjengősen tálalja az író. Sajnos a Nulla pontban mindkét téma erősen jelen van, ami miatt nálam már eleve hátrányból indult a könyv. Ráadásul olyan érzésem volt, mintha az író kicsit magyarázná a bizonyítványát. Vagyis, hogy miért is hasonlít annyira a Nagate a Gyűrűk urára.
Pedig az alapsztori nagyon jó, csak a történetmesélés nem eléggé olvasmányos.
Azért örülök, hogy elolvastam, nem vette el a kedvem egy következő László Zoltán könyvtől. Hamarosan sorra kerül a Keringés is.
3. Jasper Fforde: A Jane Eyre eset 5/3,5
Angol, katyvasz, Dr Who.
Ez a három dolog ami eszembe jutott olvasás közben. Nagyon furcsa angol humor jellemzi a könyvet, egy nagyon zűrzavaros világban játszódik, ami néha annyira érthetetlen számomra, mint a Dr. Who egyes epizódjai.
Mindenesetre aki szerette olvasni a Galaxis útikalauzt stopposoknak és szereti nézni a Dr Who-t annak biztos tetszeni fog ez a könyv. Nekem annyira egyik sem jön be.
Viszont egy kicsit letisztultabb történetet szívesen olvasnék ezzel a főhősnővel ebben a fura világban. Várom a folytatást.
4. Harlan Coben: Az erdő 5/4
Itt írtam róla: http://ananiila.blogspot.hu/2013/04/harlan-coben-az-erdo.html
5. K.Garcia & M. Stohl: Beautiful Creatures - Lenyűgöző teremtmények 5/1,5
14 könyvet olvastam ki és kettőbe belekezdtem, ezzel a könyvvel párhuzamosan. Azt hiszem ez mindent elmond.
Pedig az elején még lelkes voltam. Érdekelt a belőle készült film és tetszett, hogy egy fiú szemszögéből olvashatjuk a történéseket. Ha 3-4 évvel ezelőtt olvastam volna biztos jobban tetszett volna. Hosszan tudnám sorolni a hibáit, de nem teszem.
6. Nyári Krisztián: Így szerettek ők 5/3
Szép kiadás.
Érdekes, bulváros téma, ami persze érdekli az embereket. Néha meghökkentő, néha megható. De valahogy mégis kevés. Olyanok mint a kétoldalas cikkek a Story magazinban. Nem éri meg az árát.
7. Vavyan Fable: Tündérlovaglás (Halkirálynő 10) 5/4
Szerintem erről fogok még írni bővebben.
8. Jo Nesbo: Denevérember 5/3
Ez volt az első Nesbo könyv amit olvastam. Vérbeli krimit vártam.
Ehelyett kaptam egy Ausztrália kalauzt. Alcíme: Ismerd meg a kenguruk hazájának történelmét, lakosait, szokásait. Ez persze érdekes, de én nem erre számítottam. A közepe felé aztán felpörgött a krimi rész is és Harry Hole figurája is beérett. Szegény jó nagy puttonyt cipel magán már most is, mi lesz még vele? Folytatni fogom a sorozatot.
A hónap könyve: Harlan Coben-től Az erdő.
Sorozatok, TV:
Lelkesen vártam a Carrie naplóját amikor adásba került az egyik kábel tv-n. Az első pár rész nem győzött meg, de ahogy tovább néztem hirtelen engem is elfogott a hangulata és ma már lelkesen várom a következő pénteki részt.
Hasonlóképpen várom a vasárnap estéket a Downton Abbey miatt, amit kezdetben szintén nem annyira kedveltem, de mostanra már nagyon megszerettem.
A hétfő este a Férjem védelmében sorozattal telik aminek viszont az első két évada sokkal jobban bejött mint a mostani, már-már kasza közelében tart nálam.
Kedden pedig a Botrány című sorozatot nézem, egyre jobban tetszik, bár most érzek benne egy kis váltást ami nem biztos, hogy jót tesz a sorozatnak. (2. évad)
Lement a 20. rész a VD-ből amely egyfajta pilot-ja volt a The Originals szeptemberre berendelt spinoff sorozatnak. Nekem nagyon bejött, eleve kedvelem Klaus és Elijah figuráját és nagyon de nagyon unom a VD három főszereplőjét. Biztos nézője leszek az új sorozatnak, de a VD 5. évadnak már nem biztos.
És természetesen a hét elején a csúcspont a Trónok harca 3. évad legújabb részének megtekintése. Az első két rész kicsit altatós volt, de a következő három minden várakozásomat felülmúlta. Imádom ezt a történetet, a szereplőket, azt hogy minden mondatnak, nézésnek, apróságnak, hatalmas jelentősége van. Éppen ezért csak 100%-os odafigyeléssel lehet ezt a sorozatot nézni, főleg azoknak akik nem olvasták a könyveket.
Film:
Utoljára szerintem középiskolás koromban fordult elő, hogy kétszer is voltam moziba egy hónap alatt. Igaz mindkét film az erősen felejthető kategória volt, de azért jólesett.
A burok kritikám itt található. Az eleven testek pedig itt
Blog:
5 bejegyzés született, melyből A Burok filmkritikám volt a legnépszerűbb. 1777-en kattintottak a blogra. Rengeteg országból melyek közé Irak is feliratkozott.
A havi zeneajánlóm Pink feat. Nate Ruess duettje:
http://www.youtube.com/watch?v=OpQFFLBMEPI
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)



















